A szigorúbb F-gáz szabályozás nemcsak az éghajlatot védi, de új munkahelyeket is teremthet

Becslések szerint 2005 és 2050 között az EU 28 tagállamában évi 80 és 90 millió tonna CO2-vel egyenértékű F-gáz kibocsátással kell számolni. Ez mintegy 9-12 százalékos üvegházhatású gázok részesedést jelent az összes nem CO2 eredetű ühg között. Ugyanakkor az F-gáz eredetű kibocsátás töredékére lehetne csökkenthető, mert a legtöbb területen már most párhuzamosan alkalmaznak éghajlatbarát megoldásokat is. Hazánk gazdasági érdeke lenne jelentősebb részesedést kivívni a természetes gázokkal működő berendezések piacán. Ehhez 2014-től az uniós források is rendelkezésre állnak.

A fluorozott gázok (F-gázok) közül HFC-ket elsősorban hűtők és klímaberendezések hűtőközegeként használják, valamint habképzőként és vivőanyagként aeroszolos palackokban. PFC kibocsátás elsősorban az alumínium és a félvezetők gyártásánál fordul elő, míg az SF6 >közeget magas- és középfeszültségű kapcsolóknál, magnézium gyártásban, öntvényeknél, hangszigetelő ablakoknál, sport- és katonai berendezésekben alkalmazzák. A nagyközönség előtt kevéssé ismertek, mert csak peremterületeken és kis mennyiségekben van rájuk szükség. Ugyanakkor a nagy felmelegedési potenciáljuk, a hosszú légköri tartózkodásuk és élettartamuk, tartósságuk miatt nagyban hozzájárulnak az üvegházhatású gázok (ühg) mennyiségének növekedéséhez.

Becslések szerint, 2005 és 2050 között az EU 28 tagállamában évi 80 és 90 millió tonna CO2-vel egyenértékű F-gáz kibocsátással kell számolni. Ez mintegy 9-12 százalékos ühg részesedést jelent az összes nem CO2 eredetű ühg között (figyelembe véve a CH4 és N2O kibocsátás várható csökkenését ez idő alatt).

A viszonylag állandó F-gáz emissziós szint két ellentétes hatással magyarázható. Növeli a kibocsátást az ózonkárosító CFC és HCFC közegek Montreali Egyezményben előírt lecserélése az ózont nem károsító F-gázokra. Az F-gáz és F-gázzal működő berendezéseket gyártására elsősorban az Egyesült Államok és Kína állt rá. A növekedést serkenti a gazdaság általános élénkülése, a meleg napok és a kereskedelmi területek emelkedő aránya, vagyis az F-gázt alkalmazó szolgáltatások iránt erősödő kereslet (pl. hűtés, légkondicionálás). Ugyanakkor a szigorodó szabályozás újabb technológiaváltásra ösztönöz. Már most terjednek a természetes közegekkel működő berendezések, amelyek nemcsak az ózonréteget, de az éghajlatot sem veszélyeztetik érdemben (víz, ammónia, izobután, stb.).

2006-ban lépett érvénybe az első F-gáz szabályozás, amelyet a mobil klímaberendezésekre vonatkozó uniós irányelv követett 2008-ban. A közös szabályozásnak és néhány tagország szigorúbb nemzeti szabályozásának (Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Németország, Svédország) köszönhető az F-gáz kibocsátás mennyiségének 2010 utánra feltételezett stabilizálódása.

A becslés még nem veszi figyelembe a most folyó szabályozási vitát, amelynek eredményeként várhatóan még 2014-ben, szigorúbb rendelet lép életbe. Néhány dologgal azonban máris számolnak a becsléseknél: betiltják a nagy felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező hűtőközegeket a mobil klímaberendezésekben (MACs). A HFC-134a-t HFO-1234yf közeggel (GWP 4) helyettesítik a mobil berendezésekben, ami egészen alacsony értékre szoríthatja le a kibocsátást 2040-re. A 2010 és 2015 közötti csökkenés az EU F-gáz irányelv hatására következik be, amely előírja a szivárgás rendszeres ellenőrzését és a HFC visszanyerését a készülék élettartama végén. Emellett korlátozzák az F-gázok használatát hajtó- és habképző közegként, valamint betiltják az SF6 >használatát több jelentős területen, például a hangvédő ablakoknál és sportfelszereléseknél.

A világ országai, beleértve a nálunk sokkal fejlettebbeket is, a külföldi tőke beáramlása érdekében versengenek. A tőke nemcsak a harmadik világ olcsó nyersanyagait keresi, de szívesen fektet be ott, ahol magas munkakultúrájú, képzett munkaerőt és kiszámítható szabályozást talál. Mi egyik területen sem tartozunk a világ élvonalába. Viszont átgondolt iparfejlesztési politikával a 2014-20-as fejlesztési időszakban hozzánk érkező uniós források sokat segíthetnek a gazdaságunk, a reálszféra talpra állításában.

Hírfigyelő