Az oktatási épületek energiahatékonysági felújítása lépés a jó irányba

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy 9 milliárd forint uniós forráshoz jutott a felsőoktatás az épületei energiahatékonysági felújításához. A Levegő Munkacsoport üdvözli a bejelentést, annál is inkább mert régóta szorgalmazza az oktatási épületek rendbetételét. Fontos lenne szakítani a lerobbant közintézmények hazai gyakorlatával. Fontos, hogy olyan nemzedékek nőjenek fel, akik kicsi koruktól kezdve korszerű, energiatakarékos épületekben tanulnak. Remélhetőleg az idei télen fordult elő utoljára, hogy néhány önkormányzati iskolában – a világháború utáni éveket idéző – szénszünetet kellett elrendelni pénzhiány miatt. Bár nem jogilag kötelező uniós cél 2020-ra az energiahatékonyság 20 százalékos növelése, célszerű lenne, ha Magyarország önként kezelné prioritásként az energia megtakarítását. Az energetikai korszerűsítés könnyebbséget jelent az energiaszámlák kifizetéséhez, csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a tevékenység fajlagos munkaerő-igényessége is magas. Az Európai Unió az új épületek energiafogyasztására nagyon szigorú előírásokat dolgozott ki 2020-ra. Ezek az irányelvek azonban – hangsúlyozva az önkormányzatok példamutatásának jelentőségét - a közintézményekre már 2018-tól kötelezőek, nemcsak új épületeiknél, hanem akkor is, ha bérelnek épületet.

A hazai szabályozás sajnálatos módon halogatja az uniós rendelet egy fontos, költséget alig igénylő pontját: Minden közintézményben ki kellene függeszteni az épület energetikai bizonyítványát, ezzel is ösztönözve a tulajdonost, az üzemeltetőt a felújításra.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network