A vasúti mellékvonalak megtartására buzdít a Vasutas Települések Szövetsége, amely aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy a témáról tartsanak vitanapot a Parlamentben. Bár még nem járt le az aláírásgyűjtés határideje, a kormány mégis döntött 14 vonal megszüntetésről, pedig egyes kistelepüléseknek a vasút a világgal való összeköttetést jelenti. A kormány 2006. december 7-i bejelentése szerint 2007-től a Kál-Kápolna–Kisterenye vonalon is szünetelne a személyforgalom. A két ünnep között, december 29-én itt szervez vonattal kirándulást és Recsken fórumot a Magyar Közlekedési Klub és a Levegő Munkacsoport az érintett önkormányzatokkal közösen.

A civil szervezetek és önkormányzatok nyilatkozata szerint az autóbuszjáratok – az amúgy is leterhelt, rossz műszaki állapotú közutakon – nem biztosítanak hatékonyabb közszolgáltatást. A kistérségekben a vasúti közlekedésnek komoly szerepe van, és annak is kellene maradnia. A Tarna menti településeken lakók az utóbbi években több alkalommal tiltakoztak félpályás útlezárással a folyamatos, szinte elviselhetetlen kamionforgalom ellen, melyek tönkreteszik az utakat, az út melletti lakóházakat, és veszélyeztetik a biztonságos közlekedést. A megyei közgyűlés, az önkormányzatok, az érintett hatóságok és cégek többször folytattak egyeztetést, a megoldást keresve. A vasút bezárása és ennek a forgalomnak is a közútra terelése nem a megoldást jelenti, hanem tovább rontja a jelenleg is katasztrofális közúti helyzetet. Sokan kénytelenek lesznek teljes útjukon kerékpárral közlekedni, amit eddig a vasútállomáson hagytak.
A szervezetek megoldási javaslataikat gazdaságossági számításokkal is alátámasztják. Szerintük jobb menetrenddel, szerelvénybővítéssel az utaslétszám megduplázható lenne. A vasúti turizmus népszerűsítésével a Mátra az eddiginél is kedveltebb kirándulóhellyé válna.
A civil szervezetek számításai szerint, ha a megszüntetendő vasútvonalat csak áruszállításra használják, akkor már gazdaságosabb, ha a személyszállítás is megmarad. Ha fénysorompóval szerelnék fel a vonalat, akkor kevesebb munkaerőre lenne szükség, így a beruházás megtérülne, amelyet egyébként az Európai Unió is támogathat.
A vázolt javaslatok megvalósítása esetén jóval kevesebb pénzből, nagyobb hatékonysággal lehetne üzemeltetni a Kál-Kápolna–Kisterenye vasútvonalat. Továbbá javasolják a MÁV-nak a szezonális, rendkívüli járatok igény szerinti indítását, és ennek érdekében a természetjáró szervezetekkel való együttműködést.
Akik nem csak aláírásukkal, de részvételükkel is szeretnének hozzájárulni a mellékvonal megmentéséhez, azok csatlakozhatnak a civil szervezetek december 29-i programjához.

Kapcsolódó anyagok:
- A december 29-i rendezvény programja

- A civil szervezetek és önkormányzatok nyilatkozata

- Aláírásgyűjtő ív