A Lélegzetnyi 2010. februári számában írtunk legutóbb egy közterületi mélygarázzsal kapcsolatban „Botrányt kavart a Bocskai úti mélygarázs környezetvédelmi engedélye” címmel.

Cikkünk óta jelentős fejlemények történtek az ügyben. Az említett „botrány” legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy a XI. kerület képviselőtestülete 2010. február 25-i, 7/2010. Ök. rendeletében változtatási tilalmat rendelt el a Bocskai úton 2013. február 18-ig. Vagyis, bár az Önkormányzat nem foglalt állást arról, hogy szükségesnek tartja-e a 700 férőhelyes mélygarázs létesítését a Bocskai úton, de határozott ideig elnapolta a kérdést.

Állásfoglalás az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részéről született, amelyben a Levegő Munkacsoportnak és két helyi társadalmi szervezetnek az elsőfokú határozat elleni fellebbezése miatt másodfokon felülvizsgálva az ügyet, júniusban elutasította a környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelmet. A kérelmező a BKV Zrt. DBR Metro Projekt Igazgatóság volt, amely a 4-es metró állomásához kapcsolva terveztette és P+R jelleggel működtette volna a mélygarázst. A környezetvédelmi engedély elutasítása miatt a Budapesti Közlekedési Zrt. augusztusban keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz.

Az első tárgyalásra 2011. október 20-án került sor, ahol a Bíróság kötelezte a felperes BKV-t arra, hogy támassza alá azt az állítását, amely szerint a szóban forgó beruházás megfelel a jogszabály azon követelményének, hogy kedvezőbb környezeti állapotot hoz létre.

A környezeti hatásvizsgálat anyagából ez ugyanis nem következik. Nem bizonyítja ezt sem a forgalmi előrebecslés, sem a mélygarázs belső légterének tervezett kibocsátása.

A tárgyaláson a Bíróság idézett a tanulmány 46. oldaláról:

„A szén-monoxid és a nitrogén-oxidok hatékony és viszonylag költségtakarékos megkötése, szűrése nem lehetséges, de a szellőzőaknákon keresztül kibocsátott portartalom a technika mai szintjén szűrők beépítésével csökkenthető … A mélygarázs működése során a környezetbe kibocsátott légszennyezettségi anyag mennyisége a felszíni gépjárműforgalom által kibocsátott szennyező anyagmennyiség 10 %-át nem éri el.” „ Az épület parkolóhelyeinek igénybe vételéből eredő légszennyező hatás a közeli, fő közlekedési útvonalak szennyező hatásához képest elhanyagolható mértékű, és elsősorban a beruházással érintett területre korlátozódik.”

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség képviselője kifejtette, hogy a hatóságnak a másodfokú eljárás során meg kell keresnie az elsőfokú eljárásban részt vevő szakhatóságok másodfokon eljáró szerveit és a vonatkozó jogszabály szerint e szakhatóságok állásfoglalásához kell igazodnia.

Mivel az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal másodfokú állásfoglalásában, megváltoztatva az elsőfokú eljárásban közreműködő ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének állásfoglalását, környezet-egészségügyi szempontból nem járult hozzá a Bocskai úti mélygarázs környezetvédelmi engedélyének megadásához – a Főfelügyelőség sem dönthetett másképp.

A tervezett létesítmény legszembeötlőbb – és a hatástanulmányban bevallott – hiányossága, hogy levegőztető-rendszere a belső légtérnek a lakóépületek közelében kibocsátott szennyezett levegőjét nem képes az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon megszűrni, és ezáltal a nitrogén-oxidok vonatkozásában fokozza a légszennyezést egy amúgy is határérték feletti mértékben szennyezett, nagy forgalmú területen.

Valamennyi mélygarázs szempontjából döntő jelentőségűnek találjuk az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal állásfoglalásában az alábbi megállapítást:

„A „008/09. évi levegőminőség adatokat elemezve megállapítható, hogy a tervezett mélygarázs környezetében a nitrogén-dioxid (NO₂), és nitrogén-oxidok (NO_x) éves átlagterhelése meghaladta a határértéket (40 mikrogramm/köbméter, illetve 70 mikrogramm/köbméter) és a városi területi átlagszennyezettséget is, hasonlóan a város többi, nagy forgalmú monitorozott területéhez…”

Megjegyezzük, hogy ezen összetevők tekintetében három mérőállomás (Kosztolányi tér, Erzsébet tér, Széna tér) mutatja állandó jelleggel a legnagyobb szennyezettséget.

E körülmény tehát hivatkozási alap lehet a lakosság és a környezetvédő szervezetek által szintén erősen vitatott Nagymező utcai és József nádor téri mélygarázsok vonatkozásában is.

