A Kúria is megerősítette: megmaradhat a dunakeszi láp

Ismert, hogy a Dunakeszi határán fekvő, a pesti síkság egykori hatalmas kiterjedésű vizes élőhelyeinek hírmondójaként megmaradt lápos területre szemet vetett a szomszédos bevásárlóközpont, amely a hírek szerint áruházát és parkolóját szeretné itt bővíteni. A Levegő Munkacsoport és a helyi civil szervezetek azonban az értékes és ritka természeti terület és az itt élő védett élőlények fennmaradását igyekeztek elérni.

A természetvédelmi és vízügyi hatóság néhány múltbéli kanyar és zsákutca után 2010-ben kiállt a természeti értékek mellett, határozatában elutasította a lápot tápláló Óceán-árok elterelésének engedélykérelmét, egy másik határozatában pedig megsemmisítette a korábbi döntést, amely azt mondta ki, hogy a terület nem felel meg a láp jogszabályi feltételeinek. A két közigazgatási határozatot a beruházó és Dunakeszi önkormányzata megtámadta a Pest Megyei Bíróságon, mert a természetvédelmi indokok alapján hozott döntések a tervezett beruházás elindítását megakadályozták. A bíróság ítéleteivel a határozatot hozó hatóságnak, illetve a perbe a hatóság oldalán beavatkozó Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának és környezetvédő szervezeteknek adott igazat. A pervesztes fél a Legfelsőbb Bírósághoz (mai nevén: Kúria) fordult az ítélet felülvizsgálata érdekében. A Kúria mindkét ügyben helybenhagyta a megyei bíróság ítéletét, megerősítve ezzel a hatóság és a környezetvédők jogértelmezését minden lényeges kérdésben. Az egyik ítélet véglegessé tette, hogy az Óceán-árok elterelésére a kérelmezett módon – természetvédelmi indokok miatt – nem kerülhet sor, mert az a láp kiszáradásához és az értékes élőhely megszűnéséhez vezetne. A másik ügyben hozott ítélet pedig véglegesen kimondta, hogy a korábbi téves hatósági döntés, amely a terület láp jellegét nem ismerte el, nem alkalmazható. A hatóság így megismételt eljárásban dönthet arról, hogy a terület jogi értelemben is láp-e, illetve, hogy a vizes terület pontosan milyen kiterjedésű. Ez az eljárás jogerősen még nem zárult le, egyelőre csak remény van arra, hogy a hányattatott sorsú, de ökológiai és természetvédelmi szempontból igen fontos és a sajtóvisszhangnak köszönhetően szimbolikussá is emelkedett terület megmaradhat jelenlegi, természetközeli állapotában.
Az új eljárásban első fokon a terület egy kisebb részének láp jellegét a hatóság nem állapította meg, pedig a civilek álláspontja szerint a terület ökológiai egységéhez az is hozzátartozik. A Levegő Munkacsoport bízik benne, hogy a másodfokú határozatban a törvény erejénél fogva védett láp jelleget a teljes területre megállapítja majd az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség.

Dr. Bendik Gábor
környezetvédelmi szakjogász
(a Levegő Munkacsoport megbízásából)

Hírfigyelő