A Levegő Munkacsoport hosszabb ideje javasolja az épületek „forgalmi engedélyének” bevezetését. Vagyis azt, hogy hasonlóan a gépjárművekhez, rendszeres időközönként kerüljön sor az épületek műszaki vizsgájára, így biztosítva az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető hibák, pazarlások garantált kijavítását illetve megelőzését. A javaslattal kapcsolatban sok egyetértő véleményt kaptunk, de voltak kétkedők is. Néhányan megkérdezték, hogy az épületek energiatanúsítványa miért nem elegendő? Mások pedig a tulajdonosok szerény anyagi lehetőségeire emlékeztettek.

Értelmezésünk szerint a műszaki vizsga nemcsak azt jelentené, hogy kapna a ház egy szakvéleményt a főbb szerkezetek állapotáról (bár sok esetben már ez is előrelépés lenne). A szerkezetek, gépészeti berendezések, vezetékek vizsgálata mellett az anyag a sürgős, az 1-5 éven belüli és a később elvégzendő javításokat, korszerűsítéseket is tartalmazná. A tulajdonosokat, a hiba jellegétől függően, vagy köteleznék a megadott határidőn belüli kiküszöbölésre, vagy tájékoztatnák a felújítások, korszerűsítések előnyeiről (költséges javítások megelőzése, megtakarítások az üzemeltetés során stb.). A dokumentumban, magától értetődően, a teljes épület energetikai tanúsítványa is benne lenne.

Az előző rendszerben az építőipar kapacitásait szinte teljesen lekötötték az új építések. A meglevő épületállomány azonban a rendszerváltás után sem került lényegesen jobb helyzetbe. Ezzel szemben a régi tagországokat annyira megrázta a hetvenes évek elején az olajválság, az energiadrágulás, hogy az épületek korszerűsítése, energetikai racionalizálása folyamatosan napirenden van. Ausztriában és Németországban most házhoz menő, kedvezményes tanácsadást is bevezettek, amelynek eredményeképpen a háztartások további 15-18% vizet illetve energiát tudnak megtakarítani.

Nálunk is vannak hasonló jó tapasztalatok. A FŐTÁV pályázatának bemutatóján a műszaki végzettségű közös képviselő arról beszélt, hogy egyes lakásokban, a személyes tanácsadás eredményeképpen, a rezsit 50 százalékkal (!) sikerült leszorítani, pusztán a szokások megváltoztatásával. Az energiaracionalizálás, korszerűsítés iránti érdeklődést mutatja egy másik példa: tíz évvel ezelőtt egy békési településen két hónap alatt 40 ezerszer tekintették meg Rácz Zoltán építész felújítással kapcsolatos ismertetőjét. A 10 részes anyag most a http://zoldtars.hu/ honlapon is hozzáférhető.

Szakszerűen végzett, indokolt korszerűsítésekkel a tulajdonosok nem kerülnek anyagi hátrányba a patópálokkal szemben. Természetesen a finanszírozást, a Nyugaton folyamatosan jelen levő, kedvezményes hitelkonstrukciókat most kell kidolgozni hosszú távra, kiszámíthatóan.

A kormány bejelentette, hogy a 2014-től bejövő uniós támogatásokat elsősorban gazdaságélénkítésre szánja. Egy jól működő hitelkonstrukció iskolapéldája lehetne az olyan gazdaságélénkítésnek, amely egyidejűleg az energiamérlegünket és a lakhatási költségeket is kedvezően befolyásolná.

Az alábbiakban pontokba gyűjtöttük az épületek vizsgája mellett szóló legnyomósabb érveket:

1. Az ingatlan vásárlásakor a gondos vevő nemcsak a fürdőszobacsempe mintázatára és a várható rezsiköltségekre kíváncsi, hanem azt is számításba veszi, hogy a közös tulajdonú szerkezetek milyen állapotban vannak, kell-e a jövőben komolyabb összegeket a javításukra költeni. Ilyen információk azonban nehezen beszerezhetők, ha nincs vizsgája az épületnek.
2. A karbantartás, a kisebb hibák felismerése, azonnali kijavítása, megkímélheti a tulajdonosokat a halasztásokból adódó, nemegyszer hatalmas károktól.
3. Egy épület energetikai korszerűsítése adott esetben sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban végezhető el, mint albetétenként a különféle megoldások.
4. A rejtett hibák miatt sokszor kénytelenek vagyunk mások helyett fizetni, vagy balesetveszélynek vagyunk kitéve.
5. Az épületekben található berendezések, szerkezetek áttekintése, használatuk módjának pontos ismerete esetén komoly energiamegtakarítást tudunk elérni, illetve növekedhet az élettartamuk.

   További érveink nem forintosíthatók közvetlenül, azonban az előnyökből közvetve mindannyian részesülünk:

6. A szép környezet vonzza a látogatókat, a turizmust a településre.
7. A külföldi befektetők számára általános kulturáltságunkat tükrözi az épületek műszaki állapota, ápoltsága.
8. A nagyobb arányú felújítás fajlagosan jóval olcsóbb, mert a folyamatosan bővülő szakmai tapasztalat mellett a méretgazdaságosság is fontos költségtényező.
9. Ha értéknek tartjuk a múltunkat, akkor ne csak a hivatalosan védett örökségeinkre, hanem egy-egy városrész karakterére is vigyázzunk.
10. Nem mindegy önbecsülésünk szempontjából sem, hogy esténként milyen állapotú épületbe térünk haza.

Beliczay Erzsébet
elnökhelyettes