Húsz éve küzdenek a Sas-hegy Védők

Számos olyan hely van Budapest külső részein, amelyek rendezetlen helyzete évek óta bizonytalanságot kelt az ott élőkben. Ilyen a Kelenföldi pályaudvar és környéke is. A gyakran évekig tartó jogi huzavona lehetősége riasztóan hat a lakosságra, ám a Sas-hegy Védő Egyesület ebben (és sok más ügyben) is kitartóan küzd, és immár húsz éve tevékenykedik a környék természeti értékeiért.
2010. október 9-én ünnepelte működésének 20 éves jubileumát egyik legrégibb és legaktívabb tagszervezetünk a Sas-hegy Védő Egyesület. Az ünnepi összejövetelt, melyen Dr. Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője és Dr. Scheuring István, a biológiai tudományok doktora tartott előadást, a Sas-hegyi Természetvédelmi Területen rendezték meg. Az előadásokat követően Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyelője vezette a szakmai sétát. A természet csodálatosan szép idővel ünnepelt, mintegy megköszönve az egyesület tagjainak két évtizedes, áldozatos, magas szakmai színvonalon végzett munkáját.
Az egyesület célja elsősorban a természet- és környezetvédelem, az Európában is egyedülálló természeti értékek – a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület – megóvása, segítségnyújtás az itt élők környezeti problémáinak megoldásában, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel és az önkormányzattal. A Sas-hegy Újság jubileumi számának cikkei és közös élményeink alapján kiemelünk néhány állomást az egyesület eddigi tevékenységéből.
1990. április 22-én, a Föld Napján ünnepelték megalakulásukat egy kocsányos tölgy elültetésével a Dayka Gábor és Brassó utca sarkán. (Az Egyesület további működése során kb. 600 fát ültetett el és ápolt szakszerűen, önkéntes munkával.) Javasolták, hogy a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület (TVT) oltalma érdekében a kerítésétől számított 200 méteres sáv mint védőzóna természetközeli állapotban maradjon, és kapjon közpark besorolást a déli lejtő Brassó útig terjedő része, ezáltal mentesülve a beépítés alól. (1991. november 21-én a lakosság az önkormányzatnál 236 aláírással tiltakozott a bemutatott építési tervek ellen.)
Az egyesület egyik alelnöke, dr. Pomeisl Imre építészmérnök volt, aki az első önkormányzati ciklusban az önkormányzat Környezetvédelmi és Egészségügyi Bizottságában, a második ciklusban a Környezetvédelmi Bizottságban képviselte az itt élők érdekeit. Az ő munkáival sikerült elérni, hogy a képviselő-testület 1993. május 19-én nagy többséggel elfogadta a Bizottság határozatát, amely „ellenzi a Sas-hegy délnyugati lejtőjének beépítését…” Az ő emlékének szeretettel és tisztelettel adózva idézem fel azokat a bizottsági üléseket, amikor a második önkormányzati ciklusban mindketten külső szakértőként érveltünk azért, hogy a Budaörsi út mindkét oldalán széles, beépítetlen zöldsáv maradjon. Ezt azért tartottuk fontosnak, hogy a főváros területén kialakult, egyik legjelentősebb, tiszta levegőt szállító szélcsatorna a Sas-hegy felől nagyobb beépítési akadály nélkül szállíthassa a tiszta hegyvidéki levegőt a kerület belső részei felé. Ma már a szélcsatornák megléte is kérdéses. Azóta ugyanis a kritikusan nagy forgalmú Budaörsi út mentén számos, nagy beépítést célzó terv született (volt, amelyik meg is valósult), és továbbra is vannak próbálkozások. Sas-hegy is egy ilyen „ostromlott sziget a főváros háztengerében. Budapest és agglomerációja az utolsó 150 évben lassan elnyelte az összes síksági és hegylábi területet, de nem kímélték a hegyvidéket sem. A napjainkban fellelhető természetes jellegű élőhelyek ostromlott szigetekké váltak, ezek maradtak az élővilág végső menedékei.” – írja Halász Antal a DINPI területi természetvédelmi felügyelője.
A zöldfelületek nagysága erősen megfogyatkozott, a földszintes családi házak helyén többszintes társasházak épülnek, a Budaörsi út mentén a zöld védősávot több helyen kiirtották – írja dr. Pomeisl Imréné, az egyesület vezetőségi tagja. Ennek ellenére örülnek annak, hogy – több éves harc után – 2010. január 1-jén végre hatályba lépett a telken belüli fák védelmére hozott rendelet, így remélik, hogy a jövőben nem következhet be például a Rahó utcaihoz hasonló fairtás. (Emlékszem, még az önkormányzat kertészeti előadói is megdöbbentek, amikor a Budaörsi út és a Rahó utca sarkán lévő építési telek különösen dús és értékes faállományát az új tulajdonos minden bejelentés nélkül, egy-két nap alatt letarolta, egyszerűen „megoldva” ezzel a zöldfelületi felmérés kérdését, mivel az építkezés miatt kivágott fákat pótolnia kellett volna. Mire a hatóság magához tért, nem volt mit felmérnie…)

Az egyesület rendezvényei sikeresek voltak. A Sas-heggyel kapcsolatos természettudományi témájú konferenciákat rendeztek, de sokszor szerveztek kirándulást is a TVT-re. Ezenkívül gyermekrajz pályázatot is hirdettek, amiből a TIT-ben kiállítást rendeztek, a legjobbakból pedig képeslap készült. Az egyik, a légszennyezést igen szellemesen ábrázoló rajz volt az országos Föld napja plakát éveken keresztül. Számos más rendezvény is színesíti tevékenységüket: a „Sas-hegy értékei” címmel tudományos előadást szerveztek az Adalbertinumban; 1992 decemberében általános iskolásoknak rendeztek versenyt a Sas-hegy ismeretéről „Sas-hegy totó” címmel; 1998. december 8-án az ELTE Kollégium színháztermében „Mi legyen a Sas-hegy sorsa” címmel az egyesület megbízására készített madárvárta és tanösvény tervét vitathatta meg a lakosság; 2002. október 15-én lakossági fórumot tartottak a pályázó önkormányzati képviselők bemutatására.
Az Egyesület elnöke, Dr. Buzna Margit okl. építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök évek óta részt vesz a kerületi Civil Fórum munkájában. Az egyesület környezetvédelmi ügyfélként bejelentkezett az illetékes hatóságoknál a tervezett építkezések bírálatában való közreműködés céljából. E tevékenység keretében az egyesület elnöke többek között véleményezte a kerületi önkormányzat felé a Kelenföldi pályaudvar és környéke kerületi szabályozási terv II. ütemének, a volt Osztapenko-szobor környéki kerületi városrendezési és építési szabályzat (KVSZ) módosításának programját, és észrevételeket nyújtott be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Budapest, XI. kerület Dayka Gábor u. 1-3. sz. alatti telkekre tervezett Rubin Irodaház létesítésének előzetes vizsgálati eljárásában.
2007. november 11-én az egyesület a kerületi önkormányzattól „Pro Urbe Újbuda” kitüntetést kapott.

Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

A fotók M. Fekete György felvételei a Sas-hegy Újság jubíleumi számából.

Hírfigyelő