Lépjen be Budapest a tiszta levegőjű városok klubjába! – Karácsonyhoz fordulnak egészségügyi és zöld szervezetek

A klímavészhelyzet kihirdetése alkalmával Budapest csatlakozzon a C40 Városok szervezetéhez, és ezzel is kötelezze el magát, hogy 2025-től kezdve fővárosunkban a levegőszennyezettség nem lépi túl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott – és az Európai Unióéinál jóval szigorúbb – határértékeket. Ezt kéri Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport.

A C40 Városok jelenleg 94 olyan nagyvárost tömörít, amelyek kötelezettséget vállaltak, hogy jelentősen csökkentik üvegházhatású gázkibocsátásukat és egyéb környezetszennyezésüket, és ennek érdekében kölcsönösen támogatják egymást. Márpedig Budapesten haladéktalanul meg kell tenni az első komoly lépéseket ezen célok elérésére, hiszen – amint azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség napokban közzétett jelentése is megerősíti – itt a légszennyezettség rendszeresen meghaladja még az EU egészségügyi határértékeit is. Ez megmutatkozik a légszennyezettséggel összefüggő megbetegedések alakulásában: például 2001 és 2017 között (azaz mindössze 16 év alatt) az asztmás gyermekek száma Budapesten megkétszereződött, a hivatalos nyilvántartás szerint a számuk megközelíti a 15 ezret.

 

A Budapesten nyilvántartott asztmás gyermekek számának alakulása (forrás: KSH)

A Budapesten nyilvántartott asztmás gyermekek számának alakulása (forrás: KSH)

Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Népegészségügyi Szövetség „Tiszta Levegőt!” kampányának igazgatója elmondta: „Általános tapasztalat, hogy amikor az asztmás gyermekek néhány napot tiszta levegőjű területen töltenek el, tüneteik jelentősen enyhülnek, esetenként meg is szűnnek. Az is bizonyított, hogy a gyermekkorban folyamatosan légúti megbetegedésekben szenvedők felnőtt korban is többször betegeskednek, mint az ilyen betegségeknek kevésbé kitett gyermekek. A légszennyezés csökkentésével tehát sok gyermekkori megbetegedés kerülhető el, a már beteg gyermekek állapota jelentősen javulhat, és a felnőttkorban is kevesebben lesznek betegek.”

Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke hozzátette: „Az éghajlati válság és a légszennyezettség napjaink legnagyobb népegészségügyi kihívásai közé tartozik. A legújabb kutatások szerint a szennyezett levegő az emberi test minden szervét, végső soron minden sejtjét károsíthatja, még a meg nem született magzatot is. A légszennyezés káros hatásait fokozza a globális felmelegedés – annál is inkább, mert a légszennyező anyagok és a hőség elsősorban ugyanazokat az emberi szerveket támadja. Ezért is szükséges, hogy a főváros mielőbb hozzon intézkedéseket a nyári hőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésére.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke megállapította: „A légszennyezés csökkentése és az éghajlat védelme nagyrészt ugyanazokat az intézkedéseket követeli meg. Ilyenek például a fenntartható, biztonságos és aktív mobilitás támogatása, a közlekedési igényeket csökkentő várostervezés, a közúti gépjármű-forgalom csillapítása, a korszerű fűtési módok alkalmazása, valamint a zöldterületek megóvása és bővítése. Sok példa van arra, hogy ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel városok már rövid távon is érdemben csökkentették üvegházgáz-kibocsátásukat és javították levegőjük minőségét. Budapestre is számos terv, javaslat készült mind a Fővárosi Önkormányzat, mind pedig független intézmények részéről, azonban ezek megvalósítása többnyire várat magára. Bízunk benne, hogy most ez a helyzet megváltozik.”

Hírfigyelő