A Levegő Munkacsoport észrevételei a Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (TÉSZ) 2010. áprilisi tervezetéhez

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a 2009. márciusban, az akkor még TEKVÉSZ-nek nevezett kerületi szabályozás előkészítéséhez küldött javaslatainkat figyelmen kívül hagyták a mostani változat kidolgozása során. A szabályozás nem törekszik a környezeti állapot javítására, a zöldterületek növelésére, az elkerülhetetlen klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra. Továbbá nem találtuk meg a megküldött anyagban a környezeti értékelést magába foglaló környezeti vizsgálatot, amely a szabályozás kidolgozásának egyik iránytűje lehetett volna, és egyébként is kötelező elem.1 Mindezek azért is sajnálatosak, mert hatástalanná teszik az anyag számos jó elemét, gondosan kidolgozott munkarészét.

A szabályozástervezet a saját maga által lefektetett helyes elveket nem veszi figyelembe a részletes előírásoknál. Fellazítás helyett a hatékonyságra helyezi a hangsúlyt, és többletbeépítést tesz lehetővé különféle indokokkal. Ilyen például a tetőterek beépítésének korlátlan lehetősége olyan esetben is, amikor az épület szintterületi mutatója a területre megengedett maximumot már elérte illetve meghaladta. 

A meglevő sajátos hangulatot őrző, együttesként értékes épületállomány egyharmadát nem védi, az új építésekkel kapcsolatban pedig túlságosan engedékeny. Esetenként a kerületben jó adottságú területeken álló villákat, zártsorú beépítéseknél kisméretű épületeket (térfoghíjakat) hagynak lepusztulni, megfelelő karbantartásukról nem gondoskodnak, illetve azt a tulajdonosoktól nem követelik meg. A szomszéd kerület példája jól mutatja, hogy a tönkremenni hagyott, majd elbontott régi házak helyén igénytelenül kialakított, mennyiségi szemlélettel készülő ingatlanoknak csak erkölcsi avulása gyorsabb a fizikai elhasználódásuknál, miközben a környezetük állapotában is rengeteg kárt okoznak, és a terület értékvesztéséhez vezetnek.
Véleményünk szerint ez a szabályozás is a gyors profitszerzésben érdekelt befektetők szájíze szerint készült, holott az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy ilyen magatartással egyre jobban eltávolodunk Európa sikeres városaitól. Az itt élők – lakosok és vállalkozók – élhetőbb, versenyképesebb, minőségileg folyamatosan javuló környezethez, az örökségek felértékeléséhez fűződő érdekeit a szabályozás tervezet másodlagosan kezeli.

A szabályozásban jobban kellene tükröződni a kerület felértékelésre váró kedvező adottságainak, illetve azoknak a problémáknak, amelyek megoldásra várnak. 

Kedvező adottságok:
A város közepén helyezkedik el, könnyen megközelíthető terület, jó tömegközlekedéssel ellátva.
Hossztengelye Világörökségi terület, illetve idegenforgalmi célterületeket köt össze,
Kulturális, kereskedelmi és oktatási intézményeinek kínálata átlagon felüli.2
Jelentős idegenforgalma van – sok a látogatója mind külföldről, mind a város más kerületeiből.
Kitörési pont a Nyugati pályaudvar környékén fekvő rendezetlen területe.
A Hunyadi téri vásárcsarnok és a piac egyszerre adottság és lehetőség, a századunkban újból felértékelődő helyi ellátás, és a vidék-város kapcsolat fejlesztésére.
Többségében kialakult, sokféle, sajátos hangulatú területből áll, megőrzésre érdemes épületállománnyal.

Megoldandó problémák:
Elöregedő a lakossága, a gyerekes családok száma évről évre csökken.
A javasolt minimum huszada (!) jut egy lakosra közhasználatú zöldterületből.
Sportolási területek, játszóterek, pihenőkertek alig találhatók a kerületben, bővítésre nem került sor az elmúlt húsz évben.
Komolyabb város-rehabilitáció 70 éve nem volt, épületei többsége felújításra szorul.

Ezen kívül a szabályozásnak a következőkre is válaszokat kellene adni:

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Az éghajlatváltozás Magyarországon erősebb lesz az átlagnál. Az előrejelzések szerint a századforduló végére Görögországéhoz hasonló lesz az éghajlatunk. A csapadékeloszlás egyenetlenebb,a száraz nyarakat szélsőséges, csapadékosabb telek váltják. Erre a szabályozásnak reagálni kellene:
hőszigetek kialakulásának megakadályozása; a további besűrítés megállítása;
csapadékvíz visszatartása; burkolt felületek csökkentése;
épületek klímatudatos kialakítása (árnyékolók, színválasztás, tájolás stb.);
zöldterületek növelése minden eszközzel;
forgalomcsillapítás – a légszennyezés, a talajközeli ózon kialakulásának megakadályozása.

Javasoljuk, hogy készüljön klímavizsgálat a városrészre, lehetőleg a szomszédos kerületekkel közösen.

DEMOGRÁFIAI TRENDEK

A szabályozáson is múlik, hogy folytatódik-e az előző évtizedek folyamata: a gyerekek számának drasztikus csökkenése, a fiatal családok kiköltözése, a kerület öregedése. Ezt a tendenciát kiszámíthatatlan migráció követheti. A másik út lehet a kerület élhetőségének javítása, a hiányzó közösségi terek, zöldterületek, sportolási lehetőségek, élhető, klímabarát környezet kialakítása. Ez esetben is eltolódik az idősebbek irányába az átlagéletkor, de kiegyenlítettebben, a terület színvonalának egyidejű emelkedése mellett. Ma mindkét eshetőségre tudunk példákat találni Európában. Rajtunk is múlik, melyik valósul meg.

URBANIZÁCIÓ

Globális tendencia a városokba költözés. Egyes európai országokban már a lakosság 80 százaléka urbanizált területeken él. Ezért a városokat a XXI. században úgy kell fejleszteni, hogy helyben ki tudják elégíteni az emberek testi és lelki igényeiket, amelyek egészségük, „jóllétük” alapját képezik. A kerület számára kitörési pont lehetne pl. a „Slow city” mozgalomba való bekapcsolódás. (A „lassú város” nemcsak a közlekedésben, hanem a városi élet más területein is a fontolva haladást, az átgondoltabb cselekvést részesíti előnyben a gyors változásokkal szemben.) A szabályozás az életkor meghosszabbodására speciális otthonok választékával, idősbarát közterületek kialakításával, forgalomcsillapítással, a hosszú évtizedek alatt kialakult történelmi hangulat megőrzésével és fejlesztésével adhatna választ. A tapasztalatok szerint ezek a változások az idegenforgalom és más gazdasági tevékenységek szempontjából is kedvezőek volnának.

MOBILITÁS

A kerület kedvező adottságai között említettük a rövid távolságokat (bevásárlás, orvosi ellátás, iskolák stb.), a centrális elhelyezkedést és a jó tömegközlekedést. Ezek az adottságok lehetővé teszik, hogy az Európa-szerte terjedő szemléletváltás, a belvárosi gépkocsi-közlekedés korlátozása itt is megvalósuljon. Erre szolgál például a dugódíj és az, hogy az ingatlanokhoz nem építenek parkolóhelyeket, ezzel ösztönözve a munkába érkezőket, ügyeiket intézőket, hogy a tömegközlekedést vegyék igénybe, vagy kerékpározzanak.
Már a kilencvenes évek közepén készültek ebben a szellemben közlekedésfejlesztési koncepciók a kerületben. Egyebek mellett nagyjából mindenki egyetértett azzal, hogy nem a fás közterek alá kell mélygarázsokat elhelyezni, hanem közös parkolókat kell létrehozni más kerületekkel együtt a Dózsa György út mentén, valamint a Podmaniczky utcában.

Lehetőségek

A Nyugati pályaudvar környékének fenntartható fejlesztése

Gyakorlatilag ez a kerület egyetlen fejlesztési területe, ráadásul országos, de legalábbis fővárosi jelentőségű. A kormányzati negyed projekt tanulságai alapján javasolnánk egy széleskörű ötletbörze megrendezését, amelyen a lakosság, a civilek szervezetei és szakemberek is részt vennének. Az összegyűlt vélemények alapján lehetne tervpályázatot kiírni, és azt követően kialakítani a szabályozást. A tervezet a korábbi fejlesztési elképzelésből indul ki, anélkül, hogy egy konszenzussal született új elképzelés lenne a területre. Pl. miért kívánja a Ferdinánd hidat most elbontani?

Szakképzés – értékőrzés és értékfejlesztés

A kerület kitörési pontjaként a kulturális és vendéglátási választékot emlegetik.
A bevezetőben deklarálják a kulturális értékek megőrzését, ezzel szemben a részletek jobbára a bontásnak, túlépítéseknek kedveznek, illetve meg nem határozott kulturális funkcióknak adott különféle bónuszokról szólnak. Ezt a bónuszrendszert a leghatározottabban ellenezzük.
Véleményünk szerint egyéb területek fejlesztésében is jó lehetőségek rejlenek. Például globális probléma a szakemberhiány. Nemcsak hazánkban, de szinte az egész világon alig akadnak megfelelő számban olyan szakemberek, akik szakszerűen felújítani, karbantartani tudnák épített örökségünket. Kitörési lehetőség lehetne a szakképzés megszervezése. Egyre sürgetőbb a még meglevő épített örökség helyrehozatala, amelyhez a kerület egy szakképzési koncepció kidolgozásával és a szakképzés kiépítésével versenyelőnybe kerülhetne, és forrásokhoz is könnyebben jutna a rehabilitációhoz.

Elfogadhatatlan a zöldterületekkel kapcsolatos szabályozás tervezet!

Nem valószínű, hogy az anyag összeállítói ne tudnák, mire szolgálnak a zöldterületek (az anyagban – nomen est omen – zöld foltok) a városokban. Könyvtárnyi irodalma van annak, hogy milyen szerepük van a parkoknak, játszótereknek, pihenőkerteknek a gyermekek fejlődésében, a testi és lelki egészség megőrzésében, a helyi klíma javításában, a társadalmi kohézió erősítésében. A készítők riasztó igyekezettel kívánják tovább csökkenteni a keretszabályozás által előírt minimális zöldterületet. A kétméterenként elültetett homlokzati futónövényeknek, a 15 cm vastag extenzív, járhatatlan zöldtetőknek, a későbbiek során senki által nem ellenőrzött növényállományú földtakarásoknak 10-20 esetenként 55 százalékos zöldterületi értéket tulajdonítani csak azok számára lehet elfogadható, akik a pénzüket akarják itt fialtatni, vagy legfeljebb vendégként jönnek hébe-hóba a kerületbe.

Az anyagban hiába kerestünk adatokat a kerületben levő gépkocsikról, elhelyezésükről, a meglevő parkolóhelyek kihasználtságáról stb. Ezzel szemben, a szabályozás tervezet szerint szinte mindenütt elhelyezhetők parkolóházak, mélygarázsok, közterületek alatt vagy a szomszédos telkek alá benyúlva egyaránt. E célból megengedik a fák kivágását és azt is, hogy az ablakoktól 3 méter távolságban ki lehessen vezetni a mérgező füstgázokat. Újból szerepelnek az anyagban a mélygarázs-építési lehetőségek a Jókai téren és a Nagymező utcában.  

A fentiek alapján javasoljuk a szabályozás újragondolását, illetve a hiányzó közlekedési és környezeti vizsgálatok, valamint fejlesztési stratégiák elkészítését.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő