A Germanwatch független fejlesztési és környezetvédelmi szervezet és az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat tizedik alkalommal készített felmérése szerint lassult az üvegházgázok (ühg) kibocsátásának növekedése. A felméréshez a Germanwatch felkérésére a Levegő Munkacsoport szakértői is segítséget nyújtottak.

Az Éghajlatváltozási Teljesítmény Mutató (Climate Change Performance Index, CCPI) szerkesztője, Jan Burck (Germanwatch) szerint a lassulás részben az egyre olcsóbbá váló megújuló energiák arányának növekedésével magyarázható. Emellett a politikai akarat is reménykedésre ad okot. Esély van arra, hogy a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási csúcstalálkozó fordulópont lesz a világ államainak kötelezettségvállalásában.

Az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe) igazgatója, Wendel Trio szerint 2050-re, a klímakatasztrófa elkerüléséhez 100%-os megújuló energia arányt kellene elérni, és ehhez a jelenlegi 2020-as, 2030-as csökkentési célok nem elegendőek. 2020-ra az energiafelhasználást a jelenlegi trendek alapján számítotthoz képest 20 százalékkal kellene csökkenteni, még a 2015-ös párizsi csúcs előtt le kellene állítani a fosszilis energiahordozók támogatását, továbbá alapvető reformokat kellene bevezetni a kibocsátás kereskedelmi rendszerben.

A CCPI-n a sorrendet nem az egy főre eső kibocsátás, hanem az előrehaladás - az előző évekhez képesti csökkenés mértéke és a szakpolitika erőssége - határozzák meg. Egy meghatározott kritériumrendszer alapján minősítik az összes kibocsátás 90 százalékáért felelős 58 olyan ország klímapolitikai teljesítményét. Az első három helyet ez évben is üresen hagyták, mivel egyetlen ország sem tett kiugróan komoly erőfeszítéseket az éghajlatváltozás megelőzéséért.
Az egyik legeredményesebb állam az index szerint Marokkó. Megújuló energiás szakpolitikájának köszönhetően jutott az első tíz közé. Nemzetközi klímapolitikája alapján, az idén Mexikó is bekerült az első 20 közé.

A legnagyobb ühg kibocsátó, Kína is növelte energiahatékonyságát és beruházásait a megújuló energiákba. A fejlett országok között Ausztrália és Kanada ühg csökkentési erőfeszítései gyengébbek voltak. Kanadában (58.) nem történt előrelépés, és az állami szakpolitika sem változott. Ausztrália 60. helyével még rosszabbul teljesített, mivel az új konzervatív kormány megváltoztatta az előző kormány klímapolitikáját. Kazahsztán az 59., és a legutolsó Szaúd-Arábia áll a 61. helyen.

Az európai értékek vegyes képet mutatnak. Dánia (4.), Svédország (5.) és Nagy Britannia (6.) csökkentette a kibocsátását a korábbihoz képest. Lengyelország (40.) és Bulgária (41.) azonban hátul állnak, mivel ellenzik a további éghajlatvédelmi lépéseket mind nemzeti, mind uniós szinten.

A sorrendet a kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság, a megújulók és a klímavédelmi politika alapján állítják fel. Magyarország idén is zöld minősítést kapott, bár az előző két évben valamivel jobban teljesített. 14. helyével azonban egy csoportban van a példamutató országokkal. (Az újabb tagállamok közül az első helyen áll.) Ez részben az adottságainak köszönhető. A rendszerváltás után leépült az ipari termelése, eltűntek a nagy ühg kibocsátó üzemek. (Rossz hír, hogy nem léptek a helyükre nagyobb arányban magas hozzáadott értékű, termelő iparágak.) A kibocsátás viszonylag állandó, mivel sem a nagy kibocsátást okozó szénnek, sem pedig a megújuló energiáknak nincs komoly szerepe az energiatermelésben. Nyugtalanító azonban, hogy a hazai energiatermelésben ismét nagyobb szerepet szánnak a szénnek. Holott a szenet nem kellene elégetni, hanem a vegyipar is tudná hasznosítani. Határozatlan a hazai és nemzetközi klímavédelmi politikánk. A nemzetközi politikában szigorúbb kibocsátás-csökkentést kellene szorgalmaznunk. Szigorúbb csökkentési célok esetén - a globális környezetvédelmi előnyök mellett - nagyobb bevételekre számíthatnánk a kvótakereskedelemből is.

Összesített CCPI sorrend Európában

zöld: nagyon jó, narancs: jó, sárga: mérsékelt, piros: rossz, szürke: nem vizsgálták

Beliczay Erzsébet
elnökhelyettes