A koromszennyezés elleni küzdelem jogi lehetőségeiről egyeztettek a szakértők

Prágában 2013. április 24-én került sor arra a megbeszélésre, amelyen a levegőszennyezés ellen küzdő közép-európai civil szervezetek jogi szakértői cserélték ki gyakorlati tapasztalataikat a témába vágó jogesetek kapcsán. A találkozóra a LIFE+ program által támogatott „Tiszta levegőt Európának!” projekt keretében került sor.

A megbeszélést a szervező Német Környezetvédelmi Segély (Deutsche Umwelthilfe, DUH) képviselője, Amrei Münster és a ClientEarth nevű nemzetközi környezetvédelmi jogvédő szervezet jogásza, Alan Andrews nyitotta meg. Utóbbi kiemelte, hogy a közép-európai országok többsége ellen az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a szálló porrészecskék (PM10) határértékeinek túllépése miatt. Az eljárások különféle fázisokban vannak, de mindenhol nagyon lényeges a szankciók elkerülése érdekében hatékony és gyors intézkedések bevezetése a szennyezettségi szint csökkentése érdekében. Az intézkedéseket viszont a legtöbb országban a kormányok és az érintett önkormányzatok csak igen lassan és kevésbé hatékonyan kezdték el bevezetni, ezért a civil szervezetek részéről is szükség van nyomásgyakorló eszközökre. Ezek közül a legnyilvánvalóbb a jogi eszközök bevetése. Alan Andrews elmondta, hogy Németországban már voltak sikeres perek, amelyek az intézkedési tervek mielőbbi elfogadtatását kényszerítették ki (pl. az elhíresült ún. Janecek-ügy), és jelenleg is folyamatban vannak olyan precedens értékű perek (pl. Nagy-Britanniában), amelyek fontos értelmezési kérdéseket tisztázhatnak (pl. azt, hogy pontosan mit jelent az az előírás, hogy a légszennyezés-csökkentő intézkedéseket a „lehető leghamarabb” kell végrehajtani a kormányoknak). Terveznek továbbá olyan próbapereket is, amelyek az intézkedési tervek konkrét végrehajtását kényszerítenék ki.

Magyarországon a kötelezettségszegési eljárás már az Európai Bírósághoz fordulás előtti utolsó szakaszban van. A kormány már benyújtotta intézkedési programját a Bizottságnak, amelynek a végrehajtása azonban igen lassan halad, pedig az eljárás további sorsa az intézkedések megvalósításától függ.

A találkozón a Levegő Munkacsoport jogi szakértője is részt vett, és egy rövid előadásban bemutatta a magyarországi jogi környezetet, és azokat az eljárásokat, amelyekben a Levegő Munkacsoport részt vett, vagy amelyeket támogatott. Szóba kerültek azok a közigazgatási perek, amelyek olyan beruházások engedélyezési eljárásai kapcsán indultak, amelyek közvetlen vagy közvetett légszennyezési hatásai jelentősek lehetnek. A Levegő Munkacsoport bemutatta továbbá a civil szervezet által támogatott próbapereket is, amelyek az elmúlt években lezárultak, így a sikeres kártérítési pert a 86-os út forgalma és környezetterhelése kapcsán, a bizonyítási nehézségek miatt végül sikertelen kártérítési pert egy asztmás és allergiás budapesti lakos ügyében, valamint a környezetet veszélyeztető magatartás elleni eltiltás iránt indított, és végül szintén sikertelen pert a Megyeri-híd megépítése kapcsán. Az előadás a jövőbeli lehetőségekkel egészült ki, amelyek során felmerültek további kártérítési és közigazgatási perlehetőségek is, azonban ezek nehézségeire és akadályaira is felhívta a figyelmet a Levegő Munkacsoport képviselője.

A szlovák helyzetről Daniel Lesinsky, a Fenntartható Megoldások Központja (Centrum pre trvaloudržateľné alternatívy, CEPTA) nevű civil szervezet képviselője tartott előadást. Északi szomszédunknál az a legnagyobb probléma, hogy a hivatalos éves PM10 mérési eredmények csak jóval (akár évekkel) a mért időszakot követően válnak elérhetővé. Emellett az előadás hangsúlyozta a háztartási fűtés és égetés egyre nagyobb szerepét a levegőszennyezés alakulásában.

Malgorzata Smolak, a ClientEarth képviselője egy krakkói esettanulmányt mutatott be, amely a helyi PM10 szennyezettség alakulását és összetételét vizsgálta. Fontos tapasztalat volt, hogy a PM10 szennyezettség 42%-át a háztartási fűtés, elsősorban az ott még igen elterjedt széntüzelés okozza. A helyi döntéshozók azonban – vállalva a népszerűtlen intézkedést – egy ötéves átmeneti időszak után teljesen betiltják a szilárd halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok háztartási célú égetését.

A csehországi helyzetet Dr. Miroslav Suta, a Környezet és Egészség Központ (Míra Centrum pro životní prostředí a zdraví) nevű szervezet nevében mutatta be. A prágai légszennyezettségi helyzet a PM10 tekintetében csak egy kicsit jobb a budapestinél, a jogi lehetőségek is nagyon hasonlóak a magyar jog szerint indítható eljárásokhoz (birtokvédelem, kártérítés, közigazgatási eljárások) azzal a különbséggel, hogy Csehországban közigazgatási pert lehet indítani az intézkedési tervek végrehajtása érdekében, ugyanis ezeket a terveket ott közigazgatási határozatba foglalják, amelyek bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A legnagyobb problémát az eljárási költségek jelentik, amik elég borsosak.

A csehországi légszennyezettségi helyzetet mutatta be R. J. Sram, a Kísérleti Gyógyszerkutatási Intézet képviselője is. Elmondta, hogy a háztartási fűtés náluk is komoly szerepet játszik a PM10 szennyezettségben, és Csehország egyes részein az ipari szennyezés részaránya is jelentős a szűrőrendszerek ellenére. Beszélt a légszennyezettség egészségügyi hatásairól is, különösen az újszülöttekre és a gyermekekre leselkedő veszélyeket emelte ki.

Az előadások után a résztvevők megvitatták a következő lépéseket és lehetőségeket. Ezek közül két elem különösen fontos. Egyrészt az, hogy a városi közlekedés okozta légszennyezés elleni küzdelem egyik legfontosabb intézkedése, az alacsony kibocsátású zónák, illetve a dugódíj típusú eszközök bevezetése során fontos lenne az európai harmonizáció, amely egyelőre csak kezdeti stádiumban van. A másik – jellemzően Európa keleti felére jellemző – probléma a háztartási fűtés és égetés szennyező hatásának visszafogása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ebben a tekintetben is uniós cselekvésre lenne szükség, amelyet a résztvevő szervezetek és az őket tömörítő ernyőszervezetek minden lehetséges eszközzel ösztönözni fognak.

Dr. Bendik Gábor
környezetvédelmi szakjogász
(a Levegő Munkacsoport megbízásából)

Hírfigyelő