2014 első félévében az alábbi, nagyobb mennyiségű fakivágást igénylő tervek eljárásaiban nyilvánított véleményt a Levegő Munkacsoport:

 1.  A 4-es metró Etele téri, illetve Őrmezői végállomásához fűződő tervek.

 2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű 1-es villamos meghosszabbításának tervei a Rákóczi híd budai hídfőjétől a Szerémi úton és Hengermalom úton át a Fehérvári úti kereszteződésig, majd tovább az Etele úton a Fehérvári út és az Etele tér között.

 3. A közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 49/2014. (II.28.) Korm. rendeletben  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum beruházási program keretében Budapest XIX. kerület közigazgatási területén fekvő 169171/1 helyrajzi számú, 16,5 hektáros ingatlan területén megvalósuló beruházás.

4. A FINA 2021. évi Úszó-, Vízilada-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság  megrendezéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1750/2013. (X. 24.) Korm. határozat szerint  a létesítmény-fejlesztés I. üteme a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlanon, a Dagály strandfürdő területén.

 

A 4-es metró szabályozási tervi eljárásában nem szerepelt azoknak a fáknak a felsorolása, melyeket  az útépítés, közműépítés, tereprendezés miatt kellett kivágni. Időközben  a szabályozási tervekben is több változás történt. A kivágott fák listáját kérésünk alapján azonban utólag megkaptuk a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Osztályától. Ezek darabszáma összesítve: 205 faegyed, melyek közül 134 ún. „inváziós gyomfa”,  illetve gyümölcsfa,  melyek  nem pótláskötelezettek, tehát hivatalosan csak 71 faegyedet kell pótolni, összesen 3294 cm törzsátmérővel.  A fák állapota az 5-ös skála szerint általában közepes és jó. A felsorolás  közli a koronaátmérőt is, de ez a pótlás szabályai szerint nem mérvadó. A pótlásra az őrmezői lakótelep  és a vasút területe határán húzódó, a terv szerint szélesítendő Péterhegyi utat jelölték ki. Figyelemreméltó egyedek a felsorolásban a 60-100 cm törzsátmérőjű közepes állapotú nyárfák 6-8 méter széles lombkoronával, a 110 cm törzsátmérőjű, 6 méter széles lombozatú, jó állapotú diófa, a 160 cm  és 200 cm törzsátmérőjű,  8 méter széles lombkoronájú, természetesen gyomfának minősített két bálványfa.

 

Az 1-es villamos Szerémi úti és Hengermalom úti továbbvezetése során a Szerémi úton a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, kertészeti szakmai szempontból erősen lebecsült értékű kínai nyárfasor 39 egyedét vágják ki, és 6 más fajtájú, szintén értéktelennek ítélt fát. A Szerémi úton kivágásra ítélt fák össz-törzsátmérője 925 cm. A nyárfák 8 méter magasak voltak, 6 méter korona-terjedelemmel. A 60 méter szélesre kiszabályozott főúton  – a tervező szerint  –  nem találtak a villamos vezetésére más helyet.

A Hengermalom úti japánakác fasort sem sikerült megmentenünk, mivel állítólag lakossági kérésre a villamost a középső zöldfelületre kellett tervezni. A japánakácok különösen a Soproni út és Fehérvári út közötti szakaszon  gyönyörű nagyok és hibátlanok voltak. Számszerű kimutatás ezekről nincs birtokunkban.

A XI. kerületi fapótlási jogszabály szerint a  kivágott fák helyett ültetett faegyedeket a beruházó 5 évig köteles gondozni,  jó karban tartani, és amennyiben ez idő alatt kiszáradnak, pótolni. Az 5 év eltelte után már senkit nem terhel ilyen kötelezettség.

Bár ígéretet kaptunk erre a Budapesti Közlekedési Központtól, mégis kiderült, hogy a Fehérvári út és Etele tér között tovább vezetendő villamos pályát sem lehet állítólag a személygépjárművek közlekedési területének terhére megvalósítani. Indoklásképpen a közművek középső zöld sávban való elhelyezkedését említették a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében megtartott közmeghallgatáson, ahol a lakosság részéről csupán két fő vett részt, valószínűleg a „helyi szokás szerint” történő meghirdetés elégtelenségének köszönhetően.

A terv előzetes vizsgálati dokumentációja szerint az Etele út Fehérvári út és Tétényi út közötti szakaszán a középső zöld sávból összesen 65 vegyes fajtájú és korösszetételű, gyenge állapotú, gondozatlan faegyedet fognak kivágni. A Tétényi út és Etele tér közötti 15-25 cm törzsátmérőjű ostorfák azonban rendkívül szépek, egységes képet nyújtanak és szemmel láthatóan jó állapotban vannak. Szakmai  felmérést nem készítettek róluk a vizsgálat során, de koronaátmérőjük – szemmel megbecsülve – legalább 6 méter. Velük együtt az Etele úton összesen 120+5-10 faegyedet fognak kivágni.

Törzsátmérő összesítése még nem történt meg, és a pótlás helye sincs megállapítva.  (A lombkoronamennyiség-veszteséggel pedig nem is köteles foglalkozni a terv.)

 

A dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum a kispesti kertvárostól délre, a FŐKERT régen felhagyott telephelyének és az ún. MÉTA centrumnak nevezett, összesen 16,5 hektáros területen fog megvalósulni.

Budapest Főváros XIX. kerületi önkormányzat képviselőtestülete hozzájárult  a terv érdekében az ingatlan területének L4 intenzív kertvárosias övezetből  12,1 hektárnyi rész IZ  keretövezetbe való módosításához (IZ-XIX/S). A tervezett létesítményt 4,4 hektárnyi E-VE-XIX/2 övezetbe sorolt véderdő fogja körülvenni.

A partnerségi egyeztetés során beérkezett észrevételeket elfogadva, a kerületi testület azokról kilenc határozati javaslatban döntött. A Levegő Munkacsoport azon javaslatát, miszerint mérjék fel a  tervezési területen lévő növényállományt, és a terület előkészítését a költési időszakon kívül oldják meg a terület madárvilágának védelme érdekében, az 520/2014. (V.29.) Ökt.h. számú határozatban fogalmazta meg a testület: („…A dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum építkezésének megkezdése előtt a terület flóráját és faunáját fel kell mérni, és annak ismeretében kell a terület előkészítését megkezdeni.”)  Mivel a terület a FŐKERT évtizedekkel korábban felhagyott faiskolájából spontán erdősült tovább, növényállománya jelentős biológiai aktivitásértéket képvisel, amint azt a legfrissebb légi felvétel és a területről még 2005-ben készült néhány fotó bizonyítja.

                                                                                

A FINA 2021. évi Úszó-, Vízilada-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság  megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés helyszínének szakszerű zöldfelületi felmérése a Kerületi Szabályozási Terv módosításának elkészítése alkalmával megtörtént.                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

A Dagály strandfürdő 536 faegyedéről a KSZT vizsgálati munkarésze a vizsgálati lap ábráján beazonosítható, sorszámozott  felsorolást tartalmaz a fák törzsátmérőjének, korona-átmérőjének és állapotát jelző 1-5 számsort felhasználó, országosan elfogadott „Radó Érték” szerinti megjegyzéssel.

A felsorolás számértékeiből is látszik, de a szöveges jellemzés is tartalmazza azt a tényt, hogy a legjobb állapotban lévő fák és platáncsoportok a strand területének északi részén helyezkednek el, ahol az „Úszópalota” építési helye van kijelölve.

A  strand déli részének a – Szabályozási Tervlap „kötelező szabályozási elemek” felsorolásában szereplő „megtartandó zöldfelület” jellel ábrázolt –  fái valamivel gyengébb állapotúak, és szakszerű karbantartásuk jelenleg is folyamatban van.

Az északi rész értékes fái közül csak a jelölt építési helyen kívül eső, 6., 42.,  52. és 53. sorszámú platánok kerülhetik el a tervezett építmény miatti kivágást.  Áldozatul esnek a 8., 9., 10., 18., 19., 34.,43.,64., 65., 67., 69., 70. 78,m 79., 80., 81., 82.,85., 86., 87.,  számú nagy, átlag 20 méter koronaszélességű platánok, valamint egyéb fajtájú fákból további 25 egyed.

A pótlások helye még nincs meghatározva, de a XIII. kerület szabályzata szerint a területen el nem helyezhető pótlások értéke egyéb kompenzációval is megváltható. Ez a biológiai aktivitásértéket természetesen nem fogja ugyan kompenzálni, de az önkormányzat zöldfelület- gondozási és -fejlesztési alapjába kerül.

 

Általános problémák a pótlásra vonatkozó rendeletekkel kapcsolatban

 

• A törzsátmérők összessége szerinti pótlás aggályos, még ha  a XIII. kerületi Önkormányzat képviselőtestületének a fák védelméről szóló 1/2013. (I.22.)  számú rendeletének  előírása alapján az összes törzsátmérő 1,5-szerese szerint is történik lakóövezetekben, zöldterületeken, jelentős egészségügyi létesítmények területein, városi jelentőségű kiemelt sportterületeken, valamint jelentős zöldfelületű intézményterületeken. Ez ugyanis nem fejezi ki a kivágott fák lombkorona tömegét.

• A 10 és 60 év közötti fák növekedési aránya lombköbméterben számolva sokkal nagyobb, mint törzskeresztmetszetben számolva, amint azt dr. Radó Dezső tapasztalati számításai alapján kimutatta. (Radó Dezső: A növényzet szerepe a környezetvédelemben, 6. fejezet:  A városi növényzet ökonómiai értéke, https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/novenyzet_szerepe_0.pdf  )

• Nem megnyugtató, hogy szinte valamennyi önkormányzat szabályozásában szerepel az anyagi kompenzáció lehetősége, ami – még abban az esetben is, ha a zöldfelület-gondozásra fordítandó alapot gyarapítja – valójában nem pótolja a lombkorona-veszteséget.

• Az összes törzsátmérő szerint pótolt fiatal fák lombozata még összességében sem azonos azoknak az idős fáknak a lombozatával, amelyeket helyettesíteni hivatottak. Évtizedekre van szükség ahhoz, hogy gyökérzetük olyan  mértékben kifejlődjön, hogy elérje a talajvíz közeli rétegeket, és legalább vízellátás tekintetében olyan önfenntartóvá váljanak, mint a 40-50 éves nagy fák. Tulajdonképpen a összes törzsátmérő szerint pótolt fák csak évtizedek múlva tudnak összességükben valóban olyan produkciójú lombtömeget kifejleszteni, mint azok a nagy fák, amelyeket pótolni hivatottak.

• A legtöbb polgármesteri hivatal kapacitáshiány miatt nem győzi ellenőrizni a különböző helyszíneken pótlásként ültetett faegyedek állapotát, így azok sok esetben  nem tölthetik be szerepüket, mert gondozás, öntözés híján  egyszerűen kiszáradnak.  Pótlásként újonnan ültetett fasorok esetében öntözőberendezés létesítése nem szerepel a pénzügyi keretben. Például az 1-es villamos esetében is csak a füvesített vágányok öntözőberendezésére jutott pénz…

 

Schnier Mária