Az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21) 2015. november 30. és december 11. között Párizsban kerül megrendezésre. A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést.

A COP21 közeledtével világszerte még inkább fókuszba kerül az éghajlatvédelem. A zöld civil szervezetek készülődnek, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolhassák, legtöbb közfigyelmet fordítsák a közelgő konferenciára, és így környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb döntések születhessenek. A Levegő Munkacsoport képviselője idén április végén Brüsszelben részt vett Európa legnagyobb civil klíma- és energiaügyi összefogásának, az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat Európai Tagozatának (Climate Action Network Europe, rövidítve: CAN-Europe) három napos összejövetelén. A közgyűlés és energiahatékonysági tanácskozás fókuszában a COP21 párizsi konferencia hatásai és ezeknek az adott országokra vonatkozó lehetséges kedvező következményei álltak. A következőkben ezen események leglényegesebb tanulságait emeljük ki.

A három napos összejövetel egy energiahatékonyságra összpontosító tanácskozással indult. Ennek legfontosabb pontjai a következők voltak:

Lényeges az energiahatékonyság és a megújuló energiahordozók egyidejű használata. Gyakran azt gondolják az emberek, hogy ha megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, akkor annyit használnak belőlük, amennyit csak akarnak. Ez nem igaz! A megújuló energiaforrások is pénzbe kerülnek, és területet foglalnak el. Egy idő után az élelmiszer-termelés területeivel fognak versenyezni, és ezért fontos a velük való ésszerű, takarékos gazdálkodás.

A döntéshozók körében egyre nő az energiahatékonyság támogatottsága. El kell érni, hogy ez a támogatás az elkövetkezendő jogszabályi változtatásokban is megnyilvánuljon. Azonosítani kell, hogy hol lehet energiahatékonysági lépéseket tenni, majd ezeket elősegítő jogszabályokat hozni. Fontos a döntéshozás gyorsítása, mert most mire megszületik a döntés, gyakran már el is avult. Az idő múlásával új politikusok kerülnek hatalomra és őket újra meg kell hódítani, de ez egyben nagy lehetőséget is teremt, mivel ők még friss nézőpontból szemlélik a helyzetet. Fontos, hogy a környezetvédelmi szervezetek folyamatosan kommunikálják a meglátásaikat a döntéshozók felé, mivel ez nekik is nagy segítséget jelent.

Az Európai Unió energiahasználatából az épületek energiaigénye teszi ki a legnagyobb hányadot (1. ábra), így az épületek korszerűsítésében rejlik a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál. Ezen felül a mai épületek 90%-a még 2050-ben is állni fog, így a felújításokba befektetett tőke hosszútávon fogja csökkenteni az energiahasználatot.

 

Az Európai Unió energiafelhasználása százalékos bontásban

Az Európai Unió energiahatékonysági irányelvében megfogalmazott energiahatékonysági cél, mely szerint 2020-ra 20%-os energiahatékonyságot kell elérni, valószínűleg teljesülni fog. Viszont ennek az egyik oka a gazdasági recesszió. Ha a gazdaság fellendül, akkor lehetséges, hogy ezt a célt nem sikerül elérni.

 

Az országok által benyújtott INDC-k minősége

Sok ország csak a minimum követelményt célozza meg és túlbecsülik a cselekedeteik eredményességét energiahatékonyság terén.

2013-ban az ENSZ klímatárgyalásain résztvevő országok úgy határoztak, hogy minden országnak célszerű elkészíteni a saját nemzeti éghajlatvédelmi vállalásaikat (angol rövidítéssel: INDC – Intended Nationally Determined Contributions). Azonban azóta csak kevés ország készített azt el, és a CAN-Europe szerint ezek közül is csak néhány ország INDC-je reális és hiteles.

Az Európai Unióban a legtöbb ország jogsértési eljárással szembesül, mivel nem készítették el a kötelező energiahatékonysági terveiket. Magyarország még le sem adott tervet. Mi vagyunk az egyik legsúlyosabb eset!

Párizs lehet, hogy a végét jelenti a fosszilis tüzelőanyagok korának? Lehet, hogy ellenálló közösségeket hoz létre, melyek szabadok a szegénység és egyenlőtlenség problémáitól? A COP21 várhatóan nem lesz varázsszer, mellyel 2 hét alatt meg lehet váltani a világot, és nem is az út vége. Sokkal inkább egy olyan fontos mérföldkő, amikor a világ a helyes irányba indulhat tovább. Ezen a ponton a felelősségteljes kormányok döntést hozhatnak, hogy felgyorsítják a megújuló energiahordozókra való átállást, vagy az elkövetkezendő években inkább a természeti katasztrófák hatásait próbálják menedzselni. A COP21 a környezetvédelemre fogja terelni a globális figyelmet és lendületet fog adni a környezetvédelmi törekvéseknek. Lényeges, hogy rövid és hosszú távú célokat is kitűzzenek Párizsban. A szervezeteknek nem feltétlenül érdemes törvényileg kötelező elvárásokért küzdeniük, mert azokat eddig sem tartották be. Más célokat kell kitűzni, mint Koppenhágában, mert ha ugyanazokat veszik sorra, akkor csak ismétlik magukat. A régebbi helyzethez képest előnyt jelent, hogy nagyon más a politikai környezet, mint Koppenhágában, mivel sokkal olcsóbbak az alternatív megoldások. Az egyik leglényegesebb pont, hogy az USA és Kína megállapodtak a szén-dioxid-kibocsátásuk korlátozásában, mert ők a legnagyobb kibocsátók.

Fontos, hogy Párizs folyamán olyan irányba indítsák a világot, mellyel 2 Celsius fok alatt lehet tartani a globális felmelegedést. Viszont ki kell emelni, hogy a beadott INDC-kből nem adódik össze a megcélzott 2 fok. A tudományos kutatások eredményei alapján a globális felmelegedés valószínűleg 2 fok alatt tartható, de csak akkor, ha mindenki kiveszi a részét a munkából. A 3. ábra szerint a kék sáv mutatja azt a szennyezési szintet, mellyel, valószínűleg elérhető a 2 fok alatti felmelegedés.

 

Az üvegházhatást okozó gázok összefüggése a globális felmelegedéssel

 

Párizs kimenetelére ezek a lehetőségek a legvalószínűbbek:

• Törvényileg szabályozó, de alacsony elvárások születnek.

• Nem megfelelő és rövidtávú célok a jelenlegi, vagy kicsit fejlesztett INDC-kkel.

• Hosszú távú dekarbonizációs célt vezetnek be.

• Egy munkatervet vezetnek be a szabályok megalkotására.

• Revíziós mechanizmus születik.

Párizs után is aktívan kell tenni a környezetért, és nagyon lényeges kommunikálni, hogy az emberek ne nyugodjanak bele abba, hogy a világ jó irányba halad. Az irány helyes, de a változást gyorsítani kell! Lényeges a COP21 utáni tömeges mobilizáció az INDC-k teljesítésére, az ambíció nemzeti szinten történő erősítése és az információ kivitele a klímaközösségből más, pl. az egészségügyi és pénzügyi közösségekbe.

A rendezvény egyik előadója, a Fülöp szigeteket sújtó Haiyan tájfun egy túlélőjének a szavait tartom az egyik legjobb zárszónak. „Az éghajlatváltozás valós, és a legszegényebb országokat sújtja a legerősebben.”

Beregszászi Viktor
a Levegő Munkacsoport önkéntese