A Levegő Munkacsoport képviselője is részt vett az Európai Környezetvédelmi Iroda (- European Environmental Bureau, EEB) levegőtisztaság-védelmi munkacsoportjának ülésén Milánóban 2013 júniusában. Az ülés idén különös jelentőséggel bírt, hiszen az Európai Unióban 2013 a Levegő Éve, és ennek keretében a közösségi légszennyezési szabályozás felülvizsgálatára is sor kerül. Az esemény jelentőségéhez méltóan ezúttal különösen sok civil szervezet és levegőtisztasági szakember vett részt a megbeszélésen és az előadások szakmai színvonala is kiemelkedő volt.

Új kutatási eredmények a részecskeszennyezés egészségügyi hatásairól

Elsőként Anne Stauffler, a Környezet és Egészség Szövetség (Health And Environment Alliance, HEAL) témavezetője tartott előadást, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részecskeszennyezéssel kapcsolatos legújabb kutatásáról számolt be. A program keretében a nemzetközi szervezet a legutóbbi összesítés (2005) óta a részecskeszennyezés egészségügyi hatásairól készült tudományos eredményeket, tanulmányokat dolgozta fel és összesítette. A rengeteg új kutatás egyrészt megerősítette a 2005-ös eredményeket, másrészt túl is lép azokon. Megállapította, hogy a káros hatások már kisebb koncentrációnál is bekövetkezhetnek, mint korábban gondolták, és rámutatott eddig nem ismert összefüggésekre is (pl. a szennyezés és a cukorbetegség, illetve fejlődési rendellenességek kapcsolatára). Kiemelte még a vizsgálat a részecskeszennyezés káros éghajlati hatásait is, és azt a tényt, hogy az egyes szennyezők kombinációja különösen veszélyes lehet. A legfontosabb következtetések szerint szükség van az erősebb uniós fellépésre, különösen a PM2,5 jogszabályi határértékekre, és nagyon fontos eszköz a forgalom csökkentése.

A levegőszennyezés hatása a kulturális örökségre

Antonio Sansonetti, az olasz Kulturális Örökségvédelmi hivatal kutatója a légszennyezés műemlékekre gyakorolt hatásairól beszélt. Bemutatta a műemlékeket alkotó különféle kőzetek és fémek elváltozásait és kiemelte, hogy a légszennyezés miatti megőrzési és helyreállítási munkák milyen hatalmas költségeket rónak az adófizetőkre. A szakember a találkozó zárónapján egy belvárosi séta keretében a gyakorlatban is megmutatta a szennyező anyagok okozta elváltozásokat a milánói műemlékeken. A milánói dóm például a légszennyezés miatt a 80-as évek vége óta folyamatosan felújításra szorul.

Korommentes városok listája

A Föld Barátai Németország képviseletében Arne Fellermann az európai városok korommentesség tekintetében elfoglalt helyezésével kapcsolatos projektjükről tartott előadást. Jelenleg 17 várost vizsgálnak 9 objektív ismérv alapján, amely alapján kialakult egy sorrend a koromszennyezés elleni küzdelem hatékonysága szerint. A listát jelenleg Berlin vezeti. A listán magyar város jelenleg nincs, de folynak az egyeztetések arról, hogy Budapestet is felmérjék. A lista és részletek a www.sootfreecities.eu honlapon érhetők el.

Milánó légszennyezettségi helyzete

Silvia Moroni, a Környezet és Föld Ügynökség (a milánói önkormányzat nonprofit cége) képviselője a lombardiai város esetét elemezte. Nyolc mérőállomás van a városban, amelyek PM2,5-et is mérnek. A probléma a nitrogén-dioxid és a PM10 szennyezéssel van. 1998 óta folyamatosan csökkent a koncentráció, de 2005 óta stagnál. Milánó egy medencében fekszik, ezért a földrajzi-meteorológiai hatás is jelentős az őszi-téli időszakban, nyáron pedig a meleg idő miatt gyakran fordul elő magas ózonszennyezettség. A közlekedés a legfontosabb felelős, 100 emberre 55 autó jut, ez pedig az egyik legmagasabb arány Európában. A kutatók kiszámolták, hogy Milánóban 5 milliárd euró többletköltséget okoz a légszennyezettség egy évben, a közösségi közlekedés átlagsebessége például mindössze 13,6 km/óra (12 km/óra csúcsidőben). A városvezetők felvették a kesztyűt és bevezették a dugódíjat, továbbá 30km/órás zónákat, gyalogos övezeteket, bringasávokat (40 kilométert az elmúlt 5 évben) létesítettek, teherforgalmi korlátozást és parkolási reformot vezettek be. A dugódíj befizetésének ellenőrzését kamerás megfigyelőrendszer végzi. Ennek eredményeképpen 34 százalékkal csökkent a forgalom, a közösségi közlekedés 8,5 százalékkal gyorsabb lett, 28 százalékkal csökkent a balesetek száma, és 6 százalékkal nőtt az alternatív meghajtású autók száma.

