A múlt század elején, nem kis részben a háborúk okozta élelmiszerhiány enyhítésére közösségi kerteket hoztak létre egy-egy sűrűbben beépített lakóterület környezetében. Mostanában világszerte újabb lendületet kapott a közösségi kert mozgalom. Kisebb-nagyobb, 20-30 négyzetméteres minikerttől a pár száz négyzetméteres, parcellákra osztott, városi tulajdonú telkeken veteményezhetnek a környéken lakók. A termelés mellett fontos szerepe e kerteknek a közösség összetartása és a zöld szemléletre nevelés. Az utóbbi időben nálunk is egyre újabb közösségi kertek szerveződnek vidéken és a fővárosban egyaránt. Egyes városokban a városi kertészkedés korábbi hagyománya él tovább. Szombathelyen például e kerteket 61 éve még a tanács bocsátotta a lakók rendelkezésére. Jelenleg 900 bérlő gondozza a lakótelepek szomszédságában fekvő apró telkeket, formális összegű bérleti díjért. Itt mindenkinek saját területe van, de ezek nincsenek kerítéssel elválasztva.
Több civil szervezet felkarolta a közösségi kertek ügyét. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül mutatunk be példákat, és biztatjuk olvasóinkat e jó gyakorlat folytatására.
Budapesten a nyolcadik kerület szívében a Futureal adott egy területet a helyi lakosoknak közösségi kert céljára. 2014. május végén nyitott a GrundKert 2.0 a Bókay utcában.

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2010 óta foglalkozik a közösségi kertészet, valamint az egyre népszerűbb városi kertészet magyarországi meghonosításával.
Kispesten, Békásmegyeren vannak közösségi kertek kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú telkeken. Egy terület mintegy ezer négyzetméter nagyságú, ahol 25-30 család gazdálkodhat a pici kertjében. Most a szentendrei önkormányzat is megállapodást kíván kötni a szervezésre egy civil szervezettel.

Rosta Gábor főiskolai tanár a Városi Kertek Egyesületének vezetője: „2009-ben jelent meg A városi tanya című könyvem, amely egyfajta válasz volt a válságra, alapvetően az egyéni lehetőségekről, a városi ökotudatos élet megteremtéséről, az önellátásról szól. Már akkor írtam a városi mezőgazdaság (urban agriculture) nyugati példáiról, a közösségi kertekről, a háborús és válságkertekről. Valamikor ekkor kezdődött el az a folyamat, amely a Városi Kertek Egyesülethez és a közösség kertek alapításához vezetett. 2012-ben nyitottuk Budapest első közösségi kertjét, mely az önkormányzati területen és támogatással jött létre. Ez lett az Első Kis-Pesti Kert. 2013-ban  még két kert követte az elsőt, az Aranykatica kert és a Békási kert. A városi-közösségi kertek azóta felkapott sajtótéma lett, egyre inkább része kezd lenni a közbeszédnek, kifejezetten nagy a publicitása, és persze sorra nyílnak kertek, kisebb-nagyobb sikerrel. Sok kert elindításánál segítettem, ha kértek, illetve a magam kertjeit is szeretném a lehető legjobb minőségben megvalósítani, az eközben felhalmozódott tudást és tapasztalatot írtam le ebben a könyvben.”

Készül a szegedi közösségi kert

Különleges kerteket is építhetünk, például Madárbarát Kertet, Lepkekertet, a Színek Kertjét vagy az Illatok Kertjét. Balatonboglár fűzépítészetet tervez a Platán strandon a lakosság bevonásával.