Újabb sikerek kavicsbánya-ügyekben

A Levegő Munkacsoport 2006 óta vesz részt kavicsbánya kérelmekkel kapcsolatos környezetvédelmi eljárásokban, főleg Pest megye déli területének vonatkozásában.

E tevékenységünk része a természetvédelemmel, termőföld védelemmel és a települési környezet védelmével kapcsolatos munkánknak, mivel a kavics nagy arányú kitermelése a manapság egyre inkább elharapódzó, nagyszabású építéseket szolgálja, miközben termőföldeket semmisít meg, és a talajvíz szintjének csökkentése által károsítja a természetvédelmi oltalom alatt álló élőhelyeket is.

Ezeket a hatásokat figyelembe véve, az eljárásokba való bekapcsolódásunk kezdete óta minden alkalommal elleneztük a kavicsbánya-nyitások engedélyezését.

Véleményünket támogatták a velünk együtt küzdő helyi társadalmi szervezetek, a földjük műveléséhez ragaszkodó gazdák és több esetben települési önkormányzatok egyes képviselői. A természetvédelmi területeket kezelő igazgatóságoktól és vízügyi szakemberektől is sok segítséget kaptunk.

Sajnos azonban egyes települési önkormányzatok testületileg behódoltak a kavicsbánya-vállalkozásoknak, és számos küzdelmünk a helyi gazdákkal való összefogás ellenére emiatt lett eredménytelen.

A kavicsbánya-vállalkozások nagy arányú térhódítása Pest megyében már a múlt század második felében megindult, az ezt követő környezetvédelmi eljárások sok esetben több száz hektáros, tartalékban tartott területek bányászat céljára való aktivizálását jelentik.

Ezeknek az eljárásoknak eredményeképpen mára már „4700 hektáron 65 működő kavicsbánya van” – olvashatjuk a hatóságoknak ezt a szinte szlogenként alkalmazott keserű megjegyzését egyes határozatok kísérő szövegében. Bár a mennyiségi jellemző az évek során természetesen változó, de inkább növekszik, ráadásul újabb és újabb kutatási engedélykérelmeket nyújtanak be…

Nagyobb, az önkormányzati testületek által sajnos támogatott bányanyitásokat sok esetben nem tudtunk megakadályozni, azonban természetvédelmi területek védelme tekintetében több sikert is elértünk.

Két ilyen esetet említenénk.

1.

Ez év március 16-án az Agrárminisztérium helybenhagyta a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal PE/KTF/2599-32/2016. iktatószámú határozatát, melyben elutasította a Pfadt Kavicsbánya Kft., jogutód: T-Mineral Kft. Kiskunlacháza 0530/21 és 0530/22 hrsz-ú ingatlanok egészén és a Kiskunlacháza 0514/34, 0514/35, 0529/1 és a 0509/2 hrsz-ú ingatlanok egy részén, (Kiskunlacháza Öregállás-dűlőben) összesen 31,04 hektáron tervezett kavicsbánya létesítése iránti kérelmét.

Ennek a döntésnek ötéves „kálváriája” a többi kavicsbánya-eljáráshoz hasonlóan igen bonyolult. Mivel a környezetvédelmi hatóság első döntése elutasítás volt, fellebbezések, bírósági eljárások követték egymást. miközben ráadásul két hatósági eljárásban véletlenül előforduló személyi azonosság miatt törvényi összeférhetetlenség is adódott, így került a környezetvédelmi hatóságok ügyintézéséből felettes szervként az Agrárminisztériumhoz az ügy.

A bányanyitási kérelemhez szükséges hatásvizsgálati dokumentációt a kérelmező a 2015. évben nyújtotta be. A Pest Megyei Kormányhivatal akkor kereste meg először „szakkérdés vizsgálata érdekében” az érintett hatóságokat:

  • A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya válaszában feltételekkel hozzájárult a környezeti hatástanulmány elfogadásához.
  • Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy környezet-egészségügyi terhelés nem keletkezik.
  • A Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 2015. október 7. napján kelt végzésében szakkérdés tekintetében a dokumentációban foglaltakhoz feltételekkel hozzájárult.
  • A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának a szakkérdésre 2015. december 9. napján adott válasza szerint a tárgyi beruházás örökségvédelmi szempontból kikötés nélkül engedélyezhető.

