Hírlevelünk e havi számát a városi zöldterületeknek és zöldfelületeknek szenteljük. A biológiailag aktív felületek az épületekkel, utakkal, egyéb műszaki infrastruktúrával egyenrangú elemek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a növényzet fontosságát a Kárpát-medencét különösen sújtó egyenetlen csapadékeloszlás, a szárazságok, a szaporodó nyári hőhullámok (hőségriadók), valamint a lég- és zajszennyezés veszélyei miatt.

A tűző nap miatt homokozót, mászókákat célszerűbb árnyékba telepíteni

Már Széchenyi István, Buda-pesti por és sár című írásában, jóval az éghajlatváltozás előtt azt javasolta, hogy prioritásként kezeljük a nyári hőség elleni védekezést az épületek tájolásánál. „Magyarországban - úgy látszik -, ha az évnek minden fordulatit vesszük tekintetbe, az éjszakkeleti kitétel a legalkalmasabb. Van azonban az országnak szélességi fekvésétül s általjános éghajlatátul függetlenül még egy szempont, melyet a kitétel elhatározásában elegendő figyelembe nem vehetni. Minden vidéknek van egy rosszabb oldala, egy hamisabb tájéka, melybül több égiháború, zápor, vihar s efféle kerekedik, mint körének egyéb oldalaibul, s így ilyféle Pandóra szelencéjének - mennyire azt a nyugoti s északi oldalok, melyek legrosszabbak, engedik - hátat kell fordítania. Télen ugyan alkalmasb tán a keleti-déli rész, s ugyanazért kell is tekintetnek lenni üvegházokkal egybenkötött oly teremekre, melyek a fagy s hóvihar ellen számítvák; de azért mindent mindenben tekintve egész évi falusi lakháznak homloka legjobban illik északkeletnek, mert ez oldalt nem süti nap, s így midőn hűs lak feltételeinek tökéletesen megfelel, nem is hideg, minthogy a nyugoti szél éppen nem és az éjszaki is csak oldalvást éri s ekképp nem áthatólag.”

Ritkán ügyelünk köztereink felújításánál a mikroklímára. Évtizedes felfordulás után hőkatlanná vált a Baross tér

Az éghajlatváltozás következtében fizikai környezetünk – a közlekedési hálózatok, a csatornarendszerek, az épületburkok, a közterek, a zöldterületek – innovatív átalakítása még inkább elengedhetetlen a jó városi életminőség biztosításához.

A vidéki városok jobban megbecsülik a természetet (Szombathely)

A nagy burkolt felületek (repülőterek, vízzáró burkolatú városi terek, ipari és kereskedelmi csarnokok, sűrűn beépített városrészek) környezetében hőszigetek alakulnak ki, és a nyári hőségek idején akár 15 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a városokat körülvevő erdős területeken. A tartósan magas hőmérséklet különösen az idősek, betegek és a 4 évesnél fiatalabbak számára jelent akár életveszélyt is. Nem lehet egyedül a technikára, az energiafaló klimaberendezésekre hagyatkozni. Elengedhetetlen a köz- és magánterületek, épületek, műtárgyak klímatudatos kialakítása a kedvezőbb komfortérzethez. Hazánkban több egyetemen is folyik városklíma-kutatás, ám a szakemberek megállapításai kevéssé tükröződnek vissza a fejlesztéseknél, az épített környezetünkben. A Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmazza, hogy a klímaszakértők ajánlásait vegyék figyelembe a tervezési és szabályozási gyakorlatban, a településfejlesztéseknél és – nem utolsó sorban - a városok évesüzemeltetési költségterveinél.