A helyes fatüzelést ugyanúgy oktatni kellene, mint az autóvezetést. A tudás hiánya itt is egészségkárosodást okozhat. Ha azonban néhány alapszabályt elsajátítunk, nemcsak a környezetünket és egészségünket óvjuk, hanem rengeteget pénzt is megtakaríthatunk.

A víz nem éghető és hűti a tűzifa égését. Az alacsony égési hőfok miatt a fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik hő helyett. Nem vizes fa használata esetén viszont ezek a gázok adják a fában lévő energia kétharmadát. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat, valamint a kémény anyagán átszivárog és megjelenik a lakásban bűzös barna foltok formájában. Ez a savas folyadék néhány év alatt szétmarja a falazott kéményt, mely akár össze is dőlhet.

A jó tűzifa nedvességtartalma 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, és égésekor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia jó részét. Már vásárláskor ellenőrizhetjük a nedvességtartalmat egy egyszerű digitális mérőeszközzel, mely 5000 forint körüli áron kapható sok helyen vagy a Levegő Munkacsoport irodájában kölcsönözhető.

Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a nap melegét, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. Az ideális tűzifa két évig szárad.

A jó begyújtás titka, hogy a vastag fát alulra kell rakni, felfelé pedig fokozatosan vékonyabbakat. A tüzet felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni.

A tökéletes égéshez három feltételnek kell teljesülnie: magas hőmérséklet, az égésgázok és az oxigén megfelelő keveredése, valamint idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz. Ha egy feltétel is hiányzik, füstöt gyártunk, nem meleget. A berendezésen magán nem nagyon tudunk változtatni, de a tüzelési móddal emelhetjük az égési hőmérsékletet. (Ha nem akarunk megsülni, rakjunk kevés és apróbbra hasogatott fát a tűzre, de az égjen intenzíven, magasabb hőfokon, viszont rövidebb ideig.) Ha a levegőnyílást elzárjuk égés közben, akkor pazarlunk, mert a hasznos energia füst és szén-monoxid formájában szökik el.

A kéményt rendszeresen tisztítani kell, mert a tökéletlen égéskor keletkező sok kátrány eldugíthatja, az pedig szén-monoxid-mérgezést okozhat. Új berendezés vásárlásakor törekedjünk arra, hogy a tűztér hőszigetelése megfelelő legyen a magas égési hőfok eléréséhez (pl. vermikulit szigetelésekkel) vagy nagy legyen a tömege, mely az intenzív, rövid idejű tűzben keletkező sok hőt tárolja és egyenletesen engedi a helyiségbe (nagy tömegű cserépkályhák és dán-finn típusú tömegkályhák).

Hogyan vásároljunk tűzifát? Kérjünk több árajánlatot, legalább 5 szállítótól. Előre egyezzünk meg az eladóval, hogy mennyi a fa nedvességtartalma, mázsára vagy köbméterre számolja-e az árat, ömlesztve vagy szépen kirakva számítja a térfogatot, mekkorára aprítja, és milyen fafajt hoz. A köbméter lehet „hagyományos” köbméter, ez kb. 600 kg száraz keményfa, vagy erdei köbméter, ez 1,7x1x1 méter fát jelent és közel egy tonna súlyt. Puhafát első sorban tömegre érdemes venni, mert egy erdei köbméter súlya gyakran a fél tonnát sem éri el, így azonos térfogat fűtőértéke fele a keményfáénak. Egyeztessük a fuvarköltségeket és a fizetési feltételeket is. Kalodás fa vásárlása esetén nem mindegy, hogy a léckeretet beleszámolják a köbméterbe vagy nem. Ez is akár 10% különbséget jelenthet.

Szállítás után érdemes a fát olyan helyre felrakni, ahol jól tudjuk ellenőrizni legalább a térfogatot, ehhez precízen egyenes rakást kell készíteni és mérőszalag segítségével kiszámolni a térfogatot. Akár 30%-ot is csalhat az eladó úgy, hogy egy laikus nem veszi észre. Feleslegesen ne vágassuk túl apróra a fát, a tüzelőberendezés tűzterének megfelelő hosszúságú legyen, vastagsága pedig olyan, amit a gyártó ajánl, illetve a begyújtáshoz aprófa, de ezt mi magunk is felhasogathatjuk előre.
A leggyakoribb keményfa fajok: cser(tölgy), kocsányos és kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, kőris, akác.
A leggyakoribb puhafa fajok: fűz- és nyárfélék, fenyők. A puhafák fűtőértéke tömegre számolva ugyanakkora, mint a keményfáké, ezért ne ódzkodjunk tőlük.
Feltétlen ellenőrizzük a nedvességtartalmat! Ehhez a vásárolt fából vegyünk ki több mintát, hasítsuk félbe és a frissen hasított felületen mérjük meg fanedvességmérő műszerrel. 20% feletti nedvességtartalom esetén, ha idén akarjuk eltüzelni, át se vegyük a fát.