Kiskunlacháza Nagyközség Jegyzője megállapította, hogy az ingatlanok terület felhasználási besorolása különleges bányaterület, de a helyi építési szabályzat szerint Má-1 mezőgazdasági övezetbe tartoznak. Azonban Kiskunlacháza Község Önkormányzata Képviselő testületének támogatása alapján vélhetően lehetséges lesz az övezeti besorolás megváltoztatása.

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség 2015. szeptember 3. napján kelt. beadványában ügyféli jogállásának elismerését kérte, továbbá úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a kavicsbánya környezetvédelmi engedélyének megadását. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Levegő Munkacsoport ügyféli jogállását megállapította az adott ügyben.

Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság 2015. szeptemberében megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (DINPI) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (KNPI).

A DINPI 2015. október 27. napján a környezetvédelmi hatósághoz megküldött levelében megállapította, hogy a tervezett kavicsbánya területe országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet, országos ökológiai hálózat övezetébe tartozó területet közvetlenül nem érint. De kifejtette, hogy a tervezett bányaterület határától délre, mintegy 430 méterre található a „Felső-Kiskunsági szikes puszta” elnevezésű madárvédelmi terület, mely a Kiskunsági Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területnek is része.

2015. november 19. napján megküldött tájékoztatása szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság azt írta, hogy működési területét nem érinti a tervezett bányászati tevékenység, azonban a hatásvizsgálati dokumentációban bemutatott közvetlen talajvízszint-süllyesztési hatásterület érinti az Igazgatóság működési területén található Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági szikes puszta elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet és a HUKN1001 kódszámú „Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék” elnevezésű különleges madárvédelmi területet.

A KNPI kifejtette, hogy a tervezett bányászati tevékenység önmagában is talajvízszint-süllyesztő hatást gyakorol a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti parki és egyben Natura 2000 területre, továbbá a jelenleg létező bányák talajvízszint-süllyesztő hatására is akkumulálódó, újabb talajvízszint-süllyesztő hatást gyakorol az egységes víztestként funkcionáló térségi tórendszerek által előidézett talajvíz-depressziós tölcsérre.

Megítélésük szerint a tervezett bányászati tevékenység által okozott környezeti változás a természetvédelmi közérdekkel és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseivel nem összeegyeztethető.

A kavicsbánya létesítésére engedélyt kérő vállalkozás személyes egyeztetést kezdeményezett a KNPI-vel és a környezetvédelmi hatósággal, különböző ötletekkel próbálva elvileg mérsékelni a tervezett bányászati tevékenység talajvízszint-csökkentő hatását. Beadványaiban hidrogeológiai modellek részletezésével azt próbálta bizonyítani, hogy a talajvíz-depresszió mértéke a védendő szikes élőhelyeken csökkenne.

A talajvízszint-süllyedést mérséklő módszerek (különböző résgátak, a kialakuló bányatavak feltöltése meddővel, majd mivel a meddő helyben keletkező és más bányavállalkozásokból beszerezhető mennyisége elégtelennek bizonyult: ún. „inert anyaggal”) ajánlata általános szokássá vált a kavicsbánya-vállalkozások környezetvédelmi hatósághoz benyújtott kérelmeiben. Olyannyira, hogy a bontásból származó építőanyagok feltöltésre alkalmas inert anyaggá való alakítására szakosodott vállalkozások is alakultak.

A környezetvédelmi hatóságok által kiadott kavicsbánya-létesítési engedélyekben több pontban részletezik a bányatavak feltöltésére alkalmazható inert anyagokra vonatkozó minőségi követelményeket. A minőség és az ellenőrzés ugyan előírt, de annak személyi feltételei vajon adottak-e? Ez utóbbi megvalósulása hasonló a hatástanulmányokban ígért rekultivációhoz. Mindenestre, amilyen látképet produkál ma Kiskunlacháza környéke madártávlatból, valamint a településen lakók beszámolói szerint – ez nem tűnik valószínűnek.…

A Pest Megyei Kormányhivatal 2016. március 2. napján utasította el először a tervezett kavicsbánya létesítése iránti kérelmet, a 2015. évben megkérdezett hatóságok válasza és a Levegő Munkacsoport véleményének beérkezése után.

A kérelmező fellebbezését követő további eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal 2016. decemberében ismét elutasította a kavicsbánya létesítése iránti kérelmet.

Az eljárásban részt vett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság is, és elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában nem járult hozzá a bányanyitási engedély megadásához.

A BM OKF 2020. január 15. napján kelt másodfokú szakhatósági állásfoglalásával helybenhagyta az elutasítást.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság meglehetősen szkeptikus volt a kavicsbánya-vállalkozás által ajánlott talajvízszint-süllyedést csökkentő módszerekkel kapcsolatban.

Az Agrárminisztériumhoz intézett állásfoglalásában a DINPI kijelentette, hogy a hidrológiai hatások modellezésének megfelelőségét ellenőrizni nem tudja, ezért szükségesnek tartják a vízügyi szakterület általi kontrollt annak érdekében, hogy a természet védelméről szóló törvényben foglalt előírások teljesülése hitelt érdemlően igazolható legyen.

Hasonlóan fejezte ki aggodalmát a KNPI: „Az Igazgatóság a környezeti hatástanulmány – hatóság által kontrollálandó – közlése alapján elfogadta általa nem cáfolható információként azt, hogy a résgát megépítését és a feltöltést követően a működési területén lévő védett és Natura 2000 területet kedvezőtlen időjárási körülmények között is legfeljebb 5 cm alatt maradó talajvízszint süllyesztő hatás éri, a már létező Kiskunlacháza XVI. Bányató hidrológiai hatásával összegzett módon.”

A beküldött nyilatkozatokat és véleményeket mérlegelve az Agrárminisztérium véleménye a következő volt: „A tárgyi elsőfokú eljárás során hozott határozatban foglalt megállapítás szerint a tervezett védelmi intézkedések (visszatöltés, résgát építés) annak hatékonysága esetén természetvédelmi szempontból megfelelő lenne, azonban annak kivitelezését, időbeliségét bizonytalannak ítéli az elsőfokú hatóság, ezért természetvédelmi szempontból nem tartja megfelelőnek.”

Határozatát motiválta, hogy: „A tevékenység folytatásához a vízügyi és vízvédelmi szakhatóság nem járult hozzá, így a tevékenységgel szemben kizáró ok állapítható meg.”

 

2.

2020. április 8-án jelent meg a környezetvédelmi hatóság határozata arról, hogy az Ócsa 0490/19-22, 0490/24-53. 0490/56-57, 0490/60-61. 0490/64-65, 0490/68-69, 0490/73-74, 0490/79, 0490/123 helyrajzi számú (összesen 21,9 hektár) területeken tervezett bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vízügyi és vízvédelmi, valamint termőföld-védelmi szempontból engedély nem adható.

Az előzmények az alábbiak voltak.

A bányanyitás iránti kérelmet a bányavállalkozó 2013. október 30-án nyújtotta be. Az eljárást a környezetvédelmi hatóság már a következő napon elindította. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság 1725-11/2014. számú határozatában azt állapította meg, hogy a tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs. A határozattal szemben a Levegő Munkacsoport megfelelő határidőben jogorvoslati kérelmet nyújtott be.

Ezt követően a másodfokú környezetvédelmi hatóság 14/3650-8/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és megállapította, hogy a homok- és kavicsbányászati tevékenységre engedély nem adható.

Ezután kezdetét vette a szokásos „kálvária”. A kérelmező keresetet nyújtott be a másodfokú hatóság döntése ellen, a bíróság a másodfokú hatóság döntését hatályon kívül helyezte, a másodfokú hatóság a Kúriához fordult, a Kúria a bíróságot új határozat hozatalára utasította, a bíróság az elsőfokú környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ennek eredményeképpen a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az új előzetes vizsgálati eljárást 2020. január 14-én megindította és aktualizált előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtására szólította fel a kérelmezőt, miközben az eljárást 45 nappal meghosszabbította.

A Levegő Munkacsoport a 2020. február 27-én közzétett eljárással kapcsolatban – ügyféli jogállásának elismerését kérve – észrevételeket nyújtott be. Ezzel egyidőben a hatásterület szempontjából érintett területen működő Összefogás a Jövőnkért Alsónémedin társadalmi szervezet vezetőjének figyelmét felhívtuk az eljárásra. Ennek köszönhetően az érintettek is részletes észrevételeket tehettek.

