Megszületik az Unió válasza a dízelbotrányra

Nagyrészt a civil szervezetek kampányának hatására létrejött a politikai megállapodás a személyautók uniós típusbizonyítvány-kiadásának szigorítására, a levegőszennyezésük módszeres ellenőrzésére. Az új szabályok szinte pontosan öt évvel a dízelbotrány kirobbanása után, 2020. szeptember elsején lépnek hatályba.

Pár hónappal a dízelbotrány kirobbanása után, már 2015 decemberében megalakult az Európai Parlament EMIS eseti vizsgálóbizottsága azzal a céllal, hogy kivizsgálja a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésnél az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos állítólagos jogsértéseket és hivatali visszásságokat és javaslatokat tegyen a megoldásra. Az eseti bizottság kiderítette, hogy Európában a típusbizonyítvány kiadását megelőző tesztek manipulálhatósága és a tagállamok közlekedési hatóságainak felületessége tette lehetővé a csalást, és javaslatot is tett a típusbevizsgálás rendszerének reformjára. Az Európai Bizottság (EB) még a jelentés megjelenés előtt kidolgozta a gépjárművek és a pótkocsik jóváhagyását szabályozó 2007/46/EK keretirányelv módosítását. Az EB javaslata a típusbevizsgálás erőteljes központosítása és annak előírása volt, hogy a tagállamok ellenőrizzék, a forgalomban részt vevő gépkocsik levegőszennyezése nem lépi-e túl a típusbizonyítványban lefektetett értékeket. Gyorsan kiderült, hogy az Európai Parlament – az EMIS bizottság megállapításaiból kiindulva – a típusbizonyítvány kiadásának minél erőteljesebb központosítását, a tagállamok többsége viszont a jelenlegi rendszer kozmetikázását pártolja. Végül 2017. december elején az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodásra jutott az EU-típusjóváhagyási keretrendszer reformjában. A politikai megállapodást követően az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak (a tagállamok szakminisztereinek) még el kell fogadniuk az irányelv szövegszerű módosításait, amik várhatóan szinte napra pontosan öt évvel a dízelbotrány kirobbanása után, 2020. szeptember elsején lépnek majd hatályba.

Ebből az alkalomból Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős uniós biztos foglalta össze az idáig vezető folyamat hátterét: „A dízelbotrány feltárta szabályozási és piacfelügyeleti rendszerünk hiányosságait. Tudjuk, hogy egyes autógyártók csalást követtek el, többen pedig kihasználták a joghézagokat. Hogy ennek véget vessünk, alapjaiban megreformáljuk az egész rendszert. A közel két évig tartó tárgyalások után üdvözlöm, hogy javaslatunk legfontosabb elemeit – köztük a tényleges uniós felügyeleti és végrehajtási hatásköröket is – sikerült megőrizni. A jövőben a Bizottságnak lehetősége lesz vizsgálatokat végezni személygépjárműveken, az egész EU-ra kiterjedő visszahívásokat kezdeményezni és törvénysértés esetén személygépkocsinként akár 30 000 euróig terjedő pénzbírságot kiszabni [az autógyártókra].”

Három fő csoportba oszthatók a változtatások:

  1. A személyautók forgalomba hozatala előtti típusjóváhagyás és vizsgálat színvonalának emelése és függetlenítése a gyártói befolyástól
    A gyártók által elkészített prototípusok technikai vizsgálatát végző műszaki szolgálatokat a jövőben rendszeresen át fogják világítani. Rendszeres független ellenőrzéseken kell majd átesniük ahhoz, hogy a vizsgálataik eredménye alapján ki lehessen adni a típusbizonyítványokat. Az Európai Bizottságnak ki kell alakítania a tagállami típusjóváhagyó hatóságok ellenőrzési rendszerét, annak érdekében, hogy a vonatkozó szabályokat minden hatóság egyformán értelmezze és következetesen betartsa, betartassa. Ebben a csoportban sajnálatos módon meghiúsult az a javaslat, hogy egy prototípus bevizsgálását ne a gyártó, hanem a tagállami hatóság rendelje meg valamelyik műszaki szolgáltatnál. Erre azért lett volna szükség, mert az autógyártó és a műszaki szolgálat közötti tartós üzleti kapcsolat elnézővé teheti a bevizsgálást.
  2. Az EU piacán már forgalomban lévő személygépjárművek ellenőrzésének szigorítása
    Mindezidáig elegendő volt, ha a prototípus megfelelt az előírásoknak, és így mindenki elhitte az autógyártóknak, hogy a gyártósorról legördülő gépkocsik pontosan ugyanolyanok. A jövőben a tagállamoknak a már piacon lévő járműveket is rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzésnek kell alávetniök használat közben, mégpedig átlagosan minden 40 000 autóból legalább egyet, és az eredményt nyilvánosságra kell hozniok. Ha valamelyik tagállami hatóság eltérést tapasztal, nem kell megvárnia a típusengedélyt kiadó hatóság intézkedését. Országhatáron belük önállóan is intézkedhet a típusengedélynek meg nem felelő gépkocsik ügyében.

  3. A típusbevizsgálás európai szintű felügyelete
    Önállóan végez piaci ellenőrzéseket a jövőben az Európai Bizottság, és akár uniós szintű visszahívást is kezdeményezhet. Jogában áll majd megtámadni egy műszaki szolgálat kijelölését, és az előírásoknak nem megfelelő személygépjárművek után akár járművenként 30 000 euróig terjedő közigazgatási bírsággal sújthat gyártót és műszaki szolgálatot. Létrejön a vezetésével egy új testület, amely gondoskodik a vonatkozó uniós jogszabályok egységes értelmezéséről, összehangolja a tagállami piacfelügyeleti tevékenységeket és meg nem felelés esetén átvilágítja a tagállami hatóságot. A Bizottság a tagállami hatóságok munkáját rendszeresen, öt évente legalább egyszer ellenőrzi majd.

Bár az eredeti javaslat és az Európai Parlament véleménye szerint is ennél jóval erősebben központosított rendszert kellene fölállítani, talán ezek az intézkedések is segíthetnek helyreállítani a gépkocsik műszaki paramétereire vonatkozó előírásokat lazán értelmező tagállami hatóságok megtépázott tekintélyét.

Fennmarad a kipufogórendszerben a levegőszennyezést csökkentő részegység működését lefojtó, úgynevezett kiiktató eszközök használatának korlátozása. A tilalom felügyelete és érvényesítése a tagállami hatóságok dolga marad, de komoly eszközzel erősítve. A személygépkocsi-gyártónak betekintést kell engednie a járművek szoftverprotokolljába. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik a használat közben végzett levegőszennyezési vizsgálatot szabályozó jogalkotási csomaghoz, így remélhetően igen nehéz lesz kijátszani a kipufogógáz összetételére vonatkozó követelményeket. Emellett minden autógyárnak – akárcsak az USA-ban – kötelezően közzé kell majd tenniük a gyártmányaik kibocsátáscsökkentési stratégiáját.

A típusjóváhagyásról szóló keretirányelv több más fontos, a tiszta mobilitást célzó bizottsági kezdeményezést egészít ki, beleértve a 2017. szeptember 1-jétől kötelezően alkalmazandó új, továbbfejlesztett gépjármű-kibocsátási vizsgálatokat, valamint az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes járművek használatára való átállás felgyorsításának elősegítését célzó új szén-dioxid-kibocsátási célértékekre tett javaslatokat.

Bár az új szabályozás lehetne jobb is, mint amit a politikai megállapodás tartalmaz, mégis óriási előrelépést az eddigi állapothoz képest. A siker nem utolsósorban a környezetvédő civil szervezetek fellépésének köszönhető, elsősorban az Európai Közlekedési és Környezetvédő Szövetségnek (T&E) és tagszervezeteinek (az utóbbiak közé tartozik a Levegő Munkacsoport is).

Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport
közlekedési témafelelőse

További információk

Sajtóközlemény: Az Európai Bizottság szigorúbb szabályozást vezet be a biztonságosabb és környezetkímélőbb gépjárművek érdekében (2016. január 27.)

Gyakran ismétlődő kérdések: Rendeletjavaslat a gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, valós vezetési körülmények között végzett kibocsátási vizsgálatok (2016. január 27.)

Sajtóközlemény: Szeptember 1-jétől új, továbbfejlesztett gépjármű-kibocsátási vizsgálatokat kell alkalmazni (2017. augusztus 31.)

Gyakran ismétlődő kérdések: Az Unió fellép a gépjárművek okozta légszennyezés megfékezése érdekében (2017. augusztus 31.)

Sajtóközlemény: Energiaunió: a Bizottság fellépése révén megerősödhet az EU vezető szerepe a tiszta üzemű gépjárművek ágazatában (2017. november 8.)

Rendeletjavaslat a gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

Az Európai Bizottsági szolgálati munkaanyaga: Hatásvizsgálat

Hírfigyelő