Budapest második kerületében, a Marczibányi tér tőszomszédságában fekszik a műemléki védettség alatt álló Lövőház. Az épület és a kert beépítésére, rendezvényközpont és apartmanház kialakítására még 2008-ban kapott engedélyt egy beruházó a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. A helyi lakosokat képviselő Zöld Nyíl Környezetvédelmi Egyesület azonban pert indított, amelyet nemrég megnyert.

Az ügyfélként bejelentkezett kerületi egyesület a várható beépítés környezeti hatásai, elsősorban a zajterhelés miatt fellebbezte meg az elsőfokú határozatot. A másodfokú építési hatóság (az Örökségvédelmi Hivatal Központi Hivatala) az építési engedélyt helyben hagyta, hivatkozva arra, hogy a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásában nem emelt kifogást az építkezés ellen. A helyi civilek a jogerős határozatot a bíróságon támadták meg, kérve a határozat felülvizsgálatát és új építési eljárás elrendelését az ügyben.
Az egyesület elsősorban azt kifogásolta, hogy az új beruházás környezeti hatásait a hatóság és a tervező nem mutatta ki kellő részletességgel, nem megnyugtató a várható zaj- és légszennyezettség alakulása. Elfogadhatatlan ugyanis a határozat azon rendelkezése, hogy a részletes akusztikai számításokat az üzemelés közben kell elvégezni, hiszen egy már működő létesítmény visszafordíthatatlan károkat okozhat, az építmények lebontatása vagy a beruházó kellően hatékony intézkedésekre kötelezése pedig a hazai gyakorlatban még jogszabálysértés esetén is nagyon ritka. A perbe a civilek oldalán beavatkozott a Budapesti Polgári Lövész Egyesület is, amely a sportolási lehetőség megszűnését tekintette a tervezett beruházás legkárosabb elemének. A helyi szervezet a per folyamán a Levegő Munkacsoport segítségét kérte, hogy hasonló ügyekben szerzett jogi tapasztalatával támogassa a lakosokat. A pert végül a civilek megnyerték, a bíróság így új eljárásra utasította a közigazgatási hatóságot. Az ügynek még korántsincs vége, különös tekintettel arra, hogy a hírek szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a Legfelsőbb Bíróságtól kéri a jogerős bírósági ítélet felülvizsgálatát.
Az ügy legérdekesebb és legtanulságosabb része kétségtelenül az ítélet indokolása, amely egyrészről kifejti, hogy a civil szervezetek ügyféli joga működési területükön valamennyi környezetvédelmi közigazgatási eljárásban biztosított, így azon építési engedélyezésekben is, ahol a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalására is szükség van. Az indokolás továbbá azt is kifejti, hogy az épített környezet is a környezet egyik elemének minősül a hazai jogszabályok szerint, így a per tárgya nem kizárólag a szakhatósági hozzájárulás lehet. A beruházás környezeti hatásaival kapcsolatban a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az építési tevékenység során a környezet- és természetvédelem sajátos érdekeit is figyelembe kell venni, ezért ezeket az engedélyezési eljárásban biztosítani kell.
A perben két környezetvédelmi szakértő is elemezte a várható hatásokat. Mindketten kitértek véleményükben arra, hogy a tervezett létesítmény várhatóan jelentős változást fog okozni a zajterhelési szintben, illetve a légáramlási viszonyokban. Kiemelték továbbá, hogy várhatóan nagymértékű gépkocsiforgalom-növekedés is lesz a környéken. A zajterhelés részletes elemzése körében az egyik szakértő kiemelte, hogy a várható esti, illetve éjszakai zajterhelést érzékszervi úton jól lehet majd érzékelni, de a szabvány szerinti mérési módszerek nem tudják kimutatni. Ez a várható zaj – álláspontja szerint – alkalmas arra, hogy a lakóterület nyugalmát jelentősen zavarja, a létesítmény ezzel hátrányosan változtatja meg a környék kedvező környezeti helyzetét. A szakértő arra is rámutatott, hogy a megelőzés elvére is tekintettel nem elfogadható az a hatósági és beruházói álláspont, hogy a zavaró környezeti zajhatásokkal nem kell foglalkozni akkor, ha ez a mért zajszintet nem befolyásolja, és így a közigazgatási szabályokat, határértékeket nem sérti. A szakértő szerint ilyen esetekben a magasabb rendű jogszabályok előírásait és a mindenkori szakmai-tudományos tapasztalatokat is figyelembe kell venni egy engedélyezési eljárásban.
A bíróság a szakértői vélemények alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eljáró hatóság nem vizsgálta meg kellő alapossággal a környezeti hatásokat, álláspontja szerint a hatóságoknak korszerűbben, körültekintőbben kell eljárni és a környezetvédelem érdekeit fokozottan figyelembe kell venni. A helyi lakosok és a Levegő Munkacsoport üdvözölték az ítéletet, és remélik, hogy az eljárás végén is megnyugtató és az ítélet szellemiségének megfelelő eredmény fog születni.
Végezetül álljon itt egy szó szerinti idézet az ítélet indokolásából, amely minden ingatlanfejlesztésre iránymutató lehet: „Az építési és környezetvédelmi hatóságoknak nagy a felelőssége annak biztosításában, hogy az élhető környezet fennmaradjon.”  

Dr. Bendik Gábor
környezetvédelmi szakjogász