Megalapozott érvek helyett ígéretekkel, továbbá sörrel és vacsorával igyekeznek a beruházók meggyőzni a lakosokat a Vas megyei Vát és Porpác között építendő teherforgalmi repülőtér szükségességéről. A kínai érdekeltségű Sia-Port Kft. adóbevételeket, az iskola és orvosi rendelő fenntartását, a tömegközlekedés fejlesztését, utakat, szennyvízhálózatot és az ingatlanárak emelkedését ígéri röplapjain a helyieknek, a most vasárnap Váton tartandó népszavazás előtt. A szavazóknak arról kell dönteniük, vajon megépüljön-e a gigantikus repülőtér.

A Levegő Munkacsoport a napokban rendezett lakossági fórumon felhívta a figyelmet, hogy a létesítmény megvalósítása esetén óriási levegő- és zajszennyezés éri a térségben élő embereket. A ma még megbecsülhetetlen forgalomnövekedés (beleértve a repteret kiszolgáló kamionokat) ellehetetlenítheti a térségben akók életét, A repülőgépek a földön is komoly légszennyezést okoznak, a kibocsátott szénhidrogének és szén-monoxid mennyiségének akár 90 százaléka is keletkezik akkor, mikor a járművek a repülőtéren állnak vagy gurulnak. A fel- és leszálláskor főként nitrogén-oxidok, kén-dioxid, illékony szerves vegyületek és szálló por keletkezik. A kutatások azt bizonyítják, hogy a repülőterek környékén élők körében lényegesen nagyobb szívbetegségek és a rákos megbetegedések aránya, mint egyéb helyeken, és a gyermekhalandóság is megnövekszik.

A Levegő Munkacsoport megkereste a Nyugat-Dunátúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és az Őrségi Nemzeti Parkot, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy környezetvédelmi engedélyezési eljárás nem indult a váti reptér ügyében, és a nemzeti parkot sem keresték meg.

Vát polgármestere nem engedélyezte, hogy a civilek által szervezett lakossági fórumot a község művelődési házában tartsák. A tiltás miatt a szomszédos Nemesbődön tartott fórumon a Levegő Munkacsoport figyelmeztette a lakosokat, hogy a tervezett repülőtéren a világ legnagyobb teherszállító gépei is landolhatnak.

Közép-Európa egyik legjelentősebb tervezett kereskedelmi és légi beruházásáról az önkormányzatok és a lakosság eddig semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptak. Nem láttak megvalósíthatósági tanulmányokat, költség-haszon elemzéseket, környezetvédelmi elemzéseket. Ilyen körülmények között nem is várható el néhány laikus képviselőtől és polgármestertől, hogy felelősen döntsenek, és választóik hosszútávú érdekeit képviseljék.

A globális gazdasági válság egyik tanulsága pontosan az, hogy a kormányok nem igyekeztek fenntartani az egyensúlyt a hatalmas tőkeerővel rendelkező, multinacionális hálózatok kapzsisága és a lakosság, a választók érdekei között. Ez a repülőtér nemcsak a kistérséget, de még csak nem is kizárólag Magyarországot érinti. Legalább a mostani válság intse nagyobb óvatosságra a döntéshozókat.