A Hatóság figyelembe vette a társadalmi szervezetek és az eljárásba szintén bejelentkezett egy magánszemély véleményét.

A Levegő Munkacsoport észrevételében megemlítette, hogy a kérelmező által alkalmazott igazságügyi szakértő állításaival szemben mérlegelni szükséges az általa említett és állításaival ellentétes véleményt nyilvánító más szakértők véleményét. (A bányanyitást kérelmező által alkalmazott szakértő ugyanis kategorikusan kijelentette, hogy: „szűkebb és tágabb környezetben a talajvizek és rétegvizek szintjeire a bánya nem lesz hatással, ezért ebből a szempontból az engedélyezésnek akadálya nem lehet”)

Mivel említés történt arra, hogy a 2018. augusztusban tartott helyszíni szemle alkalmával a Kormányhivatal képviselője kimentette magát, javasoltuk aktuális helyszíni szemle megtartását a Kormányhivatal szakmai részvételével. Szükségesnek tartottuk a klímaváltozás lehetséges hatásaival kapcsolatban felbecsülni a bányatavak esetleges fokozott párolgásának következményeit a talajvízszintre vonatkozóan, feltételezve, hogy a klímaváltozás hatással lesz az észak-kelet irányból érkező vízutánpótlás volumenére is.

A környezetvédelmi eljárást lefolytató hatóság véleménykérésére Ócsa jegyzője közölte, hogy bár a bányaművelésre tervezett telkek a Helyi Építési Szabályzat szerint általános mezőgazdasági terület és gazdasági erdő övezetben vannak, de a képviselőtestület döntött tárgyi terület bányaterületté kijelöléséről.

Szakkérdések vonatkozásában a határozat az alábbiakat idézi:

  • A termőföld mennyiségi védelme szempontjából a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztálya nem járult hozzá a bányanyitáshoz, mivel a jogszabály szerint meg kell tagadni a jó minőségű termőföld más célra való felhasználását, ha a tevékenységre gyengébb minőségű területen is sor kerülhet. (A tárgyi területen 4. minőségi osztályú termőföldek is vannak, melyek amorf foltokban is elhelyezkednek a gyengébb minőségű földek között. Jogszabály szerint: „A termőföld védelmét nem előzheti meg bányászati érdek.”
  • Tájvédelmi szempontból: A területtől 1,5 km-re lévő Ócsai Tájvédelmi Körzet Turjánvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet nem érintené a bányászat talajvízszint-módosító hatása, mivel az nem terjed túl a Duna-Tisza csatornán. A terület azonban az övező nádasban fészkelő védett és fokozottan védett madárfajok találkozó helye, rendszeres repülési útvonalukra potenciálisan zavaró hatású lenne. A vonulási és a téli időszakban előforduló madarak emberi zavarásra érzékenyek. A bányanyitásra kérelmezett terület közvetlen környezetében már működő kavicsbányák és a környező mezőgazdasági területek (szántóföldek, kisebb, telepített erdőfoltok mozaikja), illetve a Duna-Tisza csatorna és a Szittyó csatorna látható. Tágabb környezetében, kb. 4700 hektáron 65 működő kavicsbánya van. Az egyre növekvő számú kavicsbányák és kialakuló bányatavak alapvetően megváltoztatják a táj arculatát, környezeti adottságait. A bányák – amellett, hogy megváltoztatják a térségre jellemző tájkaraktert, beszűkítik a növény- és állatfajok élőhelyeit. A létrejövő tó alapvetően tájidegen. A bányatavak jellemzően mélyek, keskeny, meredek, hirtelen mélyülő parttal, hideg, tápanyagszegény vízzel, ezért bennük szegényes az élővilág. A tájrendezés során a természetszerű partvonal ritkán valósul meg megfelelően, rendszerint csak meddőanyag visszatöltéssel érintett helyszíneken. A vízi élőlények a tájra nem jellemző jövevényfajok. Táj- és természetvédelmi szempontból a kérelmezett kavicsbánya aggályos!

A Környezetvédelmi Hatóság úgy döntött, hogy a tárgyi tervezett kavicsbányászati tevékenységre vízügyi- és vízvédelmi, valamint termőföld védelmi szempontból engedély nem adható.

Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport területfejlesztési témafelelőse


 

Hírfigyelő