Ezzel a sokatmondó címmel rendezett konferenciát a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 2010. május 28-án Budapesten. Köszöntőjében Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája (JNOI) Stratégiai és Tudományos Főosztályának vezetője elmondta: mára Magyarországon, sajnálatos módon, központi kérdéssé vált a korrupció, és nem kerülte el a környezetvédelem területét sem, legyen szó különféle hatósági engedélyekről vagy pályázatok elbírálásáról. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa különösen fontosnak tartja, hogy e témakör minél jobban bekerüljön a közbeszédbe, a közgondolkodásba a megoldások keresése és megtalálása érdekében.
Az első előadást Földes Ádám tartotta a Transparency International Magyarország képviseletében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotási törvényt az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette (121/2009. (XII. 17.) AB határozat), mivel „mai alakjában nem az a törvény, aminek az Alkotmány 7. § (2) bekezdése szerinti »jogalkotás rendjéről« szóló törvénynek a mai alkotmányos berendezkedésben lennie kellene.” Egy korszerű jogalkotási törvény meghozatalával (és szigorú betartásával) jelentősen javulhatna a jogalkotás színvonala, ami a korrupciós lehetőségeket is csökkentené.
Földes Ádám jelentős előrelépésnek tekintette a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény elfogadását, amely a közérdekű bejelentők védelmét biztosítaná. Egyetlen hibája, hogy végrehajthatatlan, mivel nem létezik olyan intézmény, amely a törvény rendelkezésének megvalósításáért felelne… Ezen a helyzeten egy miniszteri rendelettel egyszerűen lehetne változtatni, azonban ez a mai napig nem történt meg. Elmondta, hogy nálunk még sokszor a korrupciót visszaszorító olyan eljárásokat sem alkalmaznak, amelyekkel már számos fejlődő országban (például Pakisztánban) is sikerrel csökkentették egy-egy beruházás költségét.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a szervezet több mint húsz éves tapasztalata alapján megerősítette, hogy a környezetszennyezések jelentős része elkerülhető lenne, ha sikerülne kiiktatni a korrupciót. Ennek érdekében a jogszabályok széles körét kell átalakítani, köztük olyanokat is, amelyek első látásra nem a korrupció visszaszorításáról szólnak (például a területátminősítésekkel, illetve az építésüggyel kapcsolatos szabályokat). Megállapította azt is, hogy az elmúlt években számos jogszabályi visszalépés történt a civilek társadalmi részvételének biztosítása terén, és ez szintén elősegíti a korrupció terjedését.
Mély benyomást tett a hallgatóságra Kemény Attila előadása, amelyet a saját tapasztalataiból vett tanulságos példákkal szemléltetett. A környezetvédelmi tárca volt államtitkára megígérte, hogy írásban is közreadja az általa elmondottakat, így remélhetőleg azt hamarosan közzé tehetjük.
Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója az Energia Kontroll Projektet ismertette, amellyel az energiaszektorban rejlő korrupciós kockázatokat igyekeznek felderíteni.
Tóth István János a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának képviseletében szintén a villamosenergia-iparban előforduló korrupciós kockázatokról beszélt, egyúttal szélesebb kitekintést is adott a témára. Előadásában idézeteket közölt az energiapiac szereplőivel folytatott beszélgetéseiből: „A törvény-előkészítés folyamata annyit tesz, hogy a törvényt a piaci szereplők megírják.” „Szagra megmondom a módosító indítványokból, hogy melyik piaci szereplő lobbija van mögötte.” „ Minden ceruzát az X Zrt. fog: a miniszterekét, az Energia Hivatalét, a parlamenti bizottságokban ülőkét.”
Feiler József, a JNOI klímavédelmi osztályvezetője előadásában azt elemezte, miként lett Magyarország a kvótaeladások terén az élenjáróból botrányhős, és mi okozta a Zöld Beruházási Rendszer kudarcait, miközben sikertörténetnek kellett volna lennie.
Erdei Mónika, a JNOI munkatársa arról beszélt, miként befolyásolja a magánérdek településeink arculatát. Véleménye szerint alkotmányossági szempontból is aggályos az olyan önkormányzati jogalkotási gyakorlat, amelynek során az egyes tulajdonosi és befektetői körök által képviselt magánérdek döntő befolyással bír a településrendezés alakulására. Ez a gyakorlat sok esetben a közérdek sérelmével jár.
Biczó Imre, a JNOI munkatársa a környezetvédelmi kármentesítéseknél előforduló korrupcióról számolt be a saját többéves gyakorlata alapján. Elfogadhatatlannak tartja, hogy amennyiben egy céget szabálytalanság miatt kizárnak egy pályázatból, néhány nappal később ugyanennek a cégnek a vezetői egy másik cég nevében ismét pályázhatnak. Szerinte a kizárást ezért a személyekre is ki kell terjeszteni.
A tapasztalatok alapján a JNOI külső szakértők és civil szervezetek bevonásával konkrét jogszabálytervezeteket szándékozik kidolgozni a korrupció csökkentése érdekében.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke