Teréz- és Erzsébetváros szerethető kerületek. Ezt mutatják a közvéleménykutatások és az a rengeteg áldozatos munka, amelyet az elmúlt évtizedben a civil szervezetek a zöldterületek és az épített örökség megvédéséért, a városrész fenntartható fejlődésért végeztek. Ma még azonban messze nem lehetnek elégedettek az eredményekkel.
Felemás gondolkodás (VI. kerület)
A Terézvárosi Önkormányzat képviselőtestülete határozatot hozott arról, hogy a helyi civil szervezetek egy képviselőt delegálhatnak a kerületi Tervtanácsba, szavazati joggal. Ezzel lehetővé tennék, hogy a tervezett nagyobb fejlesztésekről a helybeliek gyorsabb és főképpen pontosabb információkhoz jussanak. A határozat azonban egy olyan ellentmondást tartalmaz, amely gyakran érhető tetten a közigazgatás és a politikusok gondolkodásában. Egyrészt feltételként szabták, hogy a delegáltnak megfelelő szakirányú végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkeznie. Másrészt pedig a részvételéért nem jár semmiféle díjazás. Joggal kérdezhetik a választópolgárok, hogy ha a civilektől igen, akkor a képviselőktől, akik – díjazás fejében – jogszabályokat alkotnak, például a helyi építési szabályozásról döntenek, miért nem kívánják meg a szakértelmet, legalább a közigazgatási vizsga letételét? Ezeket az ellentmondásokat kifogásolták a határozatról értesített civil szervezetek közös válaszlevelükben.
Belső-Erzsébetváros történelmi hangulata ma sincs biztonságban (VII. kerület)
Az Óvás! Egyesület április 14-én sajtótájékoztatót szervezett a Belső-Erzsébetváros (közismert nevén Zsidónegyed) védelmi helyzetéről. Perczel Anna építész felsorolta a Világörökség pufferzónájában fekvő negyed védelme érdekében tett korábbi lépéseket. Elhangzott, hogy 2002-ben kapcsolták az Andrássy utat Budapest Duna parti Világörökségi területéhez, valamint a főváros Főépítészi Irodája és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) bevonásával 2005-ben elkészült egy világörökségi területi kezelési terv, amelyet azonban a közgyűlés nem foglalt rendeletbe. A Világörökség cím ugyanis arra kötelezte volna a fővárost, hogy az 1998-ban elfogadott városépítési keretszabályzatot pontosítva, 6 hónapon belül készítsen a területre szabott előírást. „Ha az ott megfogalmazott megőrzési követelményeket betartották volna, akkor most nem lennénk itt”– fogalmazták meg a résztvevők.
Éppen három éve, 2008 áprilisában járt nálunk az UNESCO szakértője, M. Polge, aki tárgyalt a befektetőkkel is, és felhívta a figyelmet az építési szabályozás átírásának és a már kiadott építési engedélyek újragondolásának szükségességére. Erről egy hatoldalas jelentést is készített. Polge az akkori polgármesterrel és a KÖH akkori elnökével abban is megállapodott, hogy – tekintettel a negyed történelmi értékeire – épületenkénti felmérés készül a területről. Ezt a KÖH munkatársai el is készítették, az elnök azonban titkosította, mivel nem volt eléggé „befektetőbarát”. Az Óvás! pert indított, amit végül másodfokon megnyert, és a felmérést a KÖH kénytelen volt nyilvánosságra hozni. A kerületi építési szabályozásba azonban a megállapításokat nem vezették át. A civilek most ismét átmeneti moratóriumot követelnek a bontások és a túlépítés megállítására, ám a hatékony védelmi szabályozás elmaradásának éppen aktuális kifogása az, hogy év végére úgyis elkészítik a Világörökségi törvényt, és majd azután lép a kerület. Minderről további részletek az Óvás! Egyesület beszámolójában.
| Parkok híján ezt a foghíj játszóteret szerették meg a helyi gyerekek. Most civil kezdeményezésre egy festett fallal szebbé varázsolják. |  |
Egy dolgot azonban feltétlenül meg kell itt említeni. Tele van a kerület üresen álló, új építésű lakásokkal, amelyeket sem kiadni, sem eladni nem tudnak a befektetők. Ez nem is csoda, hiszen a levegőtlenséget, a zöldterület szinte teljes hiányát, az 5-6-os szintterületi mutatóval (beépített szintterület osztva a telekterülettel) készített „egyendobozok” nyújtotta gyenge életminőséget nem tudja ellensúlyozni a Belváros közelsége, illetve az, hogy a közös területek új állapotban vannak. A száz évvel ezelőtti beépítésnél ugyanis 1-1, 5-2 volt a jellemző szintterületi mutató, ami jó benapozást, a belső udvarokban terebélyes fákat és hűvösebb mikroklímát eredményezett. A negyed fenntartható gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti fejlődését a történelmi hangulat megőrzése és a XXI. századnak megfelelő épületkorszerűsítések biztosíthatnák.
Az ÓVÁS! Egyesület április 14-én levelet juttatott el az UNESCO párizsi irodájának a Zsidónegyed elmúlt három évi történéseiről.
Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese