Az önkormányzatok és a civilek felelőssége

Nemzetközi tapasztalat, hogy a jól működő önkormányzat nélkülözhetetlen feltétele a rátermett, elkötelezett polgármester, aki képviselőtársaival és hivatalával együtt kiáll a települése érdekeiért, és a lakossággal együttműködve fenntarthatóan fejleszt, gazdálkodik.

Az Állami Számvevőszék 2009-ben készült vizsgálata szerint nagy az eltérés az önkormányzatok között a zöldterületek nyilvántartása, fenntartása és fejlesztése esetében. Komolyabb előrehaladást azóta sem tapasztaltunk e téren.
Még ezt a látványt is elvesztik az erzsébetvárosiak, ha megvalósul a múzeum projekt a Ligetben

  

Több éves késéssel jelentek meg egyoldalú tudósítások a VI. és VII. kerületi önkormányzati lapokban a városligeti múzeumprojektről. Sehol nincs nyoma a jegyzőkönyvekben, hogy a megválasztott képviselők, főépítészek kiálltak volna a park túlépítése ellen, vagy megkérdezték volna az ott lakók véleményét a projektről.

  
Hallgat a VI. kerületi önkormányzat arról a 2009-es tanulmányról, amely Terézváros zöldterületeinek lépcsőzetes fejlesztési lehetőségeit vizsgálta.
Idézünk a tanulmányból:

   
Terézváros Budapest egyik legsűrűbben lakott területe. A parkolási gondok, a környezeti terhelések, a közterületek leromlott állapota, a zöldfelületek alapvető hiánya az elviselhetőség határát súrolja. A munka célja a közterületek reális fejlesztési lehetőségeinek feltárása.
A célcsoport pedig kimondottan a helyi lakosság. A munka módszertani szempontú újdonsága, hogy holisztikus szemlélettel a TÉR-ből indul ki, azaz a — minden fejlesztés alapjaként szolgáló —térhasználatot vizsgálja. E szemlélettel készült a hatályos városrendezési szabályozások, a zöldfelületi jellemzők, a közlekedési és felszín alatti térhasználat (közműhálózatok) átfogó jellemzése. A vizsgálatokat telefonos közvélemény-kutatás is kiegészítette.
A koncepció alapja, hogy a közterületi és zöldfelületi fejlesztéseknek a kerületben nem egy prioritási sorrendje van, hanem azok több szempontból és több irányból is elkezdődhetnek, ill. haladhatnak. A rendelkezésre álló tér, és a fejlesztésre felszabadítható terület a kulcs a fejlesztéshez.
A koncepcionális elemek programcsoportokba rendezve kerültek összeállításra. Minden programhoz pályázati szellemben ún. programlapok is készültek, amelyek tartalmazzák az irányadó költségeket is. A „közterületi térnyerés a lakóutcákban" program a koncepció leghangsúlyosabb eleme. A térnyerés lehetséges fokozatait folyamatábra mutatja be. Az utca-szélességek függvényében sémák sorozatát tartalmazza a munka. Ezek a közterületi átalakulást folyamatában mutatják meg, így a rendelkezésre álló forrásból akár ütemezetten is megvalósulhat egy-egy zöldfelület-fejlesztéssel egybekötött közterületi megújulás.”

  

   

A kilencvenes évek közepétől az amerikai szakértők egyre inkább az európai városokat kezdték példaként emlegetni. Vége lett a kertvárosias környezetbe, az agglomerációba kiköltözés divatjának. A fiatalok szívesebben választják a sűrűbben lakott, jó tömegközlekedéssel, munkahelyekkel, oktatási intézményekkel ellátott, színvonalas szabadidős programokat kínáló hagyományos nagyvárosokat.

http://www.civilkontroll.gyor.hu/attachments/article/943/partnernek_lenni.pdf

   

A befektetők, a képzett munkaerő, a gyerekes családok és a turisták becsalogatására éles versenyben állnak az európai nagyvárosok. Nagy kihívás a települések fenntarthatósága – a gazdaságos városüzemeltetés, a megfizethető, egészséges élelmiszerek, a mikroklímát meghatározó, kedvező zöldfelületi arány, arányos ingatlanárak és elegendő munkahely egyidejű biztosítása. Ez azonban a tapasztalatok szerint csak az intézmények, a gazdasági szereplők, az önkormányzatok és a lakosság együttműködésével, hosszú távú fejlesztési tervek fokozatos megvalósításával érhető el.
  

Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen…

A levegőminőség, a por, a szárazság, a túlterhelés nem kedveznek a városi növényzetnek. A példák azonban azt mutatják, hogy a nehézségek leküzdhetők, minden az önkormányzat és a lakosság hozzáállásán múlik.

Néhány éve újították fel, de a sok rendezvény túlterheli az Erzsébet teret. Hasonló probléma van a Millenáris Parkban.

  Ápolt park is van a fővárosban, igaz, a budai oldalon (képek a Vérmezőről)
 
  Sok helyen elkelne a folyamatos megújítás addig, míg a lakosság is magáénak érezné a zöld maradványterületeket, és részt vállalna az ápolásukban

VÁROSAINK MAGUNK VAGYUNK! Vegyünk részt környezetünk alakításában. Ehhez ad ötleteket egy korábbi kiadványunk.

Hírfigyelő