Civilek, megéri küzdeni!

Nem lesz repülőtér Szentkirályszabadján

Nyilván hallottatok arról a nekirugaszkodásról, hogy egy kiváló cég engedélyt kért a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér nemzetközi kiépítéséhez (a futópálya 2,5 km-re való meghosszabbítására). A lakosság és a környezetvédők tiltakoztak a Natura 2000 területen tervezett beruházás, a Balaton tó és üdülőövezete fölé meghúzott fel- és leszálló repülőfolyosó miatt, amely idétlenségében alighanem vetekszik a Nemcsók-féle Balaton-híddal.
Bár a beruházó megbízottjának (Vibrokomp Kft.) tanulmánya bebizonyította, hogy a mélyrepülő beruházás megvalósítható, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nem adta ki az engedélyt.
A határozat ellen fellebbezett a beruházó, de jogorvoslattal éltek az eljárásban ügyfélként részt vevő civil szervezetek is. És valóban: a másodfok az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és új eljárást rendelt el.
A megismételt eljárásban most született határozat ismét elutasítja a kérelmet. A két elutasítás között azonban jelentős különbség van – ami azt igazolja, hogy az ügyfélként beavatkozó civileknek érdemes kitanulni a taktikát is.
Az első elutasító határozat szerint ugyanis olyan kizáró okok merült fel, amely miatt az engedély nem adható ki. A felhivatkozott (elsősorban formai, eljárási) okok azonban magukban hordozták a veszélyt, hogy azok a beruházó fellebbezése után a másodfokú eljárásban korrigálhatók. A balatonalmádi egyesület javaslata alapján ezért a civilek is benyújtották (környezetvédelmi alapokra helyezett) szakmai fellebbezésüket. És lám, nem eredménytelenül – a megismételni elrendelt eljárásban az általunk felhozott szempontokat is vizsgálni illetve értékelni kellett. Ennek alapján a felügyelőség ismét megtagadta az engedély kiadását, a kizáró okok azonban immár súlyosabbak. Egyrészt megállapítást nyert, hogy a reptér hatásterülete érinti Balatonalmádi kijelölt, fokozottan védett területét, ami zajvédelmi szempontból jelent kizáró akadályt. Másrészt kizáró okként kellett értékelni két érintett település (Balatonfüred és Balatonföldvár) jegyzője által kiadott elutasító szakhatósági állásfoglalást, ami kizárja az engedély kiadását.
Reményeink szerint, ezzel a tervezett repülőtér bővítés elmarad – bár nehezen képzelhető, hogy a beruházó BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. és szakértője (dr. Ughy Katalin – aki korábban hatósági igazgatóként adott ki több megkérdőjelezhető engedélyt) feladja.
A tanulság egyelőre az, hogy jogainkat ismerni és változatosan gyakorolni kell. Elengedhetetlen, hogy az érintett lakosság is megszervezze magát (itt hat régi és újonnan szerveződött helyi egyesület volt ügyfél, de besegített több zöld szervezet is: a Csalán, a Reflex, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nők a Balatonért). És lám, sokat nyom a latba az is, ha a helyi környezetvédelmi hatóságok (jelen esetben a jegyzők) megfontoltan járnak el, és ha a helyi önkormányzat is észnél van (a balatonalmádiak időben kijelölték a zajvédelmi övezetüket). Ügyfélként küzdhetett egyébként 66 érintett üdülőtulajdonos is, ami a felügyelőség helyes és követendő jogértelmezésének köszönhető. Idézem: „A létesítmény hatásterülete az a terület, amelyen belül hatásváltozással lehet számolni. A tervezett repülőtér legnagyobb területet érintő hatásterülete – a kiegészítő vizsgálatok megállapítása szerint – a zajvédelmi hatásterület, ezért a beruházás ezzel a mérőszámmal került jellemzésre. A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint – háttérterhelés mérési eredmények nélkül a legnagyobb hatásterületet adó módszerrel – lehatárolt hatásterület az ügyféli jogállás legszélesebb körű érvényesítését teszi lehetővé.”

Győr, 2010. szeptember 8.

Kalas György
Reflex Jogsegélyszolgálat
(a Reflex Környezetvédelmi Egyesület a Levegő Munkacsoport tagszervezete)

Hírfigyelő