Torino légszennyezettségi helyzete

Alessandro Bertello a Torinói tartomány hivatalától a másik nagy észak-olasz ipari-kereskedelmi központ, Torino helyzetét mutatta be egy friss tanulmány elemzése révén. Amint a legtöbb európai városban, itt is a nitrogén-dioxid, a PM10, a PM2,5 és az ózon okozza a legnagyobb problémát. A közlekedés és a fűtés jelenti a legnagyobb kihívást, ezért a járműflotta megújítását és a távfűtés elterjesztését tekintik fő célnak, mert úgy gondolják, hogy ezek a leghatékonyabb intézkedések.

Az Európai Bizottság tervei

Marco Gasparinetti az Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságától az Európai Bizottságtól várható közeljövőbeli intézkedéseket ismertette. Ősszel kerül sor a levegővédelmi szabályozás átfogó felülvizsgálatára. Emellett fontos cél a közlekedésre vonatkozó szabályozás és a háztartási fűtéssel kapcsolatos szabályozás áttekintése is. Általánosságban beszélt a légszennyezési határértékek túllépése miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokról is (Magyarország ellen is folyik egy ilyen eljárás), de a konkrét esetekről nem mondhatott semmit. Amit viszont kiemelt, hogy jelenleg az uniós lakosság fele él olyan területeken, ahol a PM10 határértéket átlépi a koncentráció. Sokan (főleg néhány tagállam) azt mondják, hogy emiatt a határértékekkel van baj, de a Bizottság nem osztja ezt a véleményt, hiszen az uniós előírások sokkal kevésbé szigorúak, mint például a svájci határértékek, vagy mint a WHO ajánlások.

A légszennyezés tematikus stratégiával kapcsolatos civil álláspont

Christer Ågren, az AirClim nevű svéd civil szervezet képviselője a légszennyezéssel kapcsolatos tematikus stratégiáról kialakított civil álláspontot ismertette. Azzal kezdte, hogy a jelenlegi tendenciák szerint 2050-re is évi 300.000 idő előtti halálesetért lesz felelős a légszennyezés, továbbá az okozott eutrofizáció és savasodás szintje is marad a jövőben. A jelenlegi trendeket így meg kell fordítani, amely érdekében a civil szervezetek a következő kívánalmakat fogalmazzák meg:

• A jogszabályi határértékek tükrözzék a WHO ajánlásokat.
• Új, erősebb ágazati szabályozást vezessenek be a kulcsterületeken, és erősítsék a végrehajtás biztosítására tett intézkedéseket. (pl. kis ipari létesítmények szabályozása, háztartási égetésre szigorú szabványok, a meglévő eszközök cseréjének ösztönzése, mezőgazdasági gépek szabványai, részecskeszűrők felszerelése, Euro 7 szabvány bevezetése, a hajózás kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátásának korlátozása, az egyes termékek oldószer-tartalmának csökkentése).
• Mindezzel párhuzamosan az üvegházgázok és a hajók kibocsátását is vissza kell szorítani.

A Levegő Munkacsoport képviselője hozzászólásában hozzátette még, hogy hasznos lenne szabványokat alkotni a szilárd tüzelőanyagokra, ellenőrzési módszerekre, a dugódíj/alacsony kibocsátási zóna szabályait harmonizálni, a támogatási rendszerekben előnyben részesíteni a PM10-csökkentéssel járó tevékenységeket.

