A Tétényi-fennsík még megmaradt, értékes, természetközeli területeit folyamatosan beépítési, átsorolási támadások érik mind az agglomerációs, mind a fővárosi övezetekben. A különböző szereplők (önkormányzatok, szakhatóságok, civilek) közötti koordináció, valamint a párbeszéd elősegítésére, egyfajta közös stratégia megalapozására hívott össze fórumot a Levegő Munkacsoport és a térségben működő Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület. A fórumot élénk részvétel jellemezte: mintegy ötven fő jelent meg a délután folyamán.

Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Mészáros Péter, a Zöld Jövő Egyesület elnöke – aki egyben a fórum levezetője is volt – képes bevezetőjében röviden áttekintette a fennsík értékeit, az elmúlt időszak fejleményeit és az egyesület erőfeszítéseit a területen a 90-es évek elejétől kezdődően az elmúlt években végzett munkáig.

Ezután Gergely Attila, a Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének adjunktusa, az egyesület szakértője tartott áttekintő előadást, térképen elemezve a helyzetet, a védett területeket, a védendő, veszélyeztetett és az elveszni látszó zónákat. (Utóbbiak elsősorban Törökbálinton vannak az M0 mentén, a Nagypuszta felső zónájában, az ún. Nemax területen és a budaörsi, kamaraerdei szegmensekben.) Utalt a Natura 2000-es területek jelölő fajaira, az értékes védett növényekre, így a leánykökörcsinre (az év virágára), melyek ugyancsak komoly veszélyben vannak. Ismertette a Zöld Jövő Egyesület élőhely kezelési munkáit, területeit, az élőhely térképezés eredményeit. Kitért a 2003 óta védelmi javaslat, ill. folyamat alatt álló Nagypuszta értékeire, a tulajdonviszonyokra és a tágabb térségben zajló övezetátsorolásokra. Ismertetette a KÖTEVIFE előírásait, kiemelve az értékes, védett növények, társulások és élőhelyek védelmét célzó kötelezettségeket az építési munkák során, és ennek kapcsán bemutatta a budaörsi szegmensben, a tervezett lakópark közvetlen szomszédságában jelenleg is meglévő értékes növény előfordulásokat, idézve a KTVF szakhatósági hozzájárulását. Példaként említette a XXII. kerületi oldalon, a Balatoni út mentén meglévő értékes növényállományt is, melynek zónáját a Fennsík utca és a Szabadkai utca között védelemre javasolták a fővárosnál, és részletes botanikai vizsgálatot végeztek. Ennek ellenére folyamatban van egy gyepterület átsorolása a Nyél utca-Brassói utca térségében. Hangsúlyozta, hogy az OTÉK szerint természetközeli területen nem lehet épületeket elhelyezni. Megemlítette a korábbi víztoronyépítést, melyet nem követett érdemi élőhely rekonstrukció (dacára az elkészült részletes terveknek), valamint az M0 építése kapcsán kikerült és átültetett védett növényeket azzal, hogy az átültetések meglehetősen rossz eredményességet hoztak.
A vitában Turai István törökbálinti polgármester kitért a prezentációban jelzett három elveszőnek minősített területre. Szerinte ezek egy része még szakhatósági stádiumban megmenthető (ezzel kapcsolatban náluk munkaanyag készült). Esetükben helyi védelem alatt állnak az erdők – melyeket az M0 építése kapcsán spontán erdősülésnek minősítettek –, és a kompenzációs erdősítésnél a magoncos módszert alkalmazzák a kivitelezők. A Pistály Egyesület képviselője arra utalt, hogy a beépítési nyomás a helyiekben ellenállást váltott ki, és ebben az ökológiai értékek védelme is közrejátszott. Az érintett budaörsi térség képviselője megemlítette, hogy az előadásban jelzett terület egy része, a tervezett lakópark melletti 1-2 hektáros terület helyi védelmet kapott – igaz, kezelési terv még nincs. Marton Áron a Kamaraerdőért Érdekvédő Egyesület részéről lehangolónak jellemezte a XI. kerületi oldal állapotát, amelyet sitthalmok és illegális szemétlerakók jellemeznek, valamint illetéktelenül ott tartózkodók lepték el a korábbi bértelkeket, és így főként a pusztítás, a lerablás a jellemző. Ennek kezelésében a közvetlen szomszéd, Budaörs sem partner. Kitért a budaörsi területet feltáró Vörösbegy utca helyzetére, melyet az erdősáv és az árok rovására terveznek szélesíteni. A védett oldalt is utak szelik át, és ott is hajléktalanok laknak az egykori honvédségi épületek romjaiban. Hiányolta a hatósági, így a szakhatósági hátteret, fellépést.

Szőke Péter a Tükörhegyi Egyesület részéről a szakhatóságok mellett a képviselőtestületek éberségét, felelősségét is felvetette. A befektetői körök ellen nemcsak a civileknek kellene fellépniük, hanem nagyobb hatósági kontrollra volna szükség. Példaként említette, hogy a Földhivatalnál azzal érték el az átsorolást, hogy előbb kivágták a gyümölcsöst, majd azt szántóvá sorolták át, így végül azt ki lehetett vonni a művelésből. Turai polgármester úr reakciójában ismételten utalt a Natura 2000-es területek (mint például a felső zónában lévő volt lőszerraktár területe) szabályozási tervére, melyre a szakhatóságnak nemet kellene mondania. Az országos védelem komoly terheket, költségeket is jelent majd, amit valakinek fedeznie kell, mivel állami tulajdonú a terület nagy része. Ők egyébként az elmúlt időszakban a terület elhanyagolása miatt meg is bírságolták az MNV-t, ill. kötelezték a terület megtisztítására.
Csenger Zalán Zsolt, az agglomerációs térség országgyűlési képviselője kiemelte a kistérségek együttműködésének szükségességét, melyek ugyanakkor versenyhelyzetben is vannak a befektetőkért. Ő is kitért az ún. fekete területek megmenthetőségére, a védelem szükségességére és a helyi testületek felelősségére. Somfai Ágnes, fővárosi képviselő, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja utalt arra, hogy a Főváros szerepe áttételes, az övezet átsorolások során van lehetőség a beleszólásra. Kiemelte az ingatlanérték-növekedési adó koncepciójának kidolgozásáról szóló benyújtott és befogadott javaslatukat, aminek célja a területátsorolások során keletkező befektetői extraprofit arányos elvonása és a közfejlesztések finanszírozásának biztosítása. Török Czene István, Budaörs Kamaraerdő képviselője elismerte a határterületeken élők nehéz helyzetét az építéshatósági eljárások vonatkozásában, ami esetükben másutt zajlik, hiszen a telekhatár a városhatáron van. Felvetette a csapadékvíz puffer-tározás kérdését is. Ugyanakkor megemlítette, hogy az érintkező területek önkormányzati képviselői kapcsolatban állnak egymással. Ekkor Schnier Mária utalt arra, hogy a nádas helyén – természetpusztítással – épült budaörsi bevásárlóközpontok a XI. kerülettel mint szomszéddal való egyeztetés nélkül épültek, ami nem segítette elő a két önkormányzat jó kapcsolatát.
