A boncterem szomszédságában

Kloroform, zaj és kegyeletsértés?

Érdekes és megdöbbentő panasszal keresett meg minket egy budapesti lakos, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház Proszektúrája szomszédságában lakott. A panasza több összetevőből állt. Állandó gondot jelentett a korbonctani intézet és a boncteremhez tartozó laboratórium szellőzőrendszerének működtetéséből adódó légszennyezés, a rendszer működése során keltett zaj, valamint a nem kegyeletteljes halottszállítás.

1. A holtestek szállítását és mozgatását közvetlenül az érintett lakóház melletti udvaron folytatják. A belátást zárt kapurendszer akadályozná meg, azonban a szállítójárművek nem álltak be a belátást gátló fémkapu mögé, hanem nyitott kapu mellett végezték a testek mozgatását. Ez a folyamat a kora reggeli óráktól folyamatosan a hét minden napján az utcán járó gyalogosok részére jól látható volt. Így az épület mellett haladva akadály nélkül megtekinthetők voltak a szállítójárműben fémtálcákban fekve, lepellel letakart testek. Ebből kifolyólag a lakók folyamatosan azt tapasztalták, hogy fémtálcákat kegyeletmentesen dobálják a rakodás közben.

2. További gondot jelentett a proszektúra szellőzésének évek óta elhúzódó megoldatlansága is. A nyári időszakban a nagy hűtési terhelés miatt, a gépek túlhevülését megakadályozandó a gépház ajtaját folyamatosan nyitva tartották. A lakóház több légudvara is csatlakozik arra az udvarra, ahova az ajtó is nyílik illetve az udvari lakosok konyhája és lakószobáinak ablakai is ide nyílnak. A nyitva tartott ajtó következtében állandó átható fertőtlenítő (kloroform) szag terjengett, amely az éjszakai és hajnali órákban volt a legerősebb. Orrfacsaró illata mellett kiszárította a nyálkahártyát, köhögést és fulladás szerű tüneteket okozott, így a fent említett helységek szellőztetése lehetetlenné vált. A probléma csak tovább fokozódott, amikor a Laboratórium egy új, zárt rendszerű vizsgáló egységet kapott, mivel az ott dolgozók számára veszélyesnek minősítették a levegőben mért vegyszerek koncentrációja. A dolgozók egészségét védendő a vizsgálóban vegyileg szennyezett levegőt a laboratóriumból utókezelés nélkül kivezették a hátsó udvarra egy egyszerű ventilátorral. Tehát az itt keletkező, veszélyesnek minősített levegőt a hátsó udvarra szellőztették, ahova a lakóházak légudvarai csatlakoznak.

3. A következő probléma közvetlenül a kiszellőztetésből adódik, mivel ezt a folyamatot végző, a kórház hátsó falán kívül elhelyezkedő ventilátor nincs ellátva zaj- és rezgésszigeteléssel. Így a nyitott gépészeti helység mellett, a zajos, régi szellőzőgépek zaját erősítve, egy újabb zajkeltő forrás keserítette meg az ott lakók életét. A monoton zaj és rezgés a lakóhelységekben hétköznapokon, a vizsgáló üzemelésekor (7.00 – 16.30-ig), zárt ablakok mellett is folyamatosan hallható volt. Nyitott ablak mellett pedig elviselhetetlen, így nyáron az ablakok zárva tartására kényszerítette a lakókat.

A hölgy mielőtt megkereste volna a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodáját, mát több úton is megpróbálta elérni a problémák megszüntetését. Legelőször a Kórház gazdasági igazgatójához fordult levélben, kérve a fent felsorolt problémák megoldását. A halottszállítással kapcsolatban több éven át tartó helyszíni bejárások, és panasztételek után a zárt kaput megépítették, azonban a szállítókat nem kötelezték a kizárólag zárt kapu mellett történő munkavégzésre. Az igazgató úr ezzel kapcsolatban sajnálattal közölte, hogy a szállítást külső cég végzi, így nincs ráhatása a munkavégzésre. A levegőszennyezéssel kapcsolatos panaszokra megoldásként, a hölgy elmondása szerint, azt javasolták, hogy költözzön el, ha nem tetszik neki, mert a kórháznak nincs pénze egy megfelelő zárt rendszerű szellőző rendszer kiépítésére. A zaj megszüntetése érekében állítottak a rendszer csőfején, továbbá a gépészeti helységbe egy kültéri egységgel rendelkező kis teljesítményű klímát szereltek be, hogy a meglévő régi berendezések felmelegedését megelőzzék. Azonban ezek a lépések csak tovább fokozták a zajszennyezést.

Panaszosunk továbbá levélben fordult az ÁNTSZ illetékes intézetéhez is leírva az eddigi lépéseket és fejleményeket, valamint kérve a szükséges intézkedések megtételét. Az ÁNTSZ helyszíni szemlét tartott és jegyzőkönyvet vett fel, valamint az ügyintéző szóbeli tájékoztatást adott arról, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket. Tehát a burkolatot a klímaberendezésre fel kell helyezni, a halott szállítást megfelelő módon szabályozni, a belátást meg kell szüntetni, levegőszennyezettségi méréseket kell végezni. Az akkreditált levegő és zaj méréseket a kórház megbízásából el is végezték.

A hölgy minden eddigi dokumentumot átfaxolva kérte segítségünket. Jogosan merült fel benne a kérdés, hogy a Kórház dolgozóira veszélyt jelentő anyagokkal szennyezett levegő – védőfelszerelés és szűrés nélkül – belélegezve talán a lakók számára már nem minősülnek veszélyeznek?

Természetesen tökéletesen igazat adtunk neki abban a véleményében is, miszerint az emberek egészsége és élete nem múlhat anyagi dolgokon és nem jelenthet egyetlen felesleges költségvetési tételt sem, a kórház költségvetésében.

Tanácsadónk az anyagok átolvasása után egyértelműnek látta, hogy mind a zaj, mind a bűzszennyezés tekintetében a környezetvédelmi felügyelőség hivatott eljárni, ezért egy panaszbejelentő mintalevelet küldött válaszában. Továbbá azt javasolta, hogy a levelezést továbbítsa a kerületi jegyzőnek is és kérjen saját hatáskörű kivizsgálást.
Időközben megérkezett az ÁNTSZ válasza, amelyet a hölgy szintén eljuttatott számunkra. A válaszlevélből a következőket tudhattuk meg:

1. A halottszállítással kapcsolatban:
A helyszínen a szállítók szóbeli figyelmeztetésben részesültek és felhívtuk a figyelmet a halottak előírásoknak megfelelő szállítására. Felvettük a kapcsolatot az ügyben a temetkezési vállalattal, és fokozott ellenőrzéseket tervezünk végrehajtani az előírások betartására. Felhívtuk a figyelmet a Pathológiai Osztály vezetőjének, és a főnővérnek is, hogy a halottszállítást végzőkre fokozottan figyeljenek.”

2.A bűzszennyezéssel kapcsolatban:
A Pathológiai Osztályon a szövettani anyagokat formalinban fixálják. Feldolgozás közben folyamatos elszívás történik. Az elszívott levegőt szűrőberendezésen keresztül, közvetlenül az udvar légterébe kerül, nincs felvezetve tetőgerinc fölé. Az aktív szénszűrő cseréje megtörtént, mely dokumentációval van alátámasztva. Az ellenőrzések alkalmával az udvaron átható formalin szagot nem éreztünk.” … „A Péterfy Sándor utcai Kórház környezeti légszennyezettség vizsgálatot végzett. A légszennyezettség vizsgálat a környezeti levegő formaldehid koncentrációjának meghatározására terjedt ki.” … „A mérési eredményeket értékelve megállapítható, hogy a külső térben, a vizsgálat időszakában tapasztalt formaldehid szennyezettség a 4/2004. (IV. 7.) KvVM – ESZCSM – FVM együttes rendeletben megadott, 24 órás tervezési irányértéket (12 µg/m3) nem haladta meg.”

3. A zajszennyezéssel kapcsolatban:
Az elszívó folyamatos működése során állandó monoton zaj volt hallható, mely nem volt hangos, nem okozott problémát az udvaron folytatott kommunikációban sem.

A végzett légszennyezettségi mérésekről a következő információkat kaptuk.

Az ÁNTSZ-től:
A vizsgálatot a „Fodor József” országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetének Levegőhigiéniás osztálya végezte. A mérésről készült jegyzőkönyv alapján a mérést a Péterfy Sándor utcai Kórház Pathológiai osztályával szemben lévő lakóépület szoba ablakával egy magasságban, az ablaktól 3 m-re, illetve a szellőző rendszer kimenetétől 2 m-re található konténer oszlopán 3 m magasságban végezték.

A panaszostól:
Zajmérés zárt ablaknál az én lakásomban végezték. A mérés megkezdése előtt a helyiséget el kellett hagyni, zárt ablak mellett történt a zaj mérése és a mérendő berendezést is kikapcsolták. Gondolom, erre azért volt szükség, hogy határértéken belül maradjanak. Tehát az „akkreditált mérés” nem a kibocsátás helyén és nem a berendezés üzemelésekor zajlott. Légszennyezés mérés – a szomszédom és az én ablakom előtt lévő vezetékre kifüggesztették a kontrollegységet, és ezzel párhuzamosan kikapcsolták a berendezéseket. Ezután elkezdődött a mérés. Gondolom ez is akkreditált mérés volt.

Mivel a válasszal, a hozott intézkedésekkel nem voltunk megelégedve, és a mérési körülmények is vitathatóak voltak, továbbá a Környezetvédelmi Felügyelőség a 30 nap letelte után sem válaszolt, javasoltuk a hölgynek, hogy a problémával keresse meg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, kérve az ügy kivizsgálását, és hogy utasítsa az elsőfokú hatóságot, hogy foglalkozzon az üggyel.

A hölgy elszántságának és a 2 éves kitartó levelezés és panasztevéseknek eredményeként,  a probléma  sikeresen megoldódott, amelyről a következő  levelet kaptuk:

Örömmel tájékoztatom Önt, hogy a Péterfy S.u-i Kórház levegőszennyezésének megszüntetésére indított folyamat sikeresen lezárult. Közel 2 év sikertelen próbálkozás után a Kórház kénytelen volt szembesülni azzal, hogy az Építéshatósági Előírások még rá is vonatkoznak - a laboratórium kiszellőztetett levegőjét szűrőn keresztül a tetősík fölé kellett felvinnie.
A probléma megoldását akadályozta a Közép-Duna völgyi KVH és az ÁNTSZ. Azonban mellé állt a VII. kerületi Jegyző, a kerületi Építész Iroda és a Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi Ügyosztály és a Levegő Munkacsoport.

Hírfigyelő