Mi a nagy büdös szmoghelyzet?

Már november elején kritikus szintre emelkedett a levegő szállópor-szennyezettsége (PM10) országszerte, és ez az állapot kisebb megszakításokkal kitartott az év végéig. A karácsony előtti napok is a szmogriadótól való félelemben teltek. Végül Budapesten „csak” a tájékoztatási fokozat lépett életbe, míg Miskolcon és olyan kisebb városokban, ahol korábban erre nem volt példa (Várpalotán, Salgótarjánban és Székesfehérváron) a riasztási szintet is megütötte a határérték-túllépés. A helyzet szilveszter előtt ismét romlott, amit tetézett a tűzijáték-rakéták és petárdák köztudottan káros füstje. Az újév lassú javulást hozott, majd január második hetére újra szennyezetté vált a Sajó völgye, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár és Várpalota környéke, valamint a főváros. 

A téli szmoghelyzetet jellemzően a nitrogén-oxidok magas koncentrációja és a levegőbe kerülő részecskék okozzák. Mindkettő a fűtés és a közúti közlekedés során kerül nagy mennyiségben a levegőbe. A gázfűtés a nitrogén-oxidokért felelős, míg a szén- és fafűtés korommal és más szénhidrogén részecskékkel alakítja a szmogot. Ez utóbbinál is sokkal károsabb az a sajnos sok helyütt elterjedt szokás, hogy hulladékot (főleg műanyagokat) égetnek el.

A nitrogén-oxidok izgatják a szemet, a bőrt és a légzőszervet, kedvezőtlen hatással vannak a vérre, sőt akár genetikus károsodást is okozhatnak az emberben. A részecskeszennyezés ártalmas hatásai sokrétűbbek. Okozhat rákot, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát és más tüdő-megbetegedést, hirtelen bolcsőhalált. Legveszélyesebb a 2,5 mikrométernél kisebb mérettartomány, amely eljut a tüdőhólyagokba, ott leülepszik, és ezzel rontja annak gázcserélő képességét, illetve gyulladást okoz.

Honnan tudhatjuk meg, hogy veszélyesen szennyezett a levegő? A legegyszerűbb, ha feliratkozunk a Válaszúton Alapítvány ingyenes, figyelmeztető email-küldő rendszerére, mely az egészségügyi határérték, a szmogriadó tájékoztatási és riasztási küszöbértékének átlépésekor elektronikus levélben hívja fel a figyelmünket a szennyezettségre. A hivatalos szennyezettségi adatokat az illetékes minisztérium honlapján találjuk, de megnézhetjük a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére készített, közérthető térképet is az Időkép honlapján. A témáról szóló hasznos cikkek gyűjteményét és az Időkép szmogtérképeit több évre visszamenőleg a szmog.info honlapon böngészhetjük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja főként a budapesti adatokra koncentrál, táblázatban és térképen is megjeleníti azokat. A táblázat a határérték-átlépések éves számát is jelzi a jogszabályban megengedett mennyiség feltüntetésével. Hasznos szolgáltatásuk a budapesti légszennyezettség-előrejelzés, ahol táblázat és grafikon formájában jelzi előre a levegőminőség alakulását mérőállomásonként és szennyező anyagonként. Az ÁNTSZ honlapján szintén találunk légszennyezettségi elemzést, itt a térképen kiválasztott település légszennyezettségén túl megtudhatjuk, kire van legnagyobb hatással a szennyezőanyag, pontosan milyen hatással van az emberi szervezetre, és tanácsot is ad a védekezéssel kapcsolatos teendőkre.

A helyzet a várakozásokkal ellentétben nem javult az elmúlt évben. Míg 2009-ben „csak” 69 napon volt határérték felett a szállópor-koncentráció a fővárosban, ez 2010-re 90 napra emelkedett. Nem csoda, hogy október végén az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetését küldte a határérték-túllépések miatt Magyarországgal szemben indított jogsértési eljárás során, mielőtt az Európai Bírósághoz fordul. Ez pedig kellemetlen helyzetet teremthet, mert akár százmilliárd forintos bírság fizetésére is kötelezhetik az országot, amit London esetében is kilátásba helyeztek.

Mit tehet a lakosság és a döntéshozók egy ilyen helyzetben? Magas szállópor-szennyezettség esetén legfontosabb, hogy kerüljük a szennyezett városközpontokat, valamint sok folyadékot fogyasszunk, hiszen ez megakadályozhatja a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ha tehetjük, ne autózzunk, mert egyrészt tovább rontjuk a helyzetet – különösen, ha dízel üzemű autónk van –, másrészt az utastérben a szennyezettség sokszorosa lehet annak, mint ami a néhány méterrel arrébb, a járdán előfordul. Jelentős légszennyező forrás a kerti hulladékok égetése is, inkább komposztáljunk. Az állam, a hatóságok és az önkormányzatok számára intézkedések széles tárháza áll rendelkezésre, mely hosszabb távon csökkentheti a légszennyezést. A jogszabályok szigorításával és a büntetési tételek emelésével korlátozhatják a kibocsátásokat, támogathatják az épületek hőszigetelését, fűtéskorszerűsítést. A városi útdíjak kivetésével, zöld zónák kialakításával, közösségi közlekedés és kerékpározás feltételeinek javításával pedig mérsékelhetik az autóforgalmat. Sürgető az elavult buszok cseréje is. A kamionokra kivetett kilométer alapú útdíj például az egyik legnagyobb szennyező, a tehergépkocsi-forgalom kibocsátását mérsékeli.

Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

Hírfigyelő