Vízszennyezés az ajkai vörösiszap tározókból?

Az ajkai vörösiszap katasztrófa után, a vészhelyzet ellenére hamarosan újraindult a szennyezésért felelős Mal Zrt. timföldüzemének működése, mérséklendő a gazdasági kiesést. A sérült X-es kazetta helyett a X/a-ba kezdték el termelni a keletkező nagy mennyiségű nedves vörösiszapot. Felmerült a gyanú, hogy semlegesítés után mindezt a közeli Torna patakba vezetik. A civil szervezetek ennek kimutatására méréseket végeztek, a hatóság szerint azonban rendben van ez így

A 2010. október 4-én Kolontár térségében bekövetkezett környezeti katasztrófa után a szakértők és a hatóságok további balesettől tartottak, például hogy összedől a kazetták közötti válaszfal, ezért – szerencsére fölöslegesen 1 – védőgátat építettek, illetve elkezdték a tározók folyadékfázisának leeresztését. A vészhelyzetre hivatkozva leeresztett lúgos, iszapos vizet savval semlegesítették, és úgy engedték bele a Torna patakba.

A tározóból lefolyó víz szennyezettségéről sok adat áll rendelkezésre. A Greenpeace a katasztrófát követő második napon Kolontár egyik vizes árkából származó minták összetételét vizsgálta, és arzénból az ivóvízben megengedhető egészségügyi határérték huszonötszörösét találta: mérései szerint 0,25 mg/l volt az arzén-koncentráció. Emellett jelentős higany- és krómszennyezés is kimutatható volt a mintából. Egy másik Greenpeace-vizsgálat egy devecseri kútban mutatott ki literenként 4200 mikrogramm arzént, a jogszabályokban megengedett 10-hez képest 2. Az MTA október 13-án közzétett mérései 3 a Greenpeace eredményeihez hasonló értékeket mutattak, sőt néhány esetben magasabb koncentrációkat is mértek.

A zöld szervezetek a sajtóból értesültek arról, hogy a szennyezés tovább folytatódik, hiszen a sérült (X-es) illetve a mellette lévő tározókból lúgos, nehézfémekkel szennyezett vizet engednek. 4 A zöld szervezetek képviselői a helyszínen is meggyőződtek arról, hogy legalább három csőből folyik a vörös lé. Ezt 2010. novemberében, decemberében illetve 2011. január végén is dokumentálták.Az EU-s szakértők pedig már a balesetet követően, október 17-én felhívták a magyar hatóságok figyelmét, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a tározóból kiszivárgó víz ne jusson az élővizekbe.

A Levegő Munkacsoport 2010. novemberében kérte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet alapján ellenőrizzék a fenti sajtóhírben megjelent szennyezést, és akadályozzák meg a további környezetszennyezést. A Felügyelőség 2011. januári válaszában közölte, hogy mindent ellenőriznek, és nem kell tartani további szennyezéstől. Emellett leírták, hogy a "X. kazetta sérülésével bekövetkezett rendkívüli esemény kapcsán az egységes környezethasználati engedélytől eltérő tevékenység okán bírság került kiszabásra, ezen felül folyamatban van hulladékgazdálkodási bírságolási eljárás is". A hulladékgazdálkodási bírságolási eljárásba a Levegő Munkacsoport is bejelentkezett ügyfélként, illetve felszólította a felügyelőséget, hogy vizsgálja ki és akadályozza meg az esetleges környezetszennyező tevékenységet.

Engedély a további szennyezésre

2011 január végén kapta meg a Mal Zrt. az új környezethasználati engedélyét5. Az engedély szerint át kell állniuk „száraz technológiára”, azaz sokkal kisebb nedvességtartalommal szabad tárolniuk a vörösiszapot, ám a technológia bevezetéséig keletkező folyékony iszapot elhelyezhetik a X/a tárolóban.

A X-es kazetta sérülése miatt a korábban oda töltött csurgalékvizet, illetve a X/a kazettából – a balesetveszély elkerülése érdekében – leeresztett lúgos vizet a tároló meletti vízfolyásba vezetik, mely savas kezelés után a Torna patakba kerül. A Greenpeace 2011. február 8-án közzétett mérései szerint a vízfolyásba engedett mintákban literenként 1300 mikrogrammnyi arzént mutattak ki6, ami jelentősen meghaladja a szennyvizekben maximálisan megengedhető arzénkoncentrációt 7. A Katasztrófavédelem 2010. február 9-én a Greenpeace mérésekre reagálva kijelentette, hogy a X/a tározóból semmit sem eresztenek le, onnan csupán visszanyerik a lúgos vizet. Az említett kifolyó csövekben a IX-es tározó vizét eresztették le, illetve a többi tározóból korábban a X-esbe kerülő csurgalék vizeket vezették ki. A Katasztrófavédelem azt is kijelentette, hogy a Torna patakba a kezelés után beleengedett víz minősége megfelel az előírásoknak, ám hosszútávon ők is kívánatosnak tartják a szennyezés további csökkentését.

Több környékbeli viszont arról tájékoztatta a civil szervezeteket, hogy tudomásuk szerint kerül a X/a tározóból szennyezés a Torna patakba. Ha ez valóban így van, az nem csak környezetkárosítást jelent, hanem versenyelőnyt is a Mal Zrt.-nek a többi a környezetvédelmi előírásokat betartó timföldgyártóval szemben.

Simon Gergely
a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa

1 http://orulunkvincent.blog.hu/2011/01/26/hutlen_kezeles_1

2 Vörösiszap: katasztrofális mérési eredmények, 2010.11.29.; http://hetivalasz.hu/itthon/vorosiszap-katasztrofalis-meresi-eredmenyek-33674/

4 http://hvg.hu/itthon/20101107_elkeszult_kolontari_vedogat

"vasárnap reggelre elkészült az a lecsapoló árok is, amellyel az erősen lúgos vizet egy semlegesítő helyre vezetik."

7 28/2004. (XII. 25.) KvVM-rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400028.KVV

Hírfigyelő