Úgy tűnik, az Európai Bizottság egyre komolyabban veszi a civil szervezetek javaslatait arról, mit is ajánljon az egyes tagországok kormányai részére. Ezért a Levegő Munkacsoport – a nehéz pénzügyi helyzete ellenére – idén is részletes javaslatokat készített a Bizottság számára.
Az uniós tagállamok kormányai minden év első félévében az Európai Bizottság részére jelentést nyújtanak be előrehaladásukról a társadalom és a gazdaság legfontosabb területein. Ugyanezen időszak alatt a Bizottság ún. országspecifikus ajánlásokat tesz a kormányoknak ezzel kapcsolatban. Mindezt „európai szemeszternek” nevezik. Az utóbbi években egyre több civil szervezet kezdett el javaslatokat benyújtani a Bizottságnak az európai szemeszter kapcsán, amit az kedvezően fogadott. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Bizottság elfogadná a civil szervezetek minden javaslatát (vagy akár azok nagy részét), azonban a szakértőik komoly tárgyalásokat folytatnak a civil szervezetek képviselőivel a témában, és értesüléseink szerint érdemben megfontolják ezeket a javaslatokat. Bár az országspecifikus ajánlásokat a Bizottság sajnos a nyilvánosság kizárásával készíti el, talán levonhatók bizonyos következtetések arról, mennyire vette figyelembe a Bizottság a civil szervezetek javaslatait, ha összehasonlítjuk az adott év ajánlásait a korábbi évek ajánlásaival.
Sokat mondó számunkra, hogy például a Bizottság 2013-ban első ízben szorgalmazta az országspecifikus ajánlásaiban, hogy Magyarország tegyen lépéseket a korrupció és az adócsalások visszaszorítására, és korábban a Levegő Munkacsoport éppen ezt kérte a Bizottságtól.
A civilek fokozódó érdeklődését mutatja, hogy az Európai Zöld Költségvetés (Green Budget Europe, GBE) keretében már18 tagország civil szervezetei küldtek javaslatokat az ajánlásokhoz, míg tavaly csupán nyolc országból. A Magyarországra vonatkozó részt idén is a Levegő Munkacsoport készítette.
A Levegő Munkacsoport szerint továbbra is sürgetni kellene a magyar kormányt, hogy hozzon érdemi intézkedéseket a korrupció, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítására. Erre vonatkozóan több civil szervezet (így a Levegő Munkacsoport és a Transparency International is) konkrét, gyorsan megvalósítható javaslatokat tett, azonban ezek a kormányzatnál többnyire süket fülekre találtak, sőt az elmúlt 10 év során az egymást váltó kormányok épp ezekkel ellentétes intézkedések sorát tették. Halaszthatatlan a hatóságok, ellenőrző szervek komoly fejlesztése is – annál is inkább, mert ezeket a szerveket az elmúlt tíz évben oly mértékben legyengítették, hogy képtelenek ellátni a jogszabályokban előírt feladataikat.
Szintén elodázhatatlan a gazdasági szabályozás, a jogalkotás átláthatóságának és megalapozottságának javítása, és ehhez a kormányzatnak megfelelő elemzéseket kellene készítenie, továbbá megerősítenie a témával foglalkozó civil szervezetek részvételi lehetőségeit. Ez annál is inkább szükséges, mert ezeken a területeken az elmúlt években súlyos visszalépések történtek.
Komoly változtatások szükségesek az uniós támogatások felhasználásában ahhoz, hogy azok valóban a társadalom érdekét szolgálják.
Az ország gazdaságpolitikáját úgy kellene alakítani, hogy az a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését eredményezze. Ehhez részletes, végrehajtható és végrehajtandó intézkedési tervet kell kidolgozni.
Mielőbb meg kell szüntetni a hatalmas piactorzító támogatásokat, amelyeket az állam nyújt különböző vállalkozásoknak, illetve gazdasági tevékenységeknek.
A fenti intézkedések révén keletkező többletbevételek felhasználásával pedig számottevően növelni kell az oktatási és egészségügyi ráfordításokat, továbbá a kutatás-fejlesztési kiadásokat.