Tele kocsikkal a légszennyezés csökkentéséért

Sokan vannak Magyarországon is olyanok, akik hosszabb útra befogadnak autójukba másokat, ha közös az úticéljuk. Olyan, mint az autóstopp, de szervezett és előre tervezett. Vannak helyek, ahol jó pár éve szerveződik a telekocsizás az elővárosokból a nagyvárosokba. A minél szélesebb körben történő telekocsizásért indított kampányt a Lélegzet Alapítvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás Programjának támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével.

Tavaly nyáron részt vettem a Bánki tavi Tekerjatóra rendezvény sajtótájékoztatóján, ahol megismerkedtem Prácser Attilával, az oszkar.com munkatársával. Beszélgettünk, és megtudtam tőle, hogy a telekocsinak komoly jövője lehet az agglomerációs közlekedésben. Ez szöget ütött a fejembe, és azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehetne az ideát népszerűsíteni. Szerencsém volt, a Zöld Forrás Program döntnökeinek megtetszett a dolog, és adtak pénzt a kampányra.

Kampányunk közvetlenül kapcsolódik a Levegő Munkacsoport PM10 kiállításához, aminek a megnyitóján vagyunk, hiszen – mint az egyik tablón látható is – a telekocsizás a gépkocsimegosztással vagy más néven közautóval együtt csökkenti az autók okozta légszennyezést. A telekocsi ugyanis olyan gépkocsimegosztás, amelynek révén a volánt nem, csak az utasoknak fenntartott helyet engedjük át másoknak, illetve autónkat otthon hagyva utasnak kéredzkedünk be valaki más autójába. Így egy úton kettő vagy akár négy helyett csak egy bocsát ki szennyező anyagokat a levegőbe.

Több mint 20 éves hagyománya van Budapesten az utasközvetítésnek, ami segít egymásra találni annak, aki egy útra utast keres, és annak, aki éppen akkor és éppen oda utazna. Az első közvetítő a kilencvenes évek elején nyílt a józsefvárosi Kőfaragó utcában, ez a Kenguru. Ma már internetes rendszere van. Számos egyéb honlapot is találunk a neten, amely utasok és befogadók között közvetít. A közvetítésben való részvételhez – ahhoz, hogy a telekocsizni kívánók megkapják egymás elérhetőségét – regisztrálni kell. Akik egymásra találnak, megegyeznek egymás között, elsősorban abban, hogy az utas mivel járul hozzá az utazáshoz. A közvetítőnek pedig jutalékot fizetnek, általában csak a sofőr.

Ha megnézzük ezeket a honlapokat, többnyire előre tervezhető, hosszabb vidéki és külföldi utakra keresik egymást utasok és sofőrök. A világhálón tehát még nem terjedt el az agglomerációs telekocsizás, de azért létezik. Vannak alvó települések, elővárosok Budapest körül, ahol spontán szerveződik. Például a pilisszentlászlói Kékvölgy Waldorf iskola a tanítási időszakban reggelente valódi telekocsis találkozási pontként működik.

Ez azonban csak az egyik irány. Ahhoz, hogy a telekocsizás igazán teret nyerjen a magyarországi nagyvárosok agglomerációjában, a hazautazást is meg kell szervezni. A hazaút szervezésének kulcskérdése az utas- és sofőrkeresés kezdete és a beülés között eltelő idő lerövidítése, amihez gyors információcserére és sok találkozási pontra van szükség.

Az Olimpiai játékok alatt Londonban útra kelőknek is ajánlották a telekocsizást:
Az Olimpiai játékok alatt Londonban útra kelőknek is ajánlották a telekocsizást:

Magyarországon egyes jelentések szerint egy millió körül van az okostelefonok száma, más jelentések szerint viszont a közel tíz millió használatban lévő készüléknek már az egyharmada okos. A megoldás tehát az utazásközvetítő alkalmazások elérhetővé tétele okostelefonon is és a beépített helymeghatározás hasznosítása a szolgáltatásban. Könnyen barátkozó urak és hölgyek, ha akarják, már meg tudják nézni az okostelefonjukon, van-e éppen valaki a közelben, akivel érdemes megismerkedni. Aki mondjuk öt percnyire van, annak az arcát is megnézhetik. Akit pedig kiszemelnek a választékból, azzal egy érintéssel fel tudják venni a kapcsolatot.

Nos, ilyen alkalmazásokra van szükség az agglomerációs telekocsizás felfuttatásához is! Ha az utast befogadni hajlandó sofőrök és utasjelöltek bejelentkeztek, és megadták az útirányukat és a vázlatos útvonalukat, akkor a közvetítő program javaslatot tud tenni a beülés időpontjára és helyére.

Találkozási helyet találni azonban nem egyszerű. Alkalmasak rá például a szálloda előtti parkolóhelyek, a bevásárlóközpontok, benzinkutak. Az Egyesült Államokban például a P+R parkolókat egyben telekocsipontnak is kinevezték, az interneten könnyű ezeket megtalálni, csak be kell ütni a „carpool meeting point” kifejezést a keresőbe. Talán, ha a fővárosban az önkormányzatok a taxidrosztokhoz hasonló, gyors megállásra (és csak arra!) használható parkolóhelyeket jelölnének ki a telekocsizók számára, az segítené az agglomerációs telekocsizás terjedését.

Csináltattunk egy közvélemény-kutatást a Policy Solutions politikai elemző intézettel, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett 1200 ember közül az autóval munkába járók 16 százaléka biztosan, további 25 százaléka pedig talán hajlandó lenne másokat fuvarozni a kocsijában. A munkába járók közül hasonló arányban lennének utasok a megkérdezettek – biztosan vagy talán. Ők természetesen sokkal többen vannak, vagyis ha beindul a telekocsizás, abból nem mindig lesz üzemanyag-megtakarítás. De ha csak a negyedét be lehetne vonni a telekocsizásba azoknak, akik Budapest vonzáskörzetében autóval járnak munkába, iskolába (a számuk több mint háromszázezerre tehető), és nem zárkóznak el ettől az utazási formától, azzal jelentősen csökkenteni lehetne a budapesti bevezető utak forgalmát reggel és délután, valamint az üvegházhatású gázok és a korom, a PM10 kibocsátását is. Egy liter gázolaj megtakarításával mintegy 2,5 kilogrammal lehet csökkenteni a CO2-kibocsátást.

Hónapok óta zajlik a felélénkült vita a budapesti dugódíjról, amit sokan sarcnak minősítenek, miközben maguk is nap mint nap szenvednek a dugóban és szívják a fogukat, amikor látják, mennyivel többet fogyaszt ilyenkor a kocsi, mint amikor egyenletesen halad. Mi lenne, ha összefognának a bejáró autósok közül azok, akiknek az a könnyebbség is számít, hogy megoszthatják másokkal az utazás költségeit? Akár olyan mértékben is le tudnák csökkenteni a zsúfoltságot a bevezető és a városi utakon, utcákon, hogy dugódíjra nem is lenne már szükség.

(Elhangzott a Levegő Munkacsoport PM10 kiállításának a megnyitóján,
a Telekocsi projektet bemutató sajtóeseményen, 2012. augusztus 9-én az A38 Hajón.)

A kövéleménykutatás jelentése és egyéb telekocsis anyagok is elérhetők a www.zoldneklennimegeri.hu világhálós címen.

Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse

Hírfigyelő