A személyközlekedés fejlesztésének lehetséges útjai

Kerekasztal megbeszélés a USEmobility kutatás eredményei nyomán

Közlekedéstervezők, szolgáltató cégek és civil szervezetek bevonásával kerekasztal-beszélgetést szervezett a Levegő Munkacsoport 2012. június 8-án Budapesten, hogy bemutassuk a USEmobility projekt kutatási eredményeit. A meghívottakkal megvitattuk a kutatás során kidolgozott forgatókönyveket, javaslatokat a környezetbarát multimodális közlekedés általanossá tételére Magyarországon.

Öt európai országból fogtak össze a fenntartható személyközlekedés, illetve az intermodalitás, (vagyis a többféle közlekedési mód együttműködésének hívei), hogy megvizsgálják, mit lehetne tenni azért, hogy 2020-ra, majd 2050-re jelentősen megnövekedjen az EU tagországokban a tömegközlekedéssel, gyalog és kerékpárral közlekedők száma.
A USEmobility kutatás jó példák összegyűjtésével kezdődött - amelyek már megvalósultak, illetve megvalósításuk értelmesnek látszik -, majd az utazók megkérdezésével folytatódott, Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Németországban. A felmérések és statisztikai adatok alapján a kutatói konzorcium szakértői országspecifikus ajánlatcsomagokat állítottak össze, és vizsgálták ezek hatását néhány, a multimodális közlekedés elterjedtségét jellemző jelzőszámra, indikátorra. A vizsgált indikátorok:

  • az egyéni közlekedési kínálat,
  • a tömegközlekedési kínálat,
  • az árarányok,
  • a tömegközlekedés politikai prioritása,
  • a közlekedés integráltságának szintje,
  • a szolgáltatói verseny szintje,
  • a népesség ökotudatossága.

Hatásindikátorként a szakértők a modal splitet választották, azt az arányszámot, amely megmutatja, hogy az utazások mekkora hányada milyen eszközzel történik. Egy intézkedéscsomag akkor támogatható, ha eredményeképpen 2020-ra, illetve 2050-re a környezetbarát közlekedés arányát mutató indikátor értéke várhatóan nő a 2010. évihez képest.

Az összegyűlt 52 intézkedés túl sok ahhoz, hogy mindet ajánlani lehessen a döntéshozóknak és a szolgáltatóknak, ezért válogatni kell közülük. A válogatás egyik lehetséges eszköze a modellezés. A változásokat, a beavatkozások eredményességét sokféle modellel, előrejelzéssel lehet vizsgálni, és bizonyos korlátok között az intézkedések szinergiája is elemezhető. Ilyen modellek alkalmazásával országonként sorba állíthatók az intézkedések, és kiválaszthatók közülük azok, amelyek a legjobban tudják szolgálni a kitűzött célt, a környezetbarát közlekedési módok arányának növelését. Sajnos elképzelhetetlen, hogy a modellezéssel kiválasztott optimális intézkedéscsomag meg is valósuljon, mert a világ másképp működik. Az intézkedések alkalmazásáról emberek, döntéshozók döntenek, és más emberek, szakértők adnak nekik tanácsokat, hogy melyiket válasszák. Ezért a USEmobility konzorcium akkor jár el célravezetően, ha olyan – a modellek szerint értékes, jó hatással járó – intézkedések megtételét javasolja az EU tagállamoknak de mindenekelőtt a résztvevő országok döntéshozóinak, amelyek mögött van szakmai támogatottság, és amelyeket a szolgáltatók is el tudnak fogadni.

Katt, a nagyításhoz!

Mit érdemes szorgalmazni?

Ezért tartottunk minden résztvevő országban szemináriumot szakértők, szolgáltatói tervezők, fejlesztők részvételével. A szemináriumokon bemutattuk a résztvevőknek az országaik számára kiválasztott néhány – Magyarországon mind az 52 – intézkedést, majd velük együtt kiválasztottuk közülük a legalkalmasabbakat. A szemináriumon megjelentek minden országban jó keresztmetszetét adták a döntésekre befolyást gyakorló szakmai közvéleménynek, ezért feltételezhető, hogy a konzorcium zárójelentésének ajánlásait az EU tagállamokban a fenntartható közlekedésfejlesztés mellett elkötelezett politikai fórumok megfogadják majd.
Budapesten első lépésként 20 intézkedést töröltünk az 52-ből. Részint olyanokat, amelyeket a résztvevők fölöslegesnek ítéltek, részint olyanokat, amelyeket szerintük más, átfogó intézkedések tartalmaztak. Tipikusan az utóbbi csoportba tartoznak az elektronikus fizetési eszközök és a kedvezménykártyák különféle változatai. Ebben a folyamatban jól egymásra hangolódtak a résztvevők, illetve kirajzolódtak a gondolkodásuk különbségei, melyek eleve lehetetlenné tették volna a teljes egyetértést.
A végül megmaradt 32 intézkedést már írásban értékeltettük a résztvevőkkel, egyrészt fontosságuk, másrészt magyarországi alkalmazhatóságuk szerint. Arra kértük a részvevőket, hogy állítsák őket rangsorba, úgy, hogy a legfontosabbnak adják a 20-as értéket, és a 0-t kivéve egy értéket csak egy intézkedésnek adjanak. Arra már sajnos nem maradt idő, hogy az intézkedések egymásutániságát is értékeljük, de úgy véljük, hogy ez nem is vélemény kérdése. Addig például, amíg nem valósul meg a gördülőállomány felújítása és az ütemes menetrend egy vonalon, nem érdemes hirdetésekben utasokat toborozni arra a vonalra.

Vargha Márton

A USEmobility honlapja: www.usemobility.eu

Hírfigyelő