A Nagymező utcai mélygarázs építési engedélye – a lakosság és a társadalmi szervezetek által benyújtott fellebbezések és felülvizsgálati kérelmek miatt – hat éve nem adható ki; a József nádor téri mélygarázs építési engedélye ellen a Levegő Munkacsoporton kívül hat lakossági csoport is fellebbezett. Korábbi cikkünkben említettük, hogy a Nagymező utcai mélygarázs tervezett kiszellőzését a Bocskai útihoz hasonlóan, az út közepén elhelyezendő, 3 méter magas kürtőkkel szándékoznak megoldani.

A József nádor téren e tekintetben újítás történt: a tér 8. számú lakóházának belső udvarán, a liftaknához építenének egy több mint 30 méter magas kürtőt, és terepszint alatt ide vezetnék át a mélygarázs belső levegőjét. A József nádor téri mélygarázs környezetvédelmi eljárásában az ÁNTSZ – hivatkozva az Erzsébet téri mérőállomáson mért légszennyezettségi adatokra – úgy nyilatkozott, hogy szűrés nélkül nem bocsátható ki a mélygarázs levegője. A hatástanulmányban itt is szerepelt, hogy „A szén-monoxid és a nitrogén-oxidok hatékony és viszonylag költségtakarékos megkötése, szűrése nem lehetséges…”. A problémát egy áramlástechnikai szakértői vizsgálattal próbálták áthidalni, amely azt állította, hogy a házak teteje fölötti kürtőnyíláson kibocsátva, a füstfáklya a legközelebbi lakás ablaka előtt már határérték alattira hígul… Ezért határozhatott úgy a József nádor téri mélygarázs esetében első fokon a környezetvédelmi hatóság, hogy „jelentős környezeti hatása nem lesz” (!).

A magasban kivezetett szennyezett levegő határérték alatti hígulásának elvével kerülik meg a problémát valamennyi, nem önálló, hanem épületek alatti mélygarázs esetében is. Ezt a hatástanulmányokban általában ügyes számításokkal tudják bizonyítani az erre a célra szakosodott intézetek. A József nádor téri mélygarázs esetében azonban a kürtőtől 3 méternyire is lakásablakok vannak, amit a számítások figyelmen kívül hagytak. Ez az egyik döntő érvünk – több más lényeges hiányosság említése mellett – az építési engedély megfellebbezésében. Az építési engedélyezési eljárás a Kormányhivatalnál jelenleg még folyamatban van, de Budapest Főváros Közgyűlése mégis annyira biztosra veszi az építési engedély megadását, hogy február 29-i közgyűlésén már meg is szavazta József nádor szobrának lebontását, amelynek gyakorlati végrehajtása igen feltűnő gesztus lesz. Vajon ez a Kormányhivatalra történő nyomásgyakorlás akar lenni...?

Összehasonlítva a három mélygarázs történetét:

• A Nagymező utca esetében nem volt környezetvédelmi eljárás, mivel csak az építési engedélykérelem benyújtását követő évben változott meg a környezetvédelmi eljárásról szóló rendelet határértéke 500 parkolóhelyről 300 parkolóhelyre. Az építési engedély fellebbezés alatt áll.
• A József nádor tér esetében az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóságra gyakorolt nyomás miatt a fellebbezésünk hatására megindított új eljárásban ismételten azt mondta ki a határozat, hogy a beruházásnak jelentős környezeti hatása nem lesz. Így kerülhetett sor az építési engedély kiadásra, amit szintén megfellebbeztünk.
• A Bocskai úti mélygarázs terve viszont már a környezetvédelmi eljárásban megbukott az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozottságának köszönhetően. A másodfokon történő felülvizsgálatra a Levegő Munkacsoport és a helyi társadalmi szervezetek fellebbezése miatt került sor.

Mivel a második tárgyaláson sem állt a BKV képviselőjének rendelkezésére olyan bizonyíték, amely szerint a tervezett mélygarázs megvalósítása esetén javulna a környék környezeti állapota, 2012. január 27-én a Fővárosi Bíróság meghozta ítéletét, amelyben elutasította a BKV Zrt. keresetét.

Tehát a Bocskai út alá tervezett 700 férőhelyes mélygarázs terve nem valósulhat meg.

A helyi lakosság ezt a társadalmi összefogás eredményeként értékeli.

Mivel példa értékű összefogás alakult ki a másik két, fellebbezés alatt álló mélygarázs esetében is, bízunk abban, hogy a hatóságok végül a fellebbezők ésszerű érvei alapján hozzák meg döntésüket.

Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese