A környezetvédelmi hatóságok határozataival szembeni fellépésével az önkormányzatok és a lakosság ellen is támad egy kavicsbánya-vállalkozó Pest megyében.

A Lélegzetnyi 2012. októberi számában a Harc a termőföldért című cikkünk időrendi felsorolást közölt e két, egymással szomszédos területen tervezett kavicsbánya 6 éve húzódó, a környezetvédelmi hatóságok által új és új elutasító határozatokkal fémjelzett történetéről:

Emlékeztetőül idézzük cikkünk erre vonatkozó részletét:

„Egy … bányavállalkozás Taksony déli, Dunavarsánnyal határos külterületén 2007 óta keveri bányanyitási kérelemmel a különböző helyrajzi számú telkeket.

2007 januárjában a cég 66,3 hektárnyi területre vonatkozóan nyújtotta be a kérelmet, majd kevés kihagyással ugyanezeket a helyrajzi számokat felsorolva ”Taksony V. kavics” védnevű bánya bővítését kérte 7,59 hektárral. A kérelem szerint a bővítés a korábbi bányatelekkel együtt összesen 32 hektár lett volna. A bővítésre vonatkozóan „jelentős környezeti hatása nincs” határozatot kapott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől.

2009 októberében ugyanezeket a helyrajzi számokat a „Taksony V. kavics” védnevű bánya bővítési szándékaként adta be.

2009. december 7-én a nagy létszámú lakossági részvétel mellett megtartott közmeghallgatáson a helyi lakosság és társadalmi szervezetek határozottan ellenezték a bányanyitást.

2010. áprilisban a Felügyelőség a bányanyitási kérelmet elutasította.

2010. májusban a cég az elutasító határozatot megfellebbezte, emiatt

2010. októberben a Főfelügyelőség másodfokú határozatában új eljárásra utasította a Felügyelőséget.

2011. májusban az új eljárás keretében is megtartotta a Felügyelőség a közmeghallgatást és

2012. március 2-án szakmai okokból elutasította a bányanyitási kérelmet. A cég ezt

2012. augusztus 1-jén fellebbezte meg

Közben ugyanez a cég a kiszemelt taksonyi telekcsoport déli szomszédságában 22 hektáros dunavarsányi területen is akarja folytatni kavicsbányászati tevékenységét.

A 2007. évi elutasító határozat után

2010 júniusában új eljárást indítottak előzetes környezeti vizsgálat benyújtásával.

2010 szeptemberében erre is elutasító határozatot hozott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

A kérelmező a döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Főfelügyelőséghez. A Főfelügyelőség új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot.

2011 márciusában a Felügyelőség az új eljárást megindította. A szakmai eljárás lefolytatása után a Felügyelőség megállapította, hogy a bánya nyitására víz- és talajvédelmi szempontból engedély nem adható. Dunavarsány és Taksony önkormányzata, valamint a helyi társadalmi szervezetek szakmai érvekkel szintén ellenezték a bánya megnyitását.

A bányavállalkozás ismét élt a fellebbezés lehetőségével, de 2012. júniusban az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség helybenhagyta az elutasító határozatot.

Ezért a bányavállalkozás beperelte a Főfelügyelőséget.”

Jelen cikkünkben újabb fejleményekről számolhatunk be:

A „Taksony V. kavics” védnevű bánya bővítési kérelmére vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2013. február 5-i másodfokú határozatával helybenhagyta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasító határozatát.

A Határozat indoklásában közli, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Általános Hatósági Igazgatási Osztály a „Taksony V. kavics” védnevű bánya bővítéséhez nem járult hozzá. Állásfoglalásának indoklásában a szakhatóság ismertette a következőket: Dunavarsány Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásában a bővítéshez nem járult hozzá, Taksony Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője állásfoglalásában nem járult hozzá a kérelemben felsorolt helyrajzi számok alatti telkeken történő bővítéshez, valamint Dunaharaszti Város Önkormányzat Jegyzője – mint kijelölt szakhatóság – szintén nem járult hozzá a bővítéshez.

A szakhatóság a továbbiakban utal arra, hogy mind Taksony Nagyközség Önkormányzatának, mind Dunavarsány Város Önkormányzatának van olyan helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó önkormányzati rendelete, amellyel az önkormányzat illetékességi területére más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határoz meg. (Ez a körülmény azért fontos, mert csak ilyen helyi rendelet megléte esetén vehető figyelembe az önkormányzatok jegyzőjének állásfoglalása a környezetvédelmi hatósági eljárásokban.)

A „Dunavarsány V. kavics” védnevű bánya nyitására vonatkozó kérelem másodfokú elutasító határozata ellen a bányavállalkozás által benyújtott kereset ügyében április 29-ére tűzött ki tárgyalást a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a Bírósághoz benyújtott nyilatkozatában és ellenkérelmében többek között utalt arra, hogy az elsőfokú környezetvédelmi hatóság víz- és talajvédelmi szempontból tagadta meg a bánya nyitására vonatkozó engedély megadását.

Továbbiakban taglalja, hogy a létrejövő kavicsbánya-telek talajvíz-elszívó hatást eredményez, amely a környező bányaterületek hatásainak összegződésével közvetett befolyással lehet a környező védett és Natura 2000 területekre.

Mivel egymás szomszédságában lévő, összefüggő területek, a felperesnek vizsgálnia kellett volna a meglévő „Taksony V. kavics” védnevű bánya hatásterületét, mint alapállapotot, a jelen eljárással érintett „Dunavarsány V. kavics” védnevű bánya és a „Talsony V. kavics” védnevű bánya bővítésének együttes hatásterületét az egymással való lehetséges kapcsolatokban. (Megjegyezzük, hogy ez a bányavállalkozónak természetes kötelessége is lett volna, hiszen amellett, hogy a már működő „Taksony V. kavics” védnevű bányát működteti, annak bővítési kérelmét és a „Dunavarsány V. kavics” védnevű bánya nyitására való kérelmet szintén ő nyújtotta be.)

Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese