Az Állampolgári Részvétel Hete egy Európa-szerte 10 éve megrendezésre kerülő kampánysorozat, amelyhez Magyarországon is több ezer civil szervezet csatlakozik.
A kampány célja, hogy a társadalom minél szélesebb körében segítsen tudatosítani a demokrácia fontosságát, és a tényt: a demokráciát nem a döntéshozók, hanem a társadalom, az emberek, mi „csináljuk”.
Az esemény szervezői a Közép- és Kelet-Európai Polgárok Hálózata (Central and Eastern European Citizens Network) hazai tagszervezetei: a Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete. A magyarországi szervezőkről itt lehet olvasni.
A Levegő Munkacsoport a „Merjünk változtatni!” projekt keretében szervez eseményt a kampány hetén: Szelíd motoros felvonulás a Hősök terén 2014. szeptember 28-án 10:00 órakor.
A program során a jövő generáció közlekedői lábbal hajtható gyerekmotorjaikkal kis időre meghódítják a Hősök terét. Célunk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a jövő nemzedék egy tisztább, egészségesebb környezetben szeretne felnőni. Az Állampolgári Részvétel Hete azért jó kerete az eseménynek, mert a demonstráció egy érzékeny társadalmi csoport, a kisgyermekes családok érdekét képviseli, akik számára a mindennapos városi közlekedés megterhelő, hiszen az autósok a közlekedésben legtöbbször előnyt élveznek. A fenti linken további információkat tudhat meg erről a programról, jelezheti részvételi szándékát, és meghívhatja ismerőseit.
Az idén országszerte megrendezésre kerülő programok ezen a linken elérhetők, és csatlakozni is lehet, ha a saját civil szervezeteddel szeretne részt venni a kampányban.
Csatlakozzon, vegyen részt, mert a demokrácia közös értékünk!
A társadalmi részvétel környezeti ügyekbenAz állampolgárok és a civil szervezetek alapvető joga, hogy környezeti ügyekben részt vehessenek az őket érintő döntésekben. Ezt a jogot egy Magyarország által is aláírt és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés, az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény biztosítja. Az egyezmény 3 pillérre épül: elsőként, hogy az érintettek hozzájussanak a környezeti információkhoz, másrészt, hogy részt vehessenek a döntéshozatali eljárásokban és végül, hogy jogorvoslattal élhessenek a sérelmes döntések ellen. Az alapelvi szintű szabályokat a hazai szabályozás kibontotta és konkrét jogintézményeket vezetett be, amelyek – azok hatékony végrehajtása esetén – megfelelő keretet teremtenek az állampolgári részvétel gyakorlásához. Ilyenek például a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban a közmeghallgatások, a településrendezési eljárásokban az egyeztető tárgyalások, és más hasonló eszközök. Az Aarhusi Egyezmény kihirdetése utáni években a hazai szabályozás által biztosított jogosítványok nagyon erősek voltak hazánkban, a társadalmi részvétel jogszabályokban biztosított szintje nemzetközi elismerést is kiváltott. A jogintézmények gyakorlati alkalmazása során azonban kiderült, hogy a végrehajtásért felelős intézményrendszer kapacitásbeli hiányosságai és sok esetben a kellő akarat hiánya miatt az alapelvek érvényesülése nem volt zökkenőmentes. A 2000-es évek közepe óta az egymást követő kormányok folyamatosan csökkentették a közösségi részvételt biztosító jogszabályok és intézményrendszer erejét (például az autópálya-törvény a gyorsított eljárásnak bevezetésével, a kiemelt beruházásokról szóló szabályozás megalkotásával és a környezetvédelmi hatóságok folyamatos leépítésével). |