Tizenhat pontból álló javaslatcsomagot fogadott el a környezet- és természetvédő civil szervezetek idei Országos Találkozója arról, hogy milyen feladatokat szükséges a kormánynak végrehajtania ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen a Párizsi Klímamegállapodásban foglaltaknak és az Európai Unió éghajlatvédelmi céljainak. Az állásfoglalást, amelynek szövegét alább közöljük, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezte.

A 2019. évi Zöld Civil Országos Találkozó állásfoglalása
a 2020-2030 közötti, valamint a 2050. évi éghajlatvédelmi célkitűzésekről

Elengedhetetlen az Európai Unió éghajlatvédelmi céljainak megvalósításához, hogy sokkal ambiciózusabb célokat fogalmazzon meg a 2020-2030. évre szóló magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), mint az első tervezet. Készüljenek megvalósíthatósági tanulmányok, megvalósíthatóság legyen igazolt, a kormány különítsen el forrást a végrehajtásra és az előrehaladás felmérésére! Legyenek a NEKT-ben konkrét vállalások a 2050-ig tartó időszakra (hosszútávú stratégia)! Mindennek az érdekében az alábbiakat tartjuk szükségesnek:

1. Az EU nettó szén-dioxid-kibocsátását legkésőbb 2050-re az IPCC különleges jelentése alapján valamint az Európai Bizottság javaslata értelmében nullára kell csökkenteni. Ennek fényében a magyarországi kibocsátás-csökkentési célnak 2030-ra legalább 55%-nak kell lennie 1990-hez képest. (A NEKT jelenlegi tervezete 40%-os csökkentést irányoz elő.)

2. Gondoskodjon a kormány arról, hogy a szakpolitikák helyzetértékelő és megvalósíthatósági vizsgálatokon, alternatíva-elemzéseken és optimum-számításokon alapuljanak.

3. Haladéktalanul fel kell számolni a fosszilis energia támogatását! (A legnagyobb tételt a használók által meg nem fizetett környezeti és egészségi károk jelentik, de számos egyéb módon is megjelenik ez a támogatás, mint például a “rezsicsökkentésben”, és ide sorolható a Geotermikus és Nem Konvencionális Szénhidrogén Fejlesztési Alap is, amely a palagáz-feltárást és kitermelést támogathatja közvetett módon.).

4. A NEKT tervezete a közlekedés terén több mint 50%-os növekedést jelez előre a 2015. évihez viszonyítva. A közlekedésnek arányosan hozzá kell járulnia az éghajlatvédelmi célok megvalósításához, vagyis a kibocsátásának 2030-ban legalább 7%-kal alacsonyabbnak kell lennie a 2015. évi szintnél. A közösségi közlekedést és a nem motorizált előnyössé kell tenni az egyéni gépjármű-közlekedéshez képest.

5. A NEKT teremtsen egyértelmű helyzetet: konkrét célkitűzést és dátumot adjon meg, valamint érdemi szakpolitikai intézkedéseket hozzon a szénfelhasználás kivezetésére – mind a lakossági szénfelhasználás (mindenekelőtt a lignit), mind a szénalapú áramtermelés megszüntetésére. (A lakossági fűtési célú szénfelhasználás kivezetése szerepel a NEKT tervezetében, de van egy ezzel ellentétes kormányhatározat a lignitbányák újranyitásáról. A szénalapú áramtermelés kivezetése, illetve minimalizálása pedig nem célkitűzésként vagy egyértelmű tervként van megfogalmazva.))

6. Legalább 35%-os megújuló energiás célkitűzést tartunk elfogadhatónak, amihez a napenergián és a bioenergián felül a szélenergia és a geotermikus energia alkalmazása is szükséges. Szükséges szakpolitikai elemzés és intézkedéscsomag kidolgozása arról, hogy a hálózatban miként biztosítják a megújuló energiákkal arányos tartalékot, illetve rugalmasságot.

7. Magas megújuló arányt azonban csak az energiafelhasználás csökkentésével, energiahatékonysági intézkedésekkel lehet elérni. Ehhez egyebek mellett szükséges, hogy a megújuló távhőtermeléssel egyidőben megvalósuljon az épületek energetikai korszerűsítése is. Az új épületek létrehozását szükségességi vizsgálat előzze meg.

8. A biomassza alapú megújuló energiatermelés nem veszélyeztetheti a biodiverzitást és a növényzet széndioxid-lekötő képességét, teljesítményét, annak értéklánca rövid földrajzi távolságon belül valósuljon meg. Szükségesnek tartjuk igazolni, hogy a NEKT-ben szerepeltetett biomassza alapú megújuló energiatermelés fenntartható tüzelőanyag bázisa biztosítható.

9. A NEKT-nek tartalmaznia kell azt az átfogó stratégiát és intézkedéscsomagot, amelyekkel biztosítani lehet az időjárásfüggő áramtermelők hálózati integrálását. Rendkívüli kihívásról van szó, tekintettel arra, hogy a NEKT-ben vizionált villamosenergia-termelő mix jelentős atomerőművi és a rendszer terhelését meghaladó mértékű időjárásfüggő kapacitást tartalmaz.

10. Teremtsen a szabályozás jogot az energiaközösségek részére, hogy kedvező feltételek mellett termelhessenek, fogyasszanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiát. . Ehhez a hálózatok használatának szabályozását is újra kell gondolni. Szükséges a termelő-fogyasztó egyénekre és közösségekre vonatkozó nemzeti célszámok meghatározása is.

11. A NEKT tartalmazzon hatékony intézkedéseket a zöldfelületek megóvására, illetve növelésére egyrészt mint szén-dioxid elnyelőre, másrészt mint az alkalmazkodás egyik legfontosabb elemére. A településrendezési szabályozásban növelni kell a legkisebb kötelező zöldfelület százalékos arányát és azt lehetősége szerint valódi talajkapcsolatos, aláépítetlen zöldfelületként kelljen megvalósítani.

12. Dolgozzon ki a NEKT valós megoldást az energiaszegénység enyhítésére! (A rezsicsökkentés ugyanis csak korlátozottan érinti az energiaszegény háztartásokat, és nem ösztönöz a fogyasztás csökkentésére.)

13. Fordítson a NEKT a jelenlegi tervezetnél jóval nagyobb figyelmet a horizontális intézkedésekre. Ilyenek elsősorban a környezetvédelmi és egyéb kapcsolódó ellenőrző jellegű hatóságok személyi állományának és anyagi feltételrendszerének jelentős javítása, ami a jogszabályok betarthatóságának alapvető feltétele.

14. Társadalmi vitára bocsátása előtt a NEKT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) legyen kellően kidolgozott állapotban (azaz minden szükséges rész legyen benne kifejtve) annak érdekében, hogy megalapozottan lehessen véleményezni, és még érdemben beépülhessenek a társadalmi konzultáció során beérkező javaslatok a NEKT véglegesítése előtt.

15. A NEKT elkészítése során a kormány biztosítson egyenlő feltételeket az eltérő nézetek megjelentetésére.

16. A Magyar Országgyűlés határozatban hirdessen ki klímavészhelyzetet. A határozat szólítsa fel a kormányt, hogy ez év végéig alkosson meg egy olyan ütemtervet, ami révén elérhető lesz a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése, valamint, hogy alkossa meg a szükséges jogszabályokat az ütemterv végrehajtására, és a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz történő alkalmazkodás érdekében oly módon, hogy természeti kincseink nem pusztulnak, hazánk biodiverzitása nem csökken tovább. Ezen felül a határozat szólítsa fel a kormányt, hogy ne kezdjen olyan beruházásokba, illetve ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek tovább súlyosbítják a klímaválságot.

Budapest, 2019. június 1.