Tudományos fokozatot szerzett munkatársunk

Tíz éve dolgozik Szabó Zoltán kutatóként a Levegő Munkacsoportnál. 2001 óta számos témában igyekezett előrevinni a környezetvédelem ügyét mind szakpolitikai, mind tudományos téren. Tudományos tevékenységének most egy fontos állomásán van túl, hiszen 2011 novemberében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Budapesti Corvinus Egyetemen. Témája a növénytermesztés környezeti hatásainak forintosíthatóságára vonatkozó módszer kidolgozása volt, és a mögöttes kutatások lefolytatásában sokat segített a Levegő Munkacsoportnál végzett kutatómunkája, az EU-s kutatási projektekben való közreműködés. A disszertáció számos tanulsággal szolgálhat a hazai mezőgazdasági szakpolitika és tágabb értelemben a környezetpolitika számára.

A növénytermesztés környezeti kárainak költségei

Szabó Zoltán disszertációjának címe: A növénytermesztés környezeti hatásainak értékelése, különös tekintettel a biodiverzitásra: egy intenzív- és egy ökogazdaság externális hatásai. A munkának két fő célja volt: egyrészt a szántóföldi növénytermesztés externális környezeti hatásainak (talaj-, víz- és levegőszennyezés, emberi egészség, biodiverzitás, tájkép) együttes, technológia-specifikus, gazdasági szintű értékelése; másrészt módszertani előrelépés a biodiverzitásra gyakorolt hatás értékelésében. A hatások értékelésére kiválasztott módszereket a holisztikus szemlélet okán alkalmaztuk, amely által teljesebb képet alkothattunk az externális környezeti hatásokról. A módszereket „felfűztük a témára”, azaz a módszerválasztást elsősorban a környezeti hatások jellegzetességei és a szakirodalmi gyakorlat határozta meg. Összesen öt empirikus vizsgálat (kvalitatív értékelés, tanácskozó monetáris értékelés, feltételes értékelés, feltételes választás, hatás-útvonal értékelés) képezte a kutatás alapját.

A módszertani kihívás miatt a biodiverzitásra gyakorolt hatás értékelésére kiemelt hangsúlyt fektettünk. Rámutattunk a feltételes értékelési módszer néhány hiányosságára, és megpróbáltunk olyan eljárást kidolgozni, illetve alkalmazni, amely közelebb visz az olyan komplex és ismeretlen javakban beálló változás értékelésének érvényességéhez, illetve elfogadhatóságához, mint a biodiverzitás. Ennek során részletesen kitértünk a lexikografikus preferenciákra, a tájékozatlanságra és ismerethiányra, a protestáló szavazatokra, míg végül eljutottunk a kiforratlan preferenciák kérdéséhez. Megfogalmaztuk az illegitim protestáló szavazatok minimalizálásának szükségességét. A tanácskozó monetáris értékelési (Deliberative Monetary Valuation, DMV) módszer ötvözi a feltárt preferencia-vizsgálatokat és a tanácskozó technikákat. Eredményünk szerint a DMV szignifikánsan csökkentette a protestáló válaszok előfordulási arányát (több mint megfelezte gyakoriságát). Ennek következtében a DMV lényeges jellemzője az illegitim tiltakozó válaszok előfordulási arányának csökkentéséhez való hozzájárulás, amely révén a biodiverzitásra gyakorolt hatás monetáris értékelésének érvényessége javítható.

Jelzés értékkel becslést készítettünk az összes környezeti externális hatás értékelésére két különböző technológiát alkalmazó közép-mezőföldi gazdaság esetében. Azt találtuk, hogy a növénytermesztési technológia megválasztása markánsan különböző eredményre vezetett a biodiverzitásra gyakorolt hatás, a levegőszennyezés, a peszticidhasználat, a tájképre gyakorolt hatás, a talajvíz szennyezés (eliszapolódás) és a talajpusztulás együttes értékelésénél. Az intenzív technológia externális költsége akár több mint egy nagyságrenddel nagyobb volt, mint az ökogazdálkodásé. Összességében nagyságrendileg úgy becsülhetjük, hogy a vizsgált évben az ökogazdaság a termesztett növények felvásárlási átlagárának 5%-át, míg az intenzív gazdaság a felvásárlási átlagár közel felét kitevő környezeti externális költséget okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények bizonytalansága viszonylag nagy, így célunk elsősorban a módszertan kipróbálása, további kutatások megalapozása volt. Úgy gondoljuk, a kapott eredmények így is iránymutatásul szolgálhatnak a mezőgazdasági politika finomításához. Eredményeink alátámasztani látszanak a környezetkímélő gazdálkodási technológiák társadalmi hasznosságát.

A disszertáció a http://phd.lib.uni-corvinus.hu/583/1/Szabo_Zoltan_dihu.pdf címen, a tézisgyűjtemények pedig a https://www.levego.hu/node/3898 címen olvasható.

Hírfigyelő