Sándor Péter, a Török Bálint Kulturális és Közéleti Egyesület elnöke is hiányolta a koherenciát a hivatali szervek részéről, miközben a képviselőtestületi döntések zömmel a befektetői érdekeket képviselik. A hatályos törvények, szabályozások betartása is elegendő lenne, például a hatásterületek, az őshonos növényállomány kivágásnak megakadályozása terén, ami végső soron klíma- és árvízproblémákat okoz. Vásárhelyi Prodán Katalin a Kamaraerdei Zöldet Védők Társasága részéről kiemelte, hogy a XI. kerületi oldalon jó ideje illegális tevékenység folyik, a 11 hektár zöldterület elpusztításával, amit a területet védő kiskert bérlők hiába igyekeznének megakadályozni. Az átsorolást sikerült blokkolni a fővárosnál, így most patthelyzet van. Jelenleg a terület gyakorlatilag gazdátlan, illetve alvilági elemek uralják, a sorompók, kerítések eltűntek és a budaörsi területre vezető feltáró út is veszélyezteti a területet. Fernengel András, aki egyben önkormányzati képviselő is, a törökbálinti Kerekdomb Egyesület részéről a felelősség kérdését vetette fel. Szerinte a beépíthetőséget a helyi szerkezeti tervek teszik lehetővé, miközben az átsorolások jelentős értéknövekedést eredményeznek a tulajdonosoknak, befektetőknek. A féltők elsősorban a helyi civilek, akik jelentős kapacitáslimittel rendelkeznek, és amit az ellenoldal jól kihasznál: tulajdonosi taktikák, hírek, elzárkózás, valótlan állítások, összezavarás stb. A fejlődés nem azonos a növekedéssel! Az aggódók elsősorban a helyben élők, akik jelentős szakemberi háttérrel is bírnak, míg a testületben zömmel laikusok ülnek. A jogkövetést ő is problematikusnak tartja.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is az önkormányzati döntéshozók felelősségét vetette fel, sőt a büntetőjogi felelősség kérdésében BTK módosítást is javasoltak. Ő is hangsúlyozta, hogy az értéknövekedést adózással kellene követni, ugyanakkor a hatóságoknak el kellene látni a feladatukat, hiszen jelenleg hárító magatartás, elhúzódó ügyek, majd perek a jellemzőek. Felvetette a fórum konklúziójának igényét és a kommunikációt a média felé. Zobor András építész, a Kamaraerdőért Érdekvédelmi Egyesület részéről utalt arra, hogy a határterületeknek össze kellene fogniuk érdekeik védelmében, koordinált rendezési tervek, keretterv szükséges a térségre, méghozzá a teljes terület vizsgálatával. Halász Antal, a DINPI térséggel foglalkozó munkatársa aláhúzta, hogy sok sebből véreznek a településrendezési ügyek a magasabb rendű jogszabályokkal, az agglomerációs törvénnyel szemben. Alkukkal, jogszabály áthágásokkal zajlik az ökológiai háló degradálása, a Földhivatal több esetben beleköthetne, de a gyümölcsösök, szántók átsorolásánál csak véleményezési joga van, ugyanakkor a gyep és erdőjellegű övezetek nem beépíthetőek, az átsorolási folyamat azonban visszafelé már nem működik. A közérdek egyre inkább visszaszorul és az egyéni érdekkel egyenrangú, a bíróságon is. Megemlítette a Mechanikai Művek körüli anomáliákat, például hogy kialakult egy illegális út a Nagypuszta mentén (gyepművelési területen mintegy 2 hektáron), amit bármikor le lehetne zárni, ugyanis ez az illegális szemétbehordás csatornája is, de fent a lakóterületi oldalon is van erre példa. A volt Nemax terület északi lejtős gyepei egyedi élőhelyek, északias dolomit gyep maradványok, ahol az átültetés nem megoldás, ilyen élőhely ugyanis nincs a térségben. Sajnos sokszor magas pontokról nyúlnak bele a folyamatokba, ugyanakkor az állami szervek nem tudják korlátozni a negatív folyamatokat. A civilek szerepe ezért is igen hangsúlyos kell, hogy legyen.
Turai István polgármester még utalt a közzététel szabályozottságára, hiszen nem elegendő a városházán a hirdetőtáblára kitenni, hanem lapban, interneten is közzé kell tenni a hirdetményeket, eljárásokat. Utalt a Mechanikai Művek rendezetlenségére: a 32 hektáron 102 tulajdonos szerepel 86 oldalon, amiből 80 per bejegyzéses. Dr. Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza a civil felelősség mellett az önkormányzatok, szakhatóságok feladatait emelte ki, amelyek az adófizetők pénzén működnek, és felelősségük van az adott terület állapotáért. A civil kontroll eszköz, de nem helyettesít, ugyanakkor megjelentek a civilek részvételét korlátozó tervek elképzelések is a közigazgatási eljárásban.

Mészáros Péter
a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke