Kerti füstgyárak törnek az egészségünkre

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok, illetve az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.

Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, nagy légszennyezést okoz. Ezt a szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene, nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm, μg).

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 3,3-4,9 kg (= 3,3-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív- és érrendszeri zavarok, hirtelen bölcsőhalál.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszert károsító, szívinfarktust, agyérgörcst, tüdőgyulladást. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 ember hal meg idő előtt.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg

Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését, ami felnőtt korban okozhat súlyos megbetegedést.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, alkalmatlanná teheti a vért az oxigén szállítására. Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus

hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja a szemet és a légzőrendszert, toxikus hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra és vesére, rákkeltő, károsan hathat az emberi reprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g

Irritálja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, toxikus hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, károsan hathat az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3 g

Ártalmas hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0,45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, az immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén (BaP): 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely mintegy 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez egy közepes hazai település teljes légkörének felel meg.

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Tehát kérdéses esetben vagy az égetési tilalom megszegése esetén a járási hivatalhoz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet a helyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 dollár bírságot, azaz 45 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor, nálunk ettől messze járunk.

Mivel hazánkban egyelőre még sok helyen legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapesten 2011. december 1-től véglegesen betiltották az avarégetést, máshol azonban általában szabad, és a helyi rendeletek gyakran teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár ígéretet tett, hogy ennek még tavaly véget vet a kormányzat. Azóta is várjuk az új jogszabály hatályba lépését!

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. Talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.

Hírfigyelő