A környezetvédelem témájával kezdődött és azzal is fejeződött be „Öt kontinens” című külgazdasági konferencia, amely idén februárban került megrendezésre Budapesten. A rendezvény elsősorban az EU-n kívüli lehetőségekről tájékoztatta az érdeklődőket, hogy elősegítse és ösztönözze a magyar vállalatok távolabbi országokkal való együttműködését.
A konferenciát Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Külgazdasági Szövetség rendezte az Afrikai-Magyar Egyesület és a LATIMO Magyar - Latin-Amerikai Egyesület támogatásával.
A Joint Venture Szövetség elnöke, Fekete István nyitóbeszéde után a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára kapott szót. Hídvégi Balázs elsőként a környezetvédelmi kihívásokat emelte ki, mint amelyeket a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban erőteljes hangsúllyal kell figyelembe venni. További kihívást jelent a foglalkoztatottság növelése, az adósságválság megoldása és a számos országban most végbemenő politikai átalakulás. E problémákra a kidolgozás alatt álló külgazdasági stratégiával igyekeznek megfelelő válaszokat találni. A külpolitika és gazdaságdiplomácia szerepének előtérbe kerülésével foglalkozott előadásában Dr. Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ennek okát a belső kereslet élénkülésének lassulásával magyarázta, majd felhívta a figyelmet az EU és az USA szerepének viszonylagos visszaszorulására a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, szemben a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) jelentőségének növekedésével. Hóvári kiemelte Magyarországnak a feltörekvő országokkal való gazdasági kapcsolatai kiépítésére irányuló erőfeszítéseinek fontosságát. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) 60 állomáshelyen 80 szakdiplomáciai képviselettel támogatja a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) exporttevékenységét és ösztönzi befektetési kedvüket.
Hogy milyen kihívásokkal küzd a hazai kkv szektor, arra Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mutatott rá. Elemzése szerint hiányzik a külpiaci stratégia és kapcsolatrendszer, nem áll rendelkezésre elegendő információ, valamint a válság hatására kialakult erős versenyhelyzet sem ösztönzi a kkv-k külpiacra lépését. A magyar kkv szektor alulmotiváltságát jól mutatja az adat, amely szerint Magyarországon a kkv-k csupán 18%-a folytat export tevékenységet szemben a 25%-os EU-s átlaggal.
A konferencia során az Unicredit Bankcsoport igazgatója, Somogyi Katalin előadásában az exportőrök igényeinek kielégítését, új vevőkapcsolatok kialakítását célzó ötletekkel, szolgáltatásokkal ismertette meg az érdeklődőket. Ezután az orosz, kínai, afrikai, latin-amerikai gazdasági viszonyokat ismerő üzlet- és szakemberek számoltak be tapasztalataikról.
László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. adópartnere az oroszországi cégekkel való üzletkötéssel kapcsolatban rávilágított a jó állami kapcsolatok szükségességére. Tóth Imre, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke örömmel tudatta, hogy a magyar vállalkozások aktivitása egyre erőteljesebb az orosz piacon, egyre többen tanulnak oroszul is. Problémát esetlegesen a technológiák eltérő alkalmazása, fejlettségi szintje okozhat. A piaci réseket azonban meg lehet találni,és mivel az üzletkötés Moszkvában és Szentpéterváron egyre nehezebb, más városokat érdemes megcélozni.
A kínai piac helyzetéről, lehetőségéről a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda vezető partnere, Dr. Zamostny Zsolt és a Tradeland Kft. ügyvezetője, Forintos Róbert számolt be a konferencián. Véleményük szerint ajánlatos mindig egy-két lépéssel előrébb járni ebben a gyorsan változó gazdasági környezetben, ahol a partnerek bizalmának elnyerése kulcsfontosságú a sikeres üzlet megkötése érdekében, még ha az üzletkötés idejét ez meg is hosszabbítja. Kínában a vízipari klaszter fogja össze azt a 12 vállalkozást, amelyek elsősorban ipari szennyvíztisztítással foglalkoznak. Ezek a cégek jelenleg magyar exportáru-alapot keresnek. Oroszországban a „Csisztája Voda” keretein belül működnek a környezetvédelemmel foglalkozó magyar cégek.
A következő előadásban Balogh Sándor, az Afrikai-Magyar Egyesület elnöke világított rá arra a tényre, hogy más EU-s országokkal szemben Magyarország nem aknázza ki az Afrikában rejlő lehetőségeket. Pedig az egykor Magyarországon tanult afrikai diákok mára vezető pozícióba kerültek saját országukban. Érdemes lenne a velük való kapcsolatot újra felvenni, ápolni ezekben az időkben, amikor az afrikai országok sorra szabadulnak meg diktátoraiktól, kedvező feltételeket teremtve a középosztály gyors növekedéséhez. A nyersanyagokban gazdag Afrika vonzó célterület lehet többek között az Európai Unió országainak számára is, hiszen a világ ásványkincs-készletének egyharmada ezen a földrészen található.
Egy másik, ásványkincsekben hasonlóan bővelkedő térség, Latin-Amerika országaiban rejlő lehetőségekről számolt be Dr. Herczeg György, a LATIMO Magyar-Latin-Amerikai Egyesület képviselője. A volt mexikói nagykövet elmondta, milyen fontos volt a latin-amerikai térség Magyarország számára a XIX. században és a XX. század elején. A megközelítőleg 600 millió fős piactól az elmúlt két évtizedben Magyarország EU-centrikussága elvonta az erőforrásokat. Így a magyar kereskedelmi képviseletek sorra szűntek meg, miközben a cseh, szlovák, román képviseletek megmaradtak. A kőolajmámorban úszó Venezuela kivételével minden más, a térségben található országgal ösztönözné a kapcsolatot a LATIMO képviselője, aki Mexikót külön is megemlítette. Azt is megjegyezte, hogy a térség nyitott és fogékony a környezetvédelmi témában felmerült projektekre, saját környezeti problémáik megoldását érintő szaktudásra, szolgáltatásokra.
A Levegő Munkacsoport elnökének, Lukács Andrásnak a kérdésére válaszolva több előadó is kiemelte a külföldi környezetvédelmi jellegű fejlesztésekben való magyar részvétel lehetőségét, hiszen az ilyen jellegű szaktudás igen keresett a feltörekvő országokban. Összességében elmondható, hogy a magyar cégek sok esetben rendelkeznek a kellő technológiai ismeretekkel, amelyeket csak ki kellene vinni a piacra. Ez különösképpen vonatkozik a környezetvédelemre.
Szabó Viktória
(a Levegő Munkacsoport megbízásából)