Az OECD az energiatámogatások felszámolásáért

Az OECD nemrég tanulmányt jelentetett meg arról, hogy mekkora állami támogatásban részesül a tagországaiban a fosszilis energiák termelése és felhasználása. A Levegő Munkacsoportot érte az a megtiszteltetés, hogy elkészítse a tanulmány Magyarországra vonatkozó háttéranyagát.

A G20-országok csúcstalálkozója 2009 szeptemberében elhatározta, hogy a részt vevő államok1 középtávon felszámolják a fosszilis energiáknak nyújtott állami támogatásokat. (Hasonló kötelezettségvállalást tett 2009 novemberében az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés2 is.) Ennek első lépéseként a G20-ak felkérték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy készítsen egy átfogó felmérést arról, hogy az OECD-tagállamokban milyen jellegű és mértékű energiatámogatások léteznek. A kutatási jelentés előzetes változata3 2011-ben jelent meg „A fosszilis energiák becsült költségvetési támogatásának és adókiadásainak leltára” címmel. A tanulmány szerint ezek a támogatások a vizsgált 24 OECD-országban összességében évi 45 és 75 milliárd dollárt tettek ki 2005 és 2010 között. A termelőknek és fogyasztóknak nyújtott több mint 250 fajta támogatási módot állapítottak meg.
A tanulmánykötet bevezetőjében Angel Gurría, az OECD főtitkára megállapítja: „A talpraállás korunk legsúlyosabb világgazdaság válságából továbbra is törékeny. (…) Van azonban néhány lehetőség, ahol gyors sikert érhetünk el. Ezek egyike a káros támogatások megszüntetése. A fosszilis energiák fogyasztásának, illetve termelésének nyújtott állami támogatások átalakítása, felszámolása hozzájárulhat a gazdasági és pénzügyi célok eléréséhez, miközben elősegíti, hogy megküzdjünk olyan környezetvédelmi problémákkal, mint az éghajlatváltozás.”
A tanulmánykötet Magyarországra vonatkozó részét megalapozó háttértanulmány elkészítésére az OECD a Levegő Munkacsoportot kérte fel.4 A Pavics Lázár, Kiss Károly és Lukács András által elkészített anyag kimutatta, hogy a hazai energiaszektor támogatásának legfontosabb formái a gazdaságpolitika energiaszektorral kapcsolatos sajátosságaiból fakadnak és közvetett jellegűek. Ide tartoznak a használók által meg nem fizetett környezeti károk és egyéb költségek is, vagy a személygépkocsik magánhasználatának céges költségként történő elszámolása. Az OECD anyaga azonban csak a közvetlen, jogszabályokban rögzített támogatásokat tartalmazza.

Az OECD illetékese reméli, hogy a következő szakaszban már a közvetett támogatások kimutatására is sor kerül.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke



1 A G20-ak: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Kína, India, Indonézia, Japán, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, valamint az Európai Unió.

2 APEC: huszonegy tagállamból álló gazdasági és politika szövetség az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

3 Inventory of estimated budgetary support and tax expenditures for fossil fuels. Preliminary version. OECD, 2011, http://www.oecd.org/dataoecd/40/35/48805150.pdf

4 Az angol nyelvű tanulmány A fosszilis energiák hazai támogatása című magyar nyelvű tanulmány (https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/energia-tamogatasok_1109.pdf) felhasználásával készült az OECD szempontjai szerint.

Hírfigyelő