Betiltják a szilárd tüzelőanyagok fűtési célú használatát Krakkóban

A modern nagyvárosok egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája a levegő szennyezettsége, azon belül is az apró (PM10 és PM2,5) és a finom (PM1,0) részecskék nagy mennyisége és magas koncentrációja. Ezek, az összefoglaló néven szálló pornak is nevezett szennyező anyagok különböző forrásokból származnak, elsősorban a közlekedésből, és a háztartási tüzelésből. A lakossági tüzelés szennyező hatásait egész Európában egyre többen érzékelik a lakókörnyezetükben, és egyre több civil szervezet és kutató foglalkozik ezek káros hatásaival. A Levegő Munkacsoport lakossági tanácsadó irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel, tüzeléssel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság hatására pedig újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, amely komoly mértékben járul hozzá a részecskeszennyezéshez.

A háztartási fűtés problémája Lengyelországban, Krakkóban is egyre súlyosabbá vált, a PM10 szennyezettség évről-évre az előírt éves határérték kétszerese körül mozgott, a napi egészségügyi határértéket pedig a megengedett évi 35 nap helyett az elmúlt évek többségében több, mint 200 napon haladta meg a szennyezettség. Ez elsősorban az arrafelé nagyon elterjedt széntüzelésnek köszönhető, hiszen a kutatások szerint a szennyezettség 42%-a a lakossági fűtésből származik. A probléma súlyosságát érzékelve a ClientEarth (Ügyfelünk, a Föld) nevű civil szervezet vezetésével mozgalom indult a szilárd tüzelőanyagok használatának betiltása érdekében. A lengyel környezetvédelmi törvény feljogosítja a regionális parlamenteket, hogy a környezetszennyezés és a műemlékekben okozott károk megelőzése érdekében meghatározzák azokat az üzemanyagtípusokat, amelyek egy adott területen fűtésre használhatók. Ezzel összhangban a civilek Krakkóban azt javasolták, hogy a földgázon és a könnyűolajokon kívül minden más tüzelőanyag fűtési célú használatát tiltsák be egy 5 éves átmeneti időszakot követően. A javaslatok támogatása érdekében több tüntetést szerveztek és más kommunikációs eszközökkel is igyekeztek a döntéshozókat és a lakosságot meggyőzni javaslatuk előnyeiről.

A mozgalom számos akadállyal szembesült, hiszen a szilárd tüzelés tiltása komoly gazdasági érdekeket sért. Meg kellett küzdeni a bánya- és tűzhelygyártó cégek ellenállásával, az olcsó fűtés miatt az életük drágulásától tartó lakosok félelmeivel, és a néhány ponton tisztázatlan jogszabályi alapokkal is. Arra is megnyugtató javaslatokat kellett tenniük, hogy az átmeneti időszakban hogyan lehet egy teljes város fűtési rendszerét átalakítani. A küzdelmet végül siker koronázta: a levegőminőségi intézkedési terv is tartalmazta a tiltás javaslatát, amely még a társadalmi egyeztetés után is tartotta magát. Ezután a regionális parlament komoly enyhítéseket indítványozott a tiltó szabályban. A tervezet felpuhítása ellen azonban a civil szervezetek tiltakoztak, így a végső, kompromisszumon alapuló szabály csak néhány apró kivételt tartalmaz az általános tiltás alól, ami 2018-ban lép hatályba.

Budapest, 2014. január 8.

 

Dr. Bendik Gábor
ügyvéd
környezetvédelmi szakjogász

 

 

Tüntetés Krakkóban a légszennyezettség miatt (Powietrza = Levegő)

Hírfigyelő