Megszületik az Unió válasza a dízelbotrányra

Nagyrészt a civil szervezetek kampányának hatására létrejött a politikai megállapodás a személyautók uniós típusbizonyítvány-kiadásának szigorítására, a levegőszennyezésük módszeres ellenőrzésére. Az új szabályok szinte pontosan öt évvel a dízelbotrány kirobbanása után, 2020. szeptember elsején lépnek hatályba.

Sokan álltunk értetlenül, mikor 2015 őszén kiderült, hogy a Volkswagen mindenkit az orránál fogva vezetett. Több, a próbapadon az előírt határérték alatti nitrogéndioxid-kibocsátású személygépkocsijáról derült ki, hogy a forgalomban jócskán túllépi a levegőszennyezése mind az amerikai, mind az európai határértéket. A nitrogénoxid-kibocsátás csökkentése karbamid (AdBlue) hozzáadásával történik a kipufogógázhoz, aminek a mennyiségét egy szoftver szabályozta. Ha állt a gépkocsi a tesztpadon, akkor annyit, amennyi kellett, ha mozgott az úton, akkor csak egy picit. Ezt azonban valamiért évekig nem vették észre azok a hatóságok, ahol kiadják az autók típusbizonyítványát. Aztán lassanként kiderült, hogy Európában a szabályozás tele van kiskapukkal, és a hatóságok nem nagyon törekedtek ezek becsukásával. A botrány után viszont dolgozni kezdtek az Európai Bizottságban, és 2016 januárjában előterjesztettek egy irányelv-módosítási javaslatot a kiskapuk becsukására és a tagállami hatóságok ráncba szedésére. A javaslatot megvitatta és elfogadta az Európai Parlament, és december hetedikén az észt elnökség közvetítésével létrejött a politikai megállapodás egy végleges szövegről.

Bár az új szabályozás lehetne jobb is, mint amit a politikai megállapodás tartalmaz, mégis óriási előrelépést az eddigi állapothoz képest. A siker nem utolsósorban a környezetvédő civil szervezetek fellépésének köszönhető, elsősorban az Európai Közlekedési és Környezetvédő Szövetségnek (T&E) és tagszervezeteinek (az utóbbiak közé tartozik a Levegő Munkacsoport is).

Ennek a politikai megállapodásnak a lényegét itt foglaljuk össze.

Hírfigyelő