Az ombudsmanhoz fordult a Levegő Munkacsoport a Városligettörvény miatt

A Levegő Munkacsoport beadvánnyal fordult az Alapvető Jogok Biztosához a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (röviden: Városliget törvény) alkotmányossági szempontú megvizsgálása érdekében. A civil szervezet kérte, hogy amennyiben a Városliget törvény Alaptörvénybe ütközését állapítja meg az ombudsman, úgy forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény felülvizsgálata és megsemmisítése érdekében.

A Városliget törvény a nemrégiben meghirdetett és előkészítés alatt álló Liget Budapest projekt szabályozása érdekében készült. A projekt részeként öt új múzeumépületet és számos további létesítményt kívánnak állami beruházás keretében felépíteni a Városligetben, amely a Világörökség részét képező Hősök tere pufferzónájában helyezkedik el és Európa egyik első közparkja volt. A beruházás jelenlegi programját szakmai, környezetvédelmi, városképi és pénzügyi szempontból élesen ellenzi számos szakmai és egyéb civil szervezet.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a Városliget törvény a több aggályt vet fel alkotmányossági szempontból. A törvény sérti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot, mert az ismertté vált tervek alapján félő, hogy a beruházás nyomán csökkenni fog a zöldterületek aránya, illetve azok biológiai aktivitása. A szakemberek erősen tartanak az épített környezet megváltozásától, kulturális örökségünk értékvesztésétől és a Városliget látványának megváltozása miatt a városképi, tájképi értékek sérelmétől is.

Felmerül a kérdés, hogy a nemzeti vagyonnal való szakszerű gazdálkodás követelményének és a nemzeti vagyonra vonatkozó alkotmányos szabályoknak megfelel-e a beruházás. A szakértők szerint Budapestnek nincs szüksége öt új múzeumépületre. A valóban hiányzó két-három múzeum (az új Néprajzi, a Fotótörténeti és az Építészeti Múzeum) elhelyezhető lenne a főváros üresen álló középületeiben vagy elhagyott ipari csarnokaiban, ami a Városliget beépítésére előirányzott 70-150 milliárd forint töredékéből is megvalósítható lenne.

A beruházás kapcsán 2014. február 27-én kiírt nemzetközi pályázat beadási határideje 2014. május 27. A Városligeti Építési Szabályzatot, amelynek az ismerete nélkül egyetlen pályamunka sem lenne benyújtható – a Városliget törvény szerint – 2014. június 30-ig kell elkészíteni. Felmerülhet tehát a gyanú, hogy a szóban forgó építési szabályzatot a döntéshozóknak legszimpatikusabb pályamunka igényei szerint kívánják megalkotni, ami jogalkotási és városépítészeti szempontból aggályos.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a Városliget törvény nincs összhangban a jogalkotási törvény egyes rendelkezéseivel sem, hiszen olyan szabályokat is tartalmaz, amelyeket törvényi szinten indokolatlan és szakszerűtlen szabályozni, hiszen az országgyűlési képviselőknek nyilvánvalóan nem feladata egy viszonylag kis terület területrendezési szabályainak megalkotása, A törvény nem illeszkedik a jogrendszer egységébe, ugyanis szokatlan és indokolatlan, hogy egy konkrét beruházás főbb területrendezési szabályait törvény állapítsa meg, hiszen ez az általános törvényi és kormányrendeleti szintű keretek között hozott önkormányzati rendelet feladata lenne.

A törvény előkészítése során a civil szervezet értesülései szerint nem készült kellő mélységű és a jogalkotási törvény követelményeit kielégítő hatástanulmány, így az országgyűlési képviselők fontos információk hiányában döntöttek a kérdésről. Szintén hiányzott a törvény megalkotása előtt a területrendezési eljárásokban kötelező társadalmi és szakhatósági egyeztetés is, amelynek a megléte nélkül sérül szakszerűség és a társadalmi részvétel elve.

 

dr. Bendik Gábor
környezetvédelmi szakjogász

 

 

Hírfigyelő