A világ koromszennyezését legnagyobb mértékben az erdők és a gabonahulladékok égetése okozza, ám térségünkben a dízelmotorok (járművek és egyéb gépek) a fő kibocsátók. Hazánkban a részecske (PM10) a legkárosabb légszennyező anyag. Egy európai uniós kutatás¹ szerint a PM10-szennyezettség miatt évente közel 16 ezer ember hal meg Magyarországon (az európai országok közül nálunk a legrosszabb a helyzet), emellett a kisebb részecskék miatti szennyezettségünk is kimagasló.

A koromszennyezés azonban globális problémát is jelent, nagyban hozzájárul ugyanis éghajlatunk megváltozásához. A koromszemcsék elnyelik a nap sugárzását és felmelegítik a közvetlen környezetet (közvetlen hatás); kölcsönhatásba lépnek a felhőkkel és befolyásolják a csapadékképződést (közvetett hatás); a hó- vagy jégfelszínre kerülve pedig megváltoztatják annak albedóját (azaz a fény visszaverődésének mértékét), ami tavasszal korábbi jégolvadáshoz vezet.

A koromszennyezést Európából az északi félteke uralkodó széljárása az Északi-sarkvidékre szállítja, így a korom lerakódik a jégfelszínen. 2008-ban az Északi-sarkvidéki melegedés nagyobb volt, mint eddig bármikor. Amíg az átlagos globális hőmérséklet emelkedése az 1951–1980 közötti időszak átlagához viszonyítva 0,44 fok volt, addig az Északi-sarkvidéken 3,5 fokkal nőtt a hőmérséklet (2. ábra). A hőmérséklet emelkedése, a tengeri jég és a fagyott területek nem várt mértékű olvadása a fagyott talajban levő szén-dioxid és metán felszabadulásával jár, ami tovább erősíti a melegedési folyamatot. Mindezek a tengerszint emelkedéséhez, és az ezzel járó katasztrófákhoz vezethetnek.

2. ábra: A földfelszín átlaghőmérséklete 2008-ban az 1951-1980 közötti időszakhoz viszonyítva (a különbség Celsius fokban) Forrás: James E. Hansen, 2008

A civil szervezetek kampányának célja, hogy felhívja a politika és a társadalom figyelmét: a korom felgyorsítja az éghajlatváltozást. A szervezetek egyúttal javaslatot tesznek a szükséges politikai döntésekre, és segítik azok megvalósítását. Részecskeszűrő használatával a dízeljárművek által kibocsátott korom 99 százaléka eltüntethető. A szűrő az új és a régebbi gépjárművekbe (személy- és tehergépkocsikba, buszokba, hajókba, mozdonyokba), valamint építőipari és egyéb gépekbe is beépíthető. A koromkibocsátás csökkentését tehát nem csak az egészségügyi károk mérséklése teszi indokolttá, hanem az éghajlatra gyakorolt hatásai miatt is halaszthatatlan. Ráadásul a koromszennyezés visszaszorítása sokkal olcsóbb és egyszerűbb, mint a legtöbb üvegházgáz-csökkentési intézkedés. Ezekkel szemben ugyanis már rövid idő alatt is érdemi javulást eredményez, mivel a koromrészecskék kevesebb mint egy hetet töltenek a levegőben, így a források megszüntetésével hamar eltűnnek a légkörből. A szén-dioxid ezzel szemben több mint száz évig is a levegőben maradhat, kifejtve káros hatását.

Hazánkban a Korom-kampány az éghajlatért elsősorban a dízel járművek által kibocsátott koromszennyezés megszüntetését célozta meg. A Levegő Munkacsoport célja, hogy minden dízel üzemű járművet és egyéb gépet lássanak el részecskeszűrővel, továbbá a városokban jelöljenek ki környezetvédelmi övezeteket, melyekbe nem hajthatnak be részecskeszennyezést kibocsátó járművek. Az állam mutasson példát az elavult autóbuszok haladéktalan lecserélésével. A gépjárműadót, a regisztrációs díjat, a behajtási és a parkolási díjakat úgy kell differenciálni, hogy az a részecskeszűrők felszerelésére, illetve az azzal ellátott járművek beszerzésére ösztönözzön. Mielőbb be kell vezetni a tehergépkocsik kilométer-arányos útdíját, jelentős kedvezmény adva a részecskeszűrőkkel felszerelt járművek részére. A szennyezés- és forgalomcsökkentési intézkedésekkel elérhetjük azt a célt, hogy az Európai Unió 2020-ig 100 százalékkal csökkentse a járművek és egyéb gépek koromkibocsátását.

További tájékoztatás a koromszennyezésről: www.koromkampany.org

2010. június 10.

Simon Gergely
Levegő Munkacsoport