Jelentősen javítani kell azt az értékelést, amit az Európai Bizottság készített arról, milyen mértékben sikerül az egyes tagállamoknak megvalósítaniuk az Energiaunió céljait. Erre a következtetésre jutott az a tanulmány, amelyet az Európai Zöld Költségvetés Szövetség (GBE) készített 23 tagország szakértőinek közreműködésével. A Magyarországról szóló fejezetet a Levegő Munkacsoport állította össze.

Az Energiaunió öt kiemelt célja az ellátásbiztonság, az uniós energiapiac hatékonyabbá tétele, az energiahatékonyság javítása, az éghajlat védelme, valamint a kutatás és innováció erősítése. Az Európai Bizottság anyaga a helyzetleíráson kívül azt a célt szolgálja, hogy megalapozza majdani javaslatait a tagállamok részére, miként segíthetik elő jobban az öt cél elérését.

A Levegő Munkacsoport mindenekelőtt azt kéri, hogy Magyarország vonatkozásában a Bizottság tegyen javaslatot a háztartási tüzelés okozta problémák megoldására, mivel az hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, súlyosan szennyezi a levegőt, sokszor igen alacsony hatékonyságú, és nagymértékben torzítja a piacot. (Amikor például a lakosság hulladékkal fűt, az neki nem kerül semmibe, viszont az okozott károk hatalmas költséget jelentenek a társadalomnak.) Szükséges lenne továbbá a Paks II projekt leállítása azért is, mert egy elavult technológiát betonoz be 60 évre, és szintén alapvetően torzítja a piacot, hiszen csak hatalmas állami támogatással valósítható meg. Sürgető az épületfelújítások felgyorsítása, hiszen a jelenlegi ütemben 40 évig is eltarthat az energetikailag elavult épületek korszerűsítése. Felülvizsgálandó, miként lehet elérni a megújuló energiák részarányára vonatkozó célkitűzést, mivel ez lehetetlennek tűnik, amennyiben a jelenlegi folyamatok fennmaradnak. Ehhez egyebek mellett el kell törölni a napelemek termékdíját.

Azt is kéri a Levegő Munkacsoport a Bizottságtól, hogy hívja fel a magyar kormány figyelmét az adórendszer átalakításában rejlő lehetőségekre: repülőjegyadó bevezetésére, a cégautóknak nyújtott rendkívül káros adókedvezmények átalakítására, valamint az útdíjrendszer kiterjesztésére. Meg kell szüntetni az állam által mesterségesen alacsony tartott lakossági energiaárakat, mert ez pazarláshoz és nagyobb szennyezéshez vezet, továbbá rontja az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba történő befektetések megtérülését. Egy ilyen intézkedés természetesen csak úgy képzelhető el, ha a rászorulók megfelelő pénzbeni kompenzációban részesülnek, és ha sikerül a töredékére visszaszorítani a lakossági hulladékégetést.

A „2017: Towards A Sustainability-Oriented Energy Union – Shadow Factsheets for the Energy Union” című, angol nyelvű tanulmány itt érhető el.