Nem könnyű a műemlék jellegű épületekben lakók élete. Nem elég, hogy az állam nem biztosít elegendő forrást az épületek karbantartására, a korszerűsítéskor már végképp hátrányba kerülnek. A Levegő Munkacsoport levelet is írt az ügyben az energiahatékonyságért felelős államtitkárnak.
Restaurátorok állítják, hogy a háborúk pusztítása kismiska ahhoz képest, amit a kontárok – önjelölt mesterek, tulajdonosok, hatóságok stb. – békeidőben okoznak régi tárgyi emlékeinkben. A mulasztások sora végtelen, beleértve az intézkedések elmaradását is. Már az előző rendszerben sem jutott elég pénz a védelemre, felújításra, amin úgy segítettek, hogy folyamatosan csökkentették a megóvásra kijelölt épületek számát.
A történelmi épületek fenntartása nem egyszerű. A hatóságok ugyanis számos olyan kikötést tesznek a védelem érdekében, amelyek hátrányba hozzák a tulajdonost a nem műemlék jellegű épületekben élőkkel szemben. Ugyanakkor a többletköltségekhez az állam, az önkormányzat általában nem járul hozzá, noha a védelem közérdeket szolgál. Ma már senki sem csodálkozik azon, hogy védett természeti területeken kompenzációt kapnak a gazdálkodók a műveléssel, földhasználattal kapcsolatos megkötések miatt. (Más kérdés persze, hogy ez fedezi-e a bevételkiesésüket.) Ugyanakkor a műemléki környezetben, történelmi városrészekben álló épületek felújításának, szakszerű karbantartásának támogatására jobbára hiányoznak a források.
Egyre többet hallhatunk az épületek energiatakarékosságot is szolgáló felújításáról. Végre sokan figyelnek oda ingatlanvételnél, -bérlésnél az épület energiafogyasztására, komfortjára. Az Új Széchenyi Terv külön pontban foglalkozik az új és a meglevő épületekkel is. Februárra ígérik, hogy ismét megnyílnak pályázati források a felújítások és jobb minőségű új épületek ösztönzésére. A városok hangulatát alakító, a turizmust élénkítő régi épületek speciális problémáiról, támogatásukról azonban alig esik szó. Ennek az is oka lehet, hogy e hetekben folyik a műemlékvédelem, egyebek mellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átszervezése. Az intézkedésekkel azonban nem szabad tovább várni. Ezért a Levegő Munkacsoport levélben fordult az energiahatékonyságért felelős államtitkárhoz annak érdekében, hogy épített környezetünk, kultúránk e fontos alkotóeleme nagyobb figyelmet és súlyának megfelelő támogatást kapjon az energiahatékonysági program keretében.
Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese