Egyre több cikk jelenik meg a hűtő- és klímaberendezések hűtőközegét és egyes tűzvédelmi habok alkotórészét képező F-gázokról. Új kutatások valószínűsítik, hogy ezek a természetben elő nem forduló vegyi anyagok nagyobb arányban felelősek az éghajlatváltozásért, mint ahogy azt eddig gondolták. Az biztos, hogy a népesség és az anyagi javak mennyiségének növekedésével nő a világban a hűtés és klimatizálás iránti igény, és ezt saját jól felfogott érdekünkben környezetbarát módon célszerű kielégíteni. Ezért fontos, hogy a lakosság is megismerkedjen ezekkel az anyagokkal csakúgy, mint ahogy a nyolcvanas években megismerkedett az ózonkárosítókkal.

A hetvenes évek közepén fedezték fel a halogénezett szénhidrogének ózonréteget elvékonyító hatását. Széleskörű nemzetközi összefogásnak köszönhetően 15 éven belül sikerült olyan megállapodásra jutni, hogy először megállt az ózonlyuk növekedése, azóta pedig fokozatosan regenerálódik az ózonréteg. Nagy eséllyel 2050-re helyreáll az eredeti állapot. A hűtő- és klímaberendezések átalakítása és új, az ózonréteget nem károsító anyagok kifejlesztése komoly költségekkel járt mind a gyártás, mind a felhasználás során. Több korábbi befektetés veszteséggel zárult. Összeségében azonban mindannyian nyertünk a megállapodást tartalmazó Montreali Egyezménnyel. Sajnos azonban a helyettesítő anyagokról utólag kiderült, hogy erősen károsítják az éghajlatot. Vajon a fejlesztés során nem jártak el körültekintően, vagy az adott helyzetben az éghajlatvédelem átmeneti háttérbe szorításával lehetett a nagyobb pillanatnyi veszélyt, az ózonkárosítást a lehető leggyorsabban elhárítani, egyességre jutni?

Most az Európai Unió az F-gázok használatának drasztikus csökkentésére készül. Hasonló szándéknyilatkozatot írt alá a világ két legnagyobb F-gáz gyártó és felhasználó állama, az Egyesült Államok és Kína is. A szigorúbb szabályozáshoz azonban a tagországok támogatására van szükség. Ez pedig érthetően sérti az F-gázokat és berendezéseket gyártók, importálók és használók pillanatnyi érdekeit. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy minél inkább halogatjuk az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodást és a károsítók csökkentését, annál többe fog mindnyájunknak kerülni. A szigorúbb új rendeletek mielőbbi életbeléptetése érdekében figyelembe kell venni az összes érintett érdekét. Nemcsak földünk minden élőlénye nyer az éghajlatvédelemmel, hanem egyúttal számos uniós vállakozás is, amelyek hozzákezdtek éghajlatsemleges hűtőközegek és berendezések kifejlesztéséhez.

Jo Leinen európai parlamenti képviselő indítványának háttéranyagában ismerteti azt az allokációs járulék-mechanizmust, amelyet javasolnak az F-gázok kiváltásával kapcsolatos érdekütközések feloldására. Allokációs járulék befizetésével arányosan lehet majd csak F-gáz kvótákhoz jutni a piac szereplőinek. Ezzel érdekeltté teszik a vállalkozásokat, hogy ne „spájzoljanak be” többletmennyiségeket. A járulékbevételeket pedig K+F támogatására, illetve a közszférában (szociális és egészségügyi intézmények stb.) a lecseréléssel járó költségek fedezetére tervezik fordítani. Magyarország nem gyárt F-gázokat, ezért érdemes támogatnia az éghajlat védelmét, amennyiben a közszféra ezzel kapcsolatos terheinek enyhítésére az Unió megoldást garantál. 

Az alábbiakban összefoglaljuk az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága 2013. június 19-i szavazási eredményét. Júliusban folytatódnak a szakértői egyeztetések Brüsszelben az egyes indítványokról, határidőkről, a szigorítás mértékeiről.

Amint arról honlapunkon már hírt adtunk, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága 2013. június 19-én erős többséggel jóváhagyta az F-gáz szabályozás felülvizsgálatáról szóló jelentést. A képviselők, az általános eljárásrend előírása szerint, felhatalmazták az Európa Tanácsot, hogy nyisson vitát az érintettekkel a jelentés alapján. A rendelettervezetet 2013 folyamán az EU összes tagállamának és az Európai Parlamentnek első olvasatban meg kell vizsgálnia.

A Bizottság jelentése olyan hatékony eszközöket javasol, amelyeket mérhető tények és világszerte meglevő tapasztalatok támasztanak alá. Számos szakértői meghallgatás, parlamenti rendezvény és az érintettekkel folytatott sorozatos tárgyalások eredménye ez a jelentés, amely az európai üzleti életet, a gazdaságot támogatja, és a környezetet is védi.

A jelentés fontosabb pontjai a következők:

III. Melléklet: F-gázt tartalmazó új berendezések betiltásának menete (84. Indítvány)

Az indítvány javasolja a betiltás további szigorítását hivatkozással a Bizottság megrendelésére készült előkészítő tanulmányra és hatásvizsgálatra. Ezeket a vizsgálatokat az egyes tagországok, nemzetközi szakmai szervek és ipari tanácsadók megerősítik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a betiltás mind az F-gázokat kiküszöbölő, alternatív berendezéseket gyártó, mind az alternatívákat felhasználó európai kkv-k számára fontos. Az uniós vállalkozások világos piaci üzeneteket várnak, hogy az alternatívák elterjedése érdekében további beruházásokat hajthassanak végre.

„Az F-gáz szabályozással kapcsolatos tiltásról szóló III-as melléklet szerepe” című kiegészítésben részletesen le van írva a betiltáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás és az, hogy a különféle indítványok hogyan kapcsolódnak össze világos piaci jelzéseket adva, ugyanakkor a tagországoknak is mozgásteret hagyva.

A teljes kiváltás lépései (85. Indítvány)

A Bizottság jelentése megszigorítja a HFC vegyületekre vonatkozó kiváltás határidőit azzal, hogy közelebb hozza mind az elsőként, mind az utolsóként kiváltás határidejét. A jelentés szerint 2030-ig az EU piacaira kerülő HFC vegyületek mennyiségét 16 százalékra kell csökkenteni a korábban javasolt 21% helyett.

Ennek ellenére jelentős lenne még a túlallokálás a fokozatos kiváltás ideje alatt. A Tanács úgy készítette el korábbi javaslatát, hogy nem vette figyelembe a 11. pont szerint a szolgáltatás betiltásának és az HFC vegyszerek újrahasznosításának a mennyiséget csökkentő hatásait. A jelentéstevő Eickhout képviselő, az AnaF-gáz modell újrafuttatását szorgalmazta a fentiek figyelembevétele végett. (A részletek kívánságra hozzáférhetők.)

A kiosztási járulék (68. Indítvány)

A HFC gyártóinak és importőreinek, CO2 tonna-egyenértékben számolva, tonnánként mintegy 10 euró kiosztási járulékot kell majd fizetni, hogy a kvótáikhoz hozzáférhessenek. A pontos értéket a Tanács fogja meghatározni felhatalmazás alapján. A bevételt az új szabályozás bevezetésére, a térségi eltérések kiegyenlítésére és nemzetközi megállapodás elősegítésére fogják fordítani.

A HFC kvótákat nem lehet majd szabadon megkapni a főként nem uniós gyártóknak és importőröknek (nem lesz grandfathering). A járulék arra fogja ösztönözni a gyártókat és importőröket, hogy csak a valóban szükséges mennyiségű HFC kvótákat tartsák meg. Ezzel elkerülhető, hogy a túlallokálásból eredő szabad kvóták értékesítésével előnyhöz jussanak. Az allokációs bevételek visszaforgatásával az adófizetők terhei és a területi különbségek egyaránt csökkenthetők lesznek.

A Leinen képviselő által megfogalmazott kapcsolódó beadvány (non-paper), „Háttérinformációk az F-gáz szabályozás 276. Indítványához”, megvilágítja az allokációs járulék jogosságát és szükségességét. (Megjegyzés: az eredeti javaslatban a bevételt a LIFE programba kívánták betenni, ezt később elvettették, és a bevételt a tagországok oszthatják szét. )

A melléktermék-kibocsátások megakadályozása megsemmisítéssel (49. Indítvány)

Gyártók és importőrök csak abban az esetben hozhatnak be F-gázokat az európai piacra, ha a gyártás során keletkező melléktermékek emisszióját megakadályozzák. A CFC-k, HCFc-k, HFC-k gyártásának olyan felesleges mellékterméke, mint pl. a HFC-23, megsemmisítés nélkül aláásná a klímacélokat és az európai cégeknek milliárdokba kerülne a kibocsátáskereskedelem (ETS) és a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) költsége. Akkor hatékony igazán az F-gáz szabályozás, ha a melléktermékek megsemmisítését is előírják, és nemcsak a berendezések F-gáz tartalmára ügyelnek.

A biztonságra vonatkozó szabályozás korszerűsítése (58. Indítvány)

A Bizottság jelentése kitér a túlhaladott biztonsági előírások korszerűsítésére is, amelyek megakadályozták a gyúlékony, de az éghajlatot nem károsító szénhidrogén hűtőközegek bevezetését. A mai megoldások mellett a gyúlékony anyagok biztonságosan használhatók. Ezért a tagállamoknak is eszerint szükséges módosítani a szabályozásukat. A Tanács felül fogja vizsgálni az uniós és nemzetközi szabványokban található korlátozásokat az éghető alternatívák szempontjából.

Javuló újrahasznosítás (54. sz. Indítvány)

A tagországoknak rendelkezni kell olyan szabályozással, amely az F-gázok újrahasznosítását biztosítja. Ezek az újrahasznosítási modellek költség-hatékony újrahasználatot, visszaforgatást, átalakítást tesznek lehetővé a forgalomból kivont berendezéseknél és termékeknél, beleértve a habokat, mindeközben mozgásteret hagyva a tagállamoknak a beavatkozásra. A modellek kidolgozása tagállami hatáskörben marad.

Javuló tárolás (33., 39., 41., 42., 43. Indítványok)

A Bizottság minden berendezési típusra megad egy speciális szivárgási szintet a legjobb elérhető technika (BAT) alapján. A szivárgási vizsgálatokat mobil berendezéseknél (pl. 3,5 tonnát meghaladó kamionoknál) is alkalmazni kell.

A berendezésekben gyakran használt hűtőközegek egységnyi CO₂-egyenértéke (Global Warming Potential, GWP) a következő:

Beliczay Erzsébet

a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Kapcsolódó anyagok:

https://www.levego.hu/hirek/2013/06/gyozott_az_eghajlatvedelem_az_f_gazrol_szolo_szavazason

https://www.levego.hu/hirek/2013/06/a_szigorubb_f_gaz_szabalyozas_europa_gazdasagi_erdeke

https://www.levego.hu/hirek/2013/06/mik_azok_az_f_gazok