Egy sikeres brit per története

Alan Andrews, a ClientEarth nevű környezeti jogvédő iroda ügyvédje egy sikeres brit legfelsőbb bírósági eljárásról számolt be. Három év után a bíróság kimondta, hogy az Egyesült Királyság megszegte az uniós levegővédelmi irányelv szabályait. Az ítéletben precedens értékű lehet az időbeliség értelmezése, a bíróság szerint nem fér bele a 2015-ös, 2020-as, és 2025-ös határidő az irányelv által a légszennyezés-csökkentő intézkedésekre előírt „lehető leghamarabb” fogalmába. A kibocsátás-csökkentő terveknek továbbá lényegi intézkedéseket kell tartalmazniuk, nem csak a jelenlegi helyzet leírását. A bíróság szerint továbbá akkor is kell lennie hatékony jogorvoslatnak, ha egy kormány nem teljesíti az irányelvből fakadó kötelezettségét. Az ítélet tehát fontos értelmezési kérdéseket tisztázott, ráadásul a környezetvédelem szempontjából szigorú módon. Alan mégis tart attól egy kissé, hogy a siker visszaüt, és a brit kormány a teljesítés helyett inkább a közösségi jogszabály enyhítése érdekében kezd el lobbizni.

Olasz jogi sikerek

Anna Gerometta, a Szülők a Légszennyezés Ellen (Genitori Antismog) nevű civil szervezet képviselője olasz jogi sikerekről számolt be. A lombardiai közigazgatási bíróság a légszennyezési tervek és a végrehajtás hiánya miatt ítélt a kormány ellen, amely 60 nap határidőt kapott a terv elkészítésére. A terv végül el is készült, de a civilek szerint nem fog teljesülni, és ezt csak egy újabb perben lehetne vitatni, amelyben ráadásul a jövőbeli helyzet értékelése miatt bizonyítási nehézségek lépnének fel. Milánóban a dugódíj miatt sokan pereskednek a hatóságokkal, a milánói közigazgatási bíróság azonban ezeket egyelőre rendre elutasítja. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a dugódíjas zónán kívül igen rossz még mindig a levegő, úgyhogy további intézkedésekre van szükség.

Részecskemérés Milánóban

Kåre-Press Kristensen, a Dán Öko-Tanácstól az általa Milánóban végzett részecskeszennyezettségi méréseit mutatta be, amelyet mobil mérőműszerrel végzett a város több pontján, a dugódíjas övezeten belül és kívül is. Kimutatta, hogy a dugódíjas zónán belül lényegesen alacsonyabb a részecskék mennyisége, a parkban messze a legkisebb, a zónán kívül viszont kb. 3-szor magasabb. Javaslatokat is megfogalmazott. Szerinte nagyobb dugódíjas zóna és több bringasáv lenne szükséges. A dugódíjat a motorosoknak és mopedet használóknak is fizetniük kellene, a buszokat pedig részecskeszűrővel kell felszerelni.

Háztartási tüzelés problémái Dániában

Kåre később a háztartási tüzelés problémáiról beszélt. Kutatásuk szerint Dániában a PM2,5 és korom kibocsátásnak jelenleg kb. a harmada származik ebből a forrásból, 2030-ra pedig a becslések szerint az arány 90 százalékra fog növekedni. A fő felelős a fatüzelés, amelyet tévedésből az emberek sok esetben egy környezetbarát fűtési módnak tekintenek, azonban a legtöbb tüzelőberendezés elavult és komoly részecskekibocsátó.

Légszennyezés az egyéb szektorokban

Antoine Kedzierski, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (European Federation for Transport and Environment, T&E) képviselője a hajózás káros hatásait emelte ki, amely a tengeri országokban nagyon jelentős tényező a légszennyezés tekintetében, így itt is komoly lépésekre van szükség. Giovanni D'Urbano, a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal közlekedési légszennyezéssel foglalkozó csoportvezetője a nem közlekedő gépek (pl. bányagépek, építőgépek) szabályozását emelte ki, amely tekintetében a svájci szabályozás nagyon előremutató. Louise Duprez, az EEB munkatársa a mezőgazdasági szennyezésről beszélt, amely 27 százalékkal csökkenthető lenne rendkívül költséghatékony eszközökkel.

Összességében egy nagyon eredményes és hasznos volt a munkacsoport milánói ülése. A civil együttműködés a légszennyezéssel kapcsolatos uniós szabályozás őszi felülvizsgálatánál lesz különösen fontos, hogy a jelenlegi problémákra hatékony választ adó előírások szülessenek.

Dr. Bendik Gábor
ügyvéd, környezetvédelmi szakjogász
a Levegő Munkacsoport megbízásából