Rába projekt

Aktuális hírek a témában: http://www.pronas.hu/

A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány támogatásával 2007 júniusában kapcsolódott be a Rába szennyezése elleni küzdelembe. Ekkor a Rába folyó már hat éve habzott, és reménytelennek látszott, hogy a helyzete rövid időn belül rendeződjön. A folyó szennyezése óta ötödére csökkent a Rábából kifogott halak mennyisége, és jelentős veszélybe kerültek Szentgotthárd és a térség turisztikai tervei.

A térség azonban nem „csupán” a Rába szennyezésével terhelt. Ugyancsak komoly károkat okoz a fürstenfeldi geotermikus erőmű, amely a termálvíz felhasználásával meleg vizet állít elő, ezzel a téli időszakban lakásokat fűt. A felhasznált és kihűlt vizet a Lapincs folyóba engedi, ami napi 70 tonna sószennyezést eredményez.

A harmadik veszély, ami Szentgotthárd levegőjét fenyegeti, a Begas cég beruházása, egy monumentális hulladékégető, amelyet három nemzeti park (Raab Naturpark (A), Goricko (SLO) és az Őrségi Nemzeti Park) közelében, a településtől mindössze 100 méterre, Ausztria területén akarnak felépíteni.

Mindezek ismeretében kezdődött meg a munka Vas megye határmenti vidékén. A Levegő Munkacsoport a Pro Natura St. Gotthard (PORNAS) civil szerveződéssel és a Reflex Környezetvédő Egyesülettel szoros együttműködésben helyszíni méréseket végzett, megvizsgálta a Rába vízminőségi, mért adatait, valamint a Vas megyei (magyar szakasz) habzás vizsgálati eredményeit. Korábbi mérések alapján ismeretes volt, hogy két stájerországi és egy burgenlandi bőrgyár okozza a szennyezést, és ugyancsak a Rábát terheli a fürstenfeldi geotermális hőerőműből a Lapincsba, majd onnan a Rábába kerülő sószennyezés.

A civil szervezetek 2007 szeptemberében előkészítő megbeszélést folytattak a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjével, dr. Kárpáti Lászlóval a Felső-Rába szakasz természeti (elsősorban halfaunisztikai) értékeiről, majd a konkrét munkamegbeszélésre az őriszentpéter-siskaszeri központban került sor októberben.

Még ugyanebben a hónapban Dieter Knoppek, a Boxmark környezetvédelmi mérnöke Woki Zoltán és Pénzes Tibor (PRONAS) segédletével vízmintát vett a Rábából. Az eseménynek azért van nagy jelentősége, mert korábban az ausztriai bőrgyár teljesen elzárkózott az együttműködéstől és nem ismerte be az általa okozott kárt. A Boxmark ígéretet tett, hogy jelentős beruházást fog végrehajtani újabb szennyvízszűrő rendszer kiépítésével, a kísérleti berendezésüket szeptember elején a szervezet is megtekintette.

Novemberben ismét jelzést kapott a szervezet a Rába habzásáról Dóczi Attilától, a Rába-műgát és Térségéért Egyesület elnökétől. A helyszínelésen, a nicki gátnál viszont kiderült, hogy Szentgotthárdnál napok óta nem volt habzás. Vélhetően a magyarországi szakaszon történt szennyeződés. A duzzasztónál végzett helyszínelésen habzás nem volt tapasztalható. A lakosság körében végzett lekérdezés viszont egy-egy adott napra (nem ciklikus időszakok) habzást jelzett.

Mindeközben a helyi civil szerveződés akadálytalan érdekérvényesítése és adminisztrációja miatt szükséges volt a szervezet hivatalos megalakítása, melyben a Levegő Munkacsoport és a Reflex Környezetvédő Egyesület segítő kezet nyújtott. Így elkészült a PRONAS Egyesület Alapszabálya, a Szervezeti és Működési Szabályzata, és a hivatali procedúrákat követően bejegyzésre került a szervezet a Vas megyei bíróságon.

A civilekkel egy időben Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is megkezdte a diplomáciai tárgyalásokat a folyó érdekében. A 2007. június 26-án Josef Pröll, osztrák szövetségi miniszterrel kötött megállapodásuk alapján létrehozott Rába Akciócsoport munkájának célja az volt, hogy 2007. szeptember 30-ig konkrét jogi-műszaki megoldások szülessenek a Rába szennyezésének megszüntetésére. Amikor 2008 januárjában ismét jelentős habzást észleltek a folyón, a miniszter február 20-ra összehívta az osztrák-magyar határvízi bizottságot, hogy magyarázatot kapjon az újbóli habzásra és sürgős hivatalos tájékoztatást kért az osztrák környezetvédelmi minisztertől.

2008. január 31-én Budapesten a Levegő Munkacsoport a Makadám Klubban kerekasztal-beszélgetést rendezett dr. Fodor Gábor szakminiszterrel, dr. Faragó Tiborral, a KvVM főosztályvezetőjével, , Mezei Csabával, a Greenpeace igazgatójával, Woki Zoltánnal, a PRONAS elnökével, Lajtmann Józseffel, a Reflex Környezetvédő Egyesület elnökével, és Lenkei Péterrel, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjével a Rába habzásának és az ezzel összefüggő nemzetközi diplomácia témájában. Fodor Gábor a Levegő Klub vendégeként hangsúlyozta, hogy a civilek éber együttműködésének köszönhető, hogy a Rába januári habzásáról azonnal tudomást szerezhetett a közvélemény. A tárca vezetője szerint hasonló együttműködés sokat segíthet a hulladékégető elleni fellépésnél is. A hallgatóság kérdéseire válaszolva a miniszter elmondta, hogy az osztrák féllel kötött megállapodás ugyan 2009-re ígéri a Rába szennyezésének teljes megszüntetését, de addig is fontos az állandó jelenlét és nyomásgyakorlás a szennyező bőrgyárakra. A miniszter kijelentette, hogy a gyors reakciók érdekében továbbra is számít a civil szervezetek éber együttműködésére.

Februárban a vizes élőhelyekkel foglalkozó civil szervezetek műhelytalálkozót tartottak a Víz Keretirányelv és a Területi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezés (VGT) kapcsán. A Levegő Munkacsoport a Reflex Egyesület által képviseltette magát, mint a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozójának delegáltja az illetékes VGT Területi Tanácsba, amely a Rába-vízgyűjtőjéért is felelős.

A Reflex kezdeményezésére a Rábával érintett térségi négy civil zöld szervezet – Pro Natura St. Gotthard Civil Kezdeményezés Egyesület (Szentgotthárd), Kerekerdő Alapítvány (Szombathely), Rába-Műgát és Térségéért Egyesület (Répcelak), Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr) – szakmai munkacsoportot hozott létre a vízügyi hatóságok által összeállított konzultációs anyagok véleményezésére.

A civilek március 4-én „Rába–csúcstalálkozón” egyeztettek a stájerországi Gleisdorfban. Szakemberek, zöldek, civilek, az ipar, települések és különböző illetékes hivatalok képviselői kaptak meghívást, akik közül tizenöt fő vett részt a tanácskozáson.  A tanácskozáson a wollsdorfi bőrgyár igazgatója számításokkal bizonyította, hogy a Szentgotthárdnál mért, háromszorosára növekedett naftalinszulfonát mennyiségéhez a wollsdorfi bőrgyár mindössze kb. 2%-kal járul hozzá. A Boxmark képviselője elmondta, hogy a megállapodásoknak megfelelően halad az újabb szűrőrendszer kiépítése, amelyet a feldbachi gyárukban még az idén beüzemelnek.

A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság 2008. február 20-i rendkívüli ülésén határozott a „Rába Survey”, a Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatának elvégzéséről. A két ország szakemberei a forrásvidéktől a Dunáig összesen 25 helyen – 15 osztrák és 10 magyar szakaszon – vesznek mintát. Vizsgálják továbbá a Rába mentén működő valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító terhelését is. A szennyvízmintákból 64-féle szennyezőanyag-komponens koncentrációját határozzák meg. Az eddig vizsgált szennyezőanyag-komponenseken túlmenően speciális szennyezőanyag- koncentrációkat – például az ún. nem ionos és amfoter detergensek, naftalin-szulfonát formák, zsírsavak, habzási potenciál – is meghatároznak a szakemberek.

A Rába vízminőségének javításában eddig elért jelentős eredménynek mondható a fürstenfeldi geotermikus erőmű magas sótartalmú termálvíz-bevezetésének leállítása, ami a Rába vízminőségének jelentős javulásához vezet. A végső megoldás azonban csak a bőrgyárak fokozott szennyvíztisztítását biztosító szűrők beépítése és üzembe helyezése után, azaz a 2009. év végére várható. Addig is szükséges azonban az ismereteink bővítése, a habzási jelenség okainak, a vízminőség változás okozóinak feltárása.

Milyen eredmények születtek az adott időszakban a Rába szennyezése ügyében?

  • Új és szigorúbb kibocsátási határértékeket vezettek be Ausztriában. A kibocsátások és az immissziók (a környezet terheltsége) fokozott ellenőrzése történik.
  • Szentgotthárdon 2007. augusztus 2. óta folyamatos mintavevő berendezés üzemel. A minták naponkénti feldolgozását a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végzi. Valamennyi adat minden érdeklődő számára hozzáférhető.
  • A BOXMARK cég 2008 végéig a feldbachi, 2009 közepéig pedig a jennersdorfi  üzemében magasabb fokozatú tisztítást vezet be.
  • A fürstenfeldi geotermikus erőműben befejezték a használt termálvíz bevezetését a folyóba.
  • Rába ökológiai rehabilitációjára irányuló közös projekt végrehajtására tervező csoportot hoztak létre.
  • Intézkedések történtek a wolsdorfi bőrgyár tisztítási technológiájának fejlesztésére.

Hírfigyelő