Mik azok az F-gázok?

A XXI. században jelentősen változtak a környezet védelmének lehetőségei. Néhány szerencsésebb kivételtől eltekintve, a problémák egyre összetettebbek, jó részüket nem tudjuk egyszerre megszüntetni, legfeljebb kezelni, mérsékelni. Az F-gázok esete iskolapéldája a kialakult állapotnak.

2013 áprilisában a Levegő Munkacsoport bekapcsolódott egy nemzetközi kampányba, amely az F-gázok szabályozásának szigorítását szorgalmazza. Megismertetjük a laikus olvasókat az F-gázokkal. Rendszeresen beszámolunk az Európai Parlamentben folyó vitákról, szakmai állásfoglalásokról. A hozzánk angolul érkező anyagokat feltesszük erre a honlapra, egy részüket lefordítjuk, és a sajtón keresztül is hírt adunk a fontosabb fejleményekről.

Szívesen fogadjuk az észrevételeket a témával és a honlappal kapcsolatban. A szakmai kérdéseket megválaszoljuk, illetve – ha nem tudjuk idehaza megválaszolni – továbbítjuk a kampányban résztvevő nemzetközi szervezetekhez.

Mik azok az F-gázok?

A múlt század végén nagy nyilvánosságot – és Nobel-díjat – kapott az a felfedezés, hogy a klór, fluor és bróm a légkörbe kerülve károsítják az ózonréteget. 1974-ben mutatták ki cáfolhatatlanul az ózonréteg elvékonyodását. Széles körben váltak ismertté az ózonréteget károsító anyagok, elsősorban a hűtőberendezésekben, aeroszolos szórópalackokban használt klórozott és fluorozott szénhidrogének. A környezetvédelem egyik legnagyobb sikere a Montreali Jegyzőkönyv az ózonkárosító anyagok kiváltásáról. 1987 szeptemberében nyitották meg aláírásra, és 1989 januárjában már életbe is lépett az egyezmény, amelyet 197 ország és az EU ratifikáltak. Abban bíznak, hogy a megállapodás hatására 2050-ig sikerül helyreállítani az ózonréteget.

Az ózonkárosító anyagokat helyettesítő anyagok, az ún. F-gázok fluortartalmú vegyületek (elsősorban fluorozott szénhidrogének, a laikus szempontjából a korábbitól csak kis mértékben eltérő összetételben). Ezekről az anyagokról azonban kiderült, hogy erős üvegházhatású gázok, amelyek százszor, de akár ezerszer is jobban károsítják az éghajlatot, mint a szén-dioxid. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az ózonkárosító közegek helyettesítése, új anyagok kikísérletezése, gyártása, a berendezések átalakítása jelentős beruházásokat igényelt. Ma a gyártást elsősorban az Egyesült Államokban és Kínában végzik multinacionális óriásvállalatok. Ők a világ legnagyobb exportőrei. Az alkalmazás széleskörű: hűtőberendezések (az iparban, a kereskedelemben, a háztartásokban, kamionokban, hajókon, vasúton stb.), klímaberendezések, tűzgátló habok, hőszivattyúk, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A berendezések javítására, karbantartására, a megsemmisítésükre egyre szigorúbb szabványok, címkézések, előírások vonatkoznak, hogy ezzel csökkentsék az üvegházhatású F-gázok légkörbe kerülését. Az előrejelzések szerint azonban a következő évtizedekben óriási sebességgel nő az igény a légkondicionáló és hűtőberendezések iránt. Kézenfekvő tehát, hogy az éghajlat-károsító anyagokat – az ózonréteget károsítókhoz hasonlóan – fokozatosan kivonják a forgalomból. 

F-gáz hírek a honlapunkon:

https://www.levego.hu/hirek/2013/06/mik_azok_az_f_gazok

https://www.levego.hu/hirek/2013/06/a_szigorubb_f_gaz_szabalyozas_europa_gazdasagi_erdeke

https://www.levego.hu/hirek/2013/09/amire_az_auto_klimaberendezesenel_ugyelni_erdemes

Ismeretterjesztő kisfilm az F-gázokról:

http://www.youtube.com/watch?v=6LC-kyBtnas&feature=c4-overview&list=UUC2COWQa5_rN0cVvhxIHN6Q

Hírfigyelő