Beszámoló a civil szervezeteknek az uniós kohéziós politika 2014 és 2020 közti terveiről tartott berlini konferenciájáról

A Levegő Munkacsoport is meghívást kapott arra a konferenciára, amelyet három jelentős európai környezetvédelmi ernyőszervezet, a WWF, a Föld Barátai (FoE) és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) rendezett Berlinben 2011 szeptemberében. A találkozó témája az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra szóló költségvetésének és támogatási politikájának reformja volt.
A 2014-től hatályos uniós költségvetés – munkanyelvén Többéves Pénzügyi Keretszabályozás (Multiannual Financial Framework) – előkészítése már idén, a magyar elnökség idején elkezdődött, és jelenleg is gőzerővel folyik. A költségvetési tervezéssel összhangban az Európai Bizottság előkészíti a Strukturális és Kohéziós Alapok új szabályozásának tervezetét is. A tervezéssel párhuzamosan két fontos dokumentum előkészítése is zajlik a Bizottságnál, egyrészt Közös Stratégiai Keretszabályozás (Common Strategic Framework), ami a támogatási politikák Európa 2020 Stratégiával való összhangját hivatott megteremteni, vagyis a legfontosabb közép- és hosszú távú szempontok érvényesítését. Másrészt a Fejlesztési és Beruházási Együttműködési Szerződés (Development and Investment Partnership Contract) megszövegezése is fontos cél. Ezt a szerződést minden tagállam megköti majd a Bizottsággal a nemzeti beruházási prioritások és az uniós célok összhangja érdekében.
A tervezés a környezetvédelem számára azért különösen fontos, mert a jelenlegi támogatási rendszer rendkívül kevés forrást biztosít természet- és éghajlatvédelmi intézkedésekre, viszont a környezetileg káros támogatásokra (pl. útépítések, reptérfejlesztések, intenzív mezőgazdaság) óriási összeget költ az adófizetők pénzéből. Az európai civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a 2014-től kezdődő időszakban ne legyenek káros támogatások, és az uniós környezetvédelmi célkitűzések teljesítését segítse a rendszer, leginkább az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások, a környezetbarát közlekedés és a hatékonyabb nyersanyag-felhasználás támogatásával. A civil célok érvényesítése érdekében a legfontosabb feladat az európai szervezetek munkájának összehangolása, a szabályozási elképzelések összegyűjtése és a jogalkotási folyamatban történő közös részvétel megszervezése. A találkozón, amely ennek a folyamatnak volt a legfontosabb állomása, az eredetileg tervezett 20 résztvevő helyett több mint 50-en vettek részt, ami jól mutatja az európai szervezetek aktivitását a témában. A Levegő Munkacsoportot a környezetre káros támogatásokkal kapcsolatos nemzetközileg is elismert tevékenysége miatt hívták meg a szervezők.
A konferencia első napja a Régiós és a Környezetvédelmi főigazgatóságok vezetőinek udvarias, de kissé általános üdvözlő videoüzenetével kezdődött. Az érdemi hozzászólásokat Sebastian Godinot, a WWF uniós költségvetéssel foglalkozó szakértője kezdte, aki kiemelte, hogy a teljes uniós költségvetés 47%-át jelenleg a mezőgazdasági támogatási rendszer, 41%-át pedig a Kohéziós és Strukturális támogatások fedik le, ezek szerkezete pedig egyáltalán nem találkozik a környezetvédelmi célkitűzésekkel. Fontos lenne tehát az arányok radikális megváltoztatása.
Pavel Pribyl, a Föld Barátai szakértője a közlekedéssel kapcsolatos adatokat sorolta. A legfontosabb céllal kezdte, miszerint 2050-re 60%-kal kellene csökkenteni a közlekedési szektor széndioxid-kibocsátását. Ezt egyrészt csak az árak helyretételével, a szennyező fizet elv és a használó fizet elv maradéktalan érvényesítésével, másrészről pedig a támogatások irányának megváltoztatásával lehetne elérni. Az útépítések előnyben részesítése helyett a vasúti és a közösségi közlekedés fejlesztése lenne fontos. Ez a követelmény már most is kiolvasható az uniós szabályokból, de a tagállamok – elsősorban az unió keleti felén – igyekeznek mégis inkább útépítésre csoportosítani a forrásokat, ami mostanában szerencsére egyre többször akad meg a Bizottság ellenállásán. Lényeges lenne a Natura 2000 érdekek előnyben részesítése, és ez engedélyezéssel kapcsolatos anomáliák megszüntetése is.
Ondrej Pasek a Bankfigyelő Hálózattól az energiahatékonysági célokat vizsgálta. Szerinte a 20%-os 2020-as előirányzat helyett 22-29%-ot kellene és lehetne elérni.
A hozzászólók közül többen kifogásolták a Bizottság útépítésekkel kapcsolatos gyakorlatát, nevezetesen, hogy egyik kezével erőlteti ezeket a fejlesztéseket, a másik kezével meg igyekszik küzdeni ellene. Többen felhívták a figyelmet a civil szervezetek szerepére is, amelyek a támogatási monitoring bizottságokba delegált képviselőik révén független és szakmai alapú ellenőrzést végezhetnek.
A következő előadók a német és a magyar gyakorlatot mutatták be, utóbbit Dönsz-Kovács Teodóra, az MTVSZ munkatársa. Ezután néhány jó támogatási példa bemutatása következett, amelyek közül a legérdekesebb egy berlini barnazónás övezet rehabilitációja volt. A délutáni órákban szekcióülésekre került sor, amelynek keretében egy-egy témában (a Levegő Munkacsoport képviselője a közlekedés témájában) gyűjtötték össze a különféle szervezetek javaslatait. A konferencia második napján egy közös civil szervezeti álláspont elfogadására került sor, amelyet a jogalkotási folyamatban érintett főigazgatóknak és uniós biztosoknak fognak eljuttatni a szervezők.
A folyamat tehát még csak éppen elindult, a tét hatalmas, így a civileknek minden erejüket mozgósítani kell a hatékony érdekérvényesítéshez.

Dr. Bendik Gábor
környezetvédelmi szakjogász
Levegő Munkacsoport