Miért érdemes szigetelni?

Ismét eljött a szigetelési láz, ezért közöljük egy hozzánk segítségül forduló lány dolgozatát a témában.

Egy a Közigazgatási Egyetemen, környezetvédelem és településfejlesztési szakirányos hallgató kért tőlünk segítséget esettanulmányához.

A feladat a következő volt:
Egy szigeteléssel foglalkozó vállalat kidolgozott egy szigetelési technológiát, amelynek köszönhetően egy bérház lakásainak hőfelhasználásának akár 60%-kal is csökkenhet, ennyivel csökkentve a teljes hőigényt, illetve az ehhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátást. A feladat a széndioxid-finanszírozással kapcsolatos számítások elkészítése.

A következő kérdések merültek fel:

1. Mennyivel csökken a széndioxid-kibocsátás egy 120 lakásos bérház szigetelésekor?
2. Minimum hány bérházat kell bevonni a projektbe ahhoz, hogy érdemes legyen Együttes Végrehajtás formájában széndioxid-finanszírozást bevonni?
3. Hogyan alakul a projekt megtérülése 500 bérházra vonatkoztatva (beruházás, energiatakarékosság miatt bekövetkező kiadás csökkentés (fűtésszámla), ERU (kibocsátási egység) eladása 5 évre (2008-2012))?

Mariann egy 120 lakásos bérház teljes hőigényét, és főként az ezzel járó széndioxid kibocsátás adatát kereste, a további számításaihoz.

Az interneten való kutakodást és a témában jártas szakértővel való egyeztetést követően válaszlevelünkben több adatot is küldtünk, illetve csatolva megküldtük neki az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által kiadott anyagot, amely részletesen foglalkozik a távhőellátás környezeti hazásaival, hasznával. Továbbá elolvasásra ajánlottuk a  http://www.szikra.hu/hun/meditherm/c_eurotthon2003.htm honlapot.

Megköszönte a segítségünket, mert a csatolt anyagot nagyon hasznosnak találta, megtalálta benne azt az értek, amit keresett (55 g/MJ CO2 kibocsátás), továbbá a  hivatkozott linkeket is hasznosnak találta.

A dolgozat nagyon érdekesre sikerült, amelyből megtudhatjuk például, hogy:

„Egy lakás átlagos alapterületét 65 m2 -ben határozható meg (ebbe természetesen beleférnek a bérházakban jellemző 80 m2 alapterületű nagyobb lakások is és a kisebb, 50 m2 alapterületű másfél szobások is). Egy lakás éves fűtési hőmennyiségigénye ezáltal 49.140 MJ/év. Ezáltal az összes lakás (120 db) éves fűtési hőmennyiségigénye 5.896.800 MJ/év, azaz 5.896,8 GJ/év.

Ezt a kapott hőigényt még célszerű korrigálni átlagos tüzelőberendezés hatásfokkal is. Amennyiben ez földgáz tüzelőanyagú kazán, abban az esetben 85 %-os hatásfokkal számolhatunk, így 120 lakásra, teljes évre vetítve 6.937.412 MJ/év, azaz 6.937,412 GJ/év a tüzelőhő-igény (egy lakásra lebontva 57.812 MJ/év, azaz 57,812 GJ/év). Elemzésünk szempontjából fontos, hogy ez a szigetelés után hogyan alakul, 2.774,968 GJ/év 120 lakás vonatkozásában.

A földgáz-bázisú hőtermelés 55 g/MJ, azaz 55 kg/GJ fajlagos CO2 kibocsátását vettem további számításaim alapjául. Ennek értelmében az éves CO2  kibocsátás 120 lakás esetén 381,559 tonna CO2 (egy lakásra vetítve 3,179 tonna). Szigeteléssel esetünkben a fűtési hőmennyiség-igény, s ennek megfelelően a tüzelőhőigény és az ehhez kapcsolódó széndioxid kibocsátás is 60 %-kal csökkenthető. Szigetelés után ez annyit jelent, hogy 152,62 tonna CO2 csökkenés érhető el 120 lakásra mérve, azaz a környezetet megközelítőleg 229 tonna széndioxid szennyezéstől lehet megkímélni éves átlagban, köszönhetően a 4.162,444 GJ-nyi tüzelőhő megtakarításnak évente.

...Gazdasági megfontolásokon túl érdemes szem előtt tartani a környezetvédelmi szempontokat is, miként más pozitív hozadékai is vannak egy ilyen szigetelés típusú beruházásnak. Alapvetően a lakók (bérlők) számára alacsonyabb fűtési számlát jelent és kényelmesebb, kellemesebb életfeltételeket biztosít. A jobb lakásbeli levegőminőség kevesebb egészségügyi problémához vezet és a tökéletesebb szigetelés hosszútávon is segít megőrizni az épület, adott esetben a bérházak műszaki állapotát, a nedvesség és a penészedés kisebb károkat okozhat csak az épület szerkezetében. A bérház tulajdonosa szempontjából növekedik az ingatlan értéke és a szigeteléssel a jövőbeni fenntartási költségei is csökkennek. Az előbb említett okok miatt a bérlők elégedettebbek, ami vélhetően kevesebb gondot okoz a bérleti díjfizetések teljesítésében és feltételezhetően az épület kihasználtsága is növekszik, csökken a lakások megüresedésének valószínűsége.”

Magyarországon az energiahordozók felhasználásának mintegy harmada fordítódik fűtésre, tehát nem közömbös a környezet szempontjából, hogy a fűtési hőigény kielégítése mekkora környezetterhelést eredményező technológiával oldódik meg. A legkedvezőbb energetikai mutatókkal rendelkező hőellátási módok egyike a távhőellátás. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem minden távhőellátás tesz eleget annak az elvárásnak, hogy a hőigények kielégítése a legkisebb alapenergiahordozó felhasználással és a legkisebb könyezetterheléssel valósuljanak meg. Azok a távhőrendszerek, amelyek kapcsolt energiatermelés nélkül vagy elavult, korszerűtlen paraméterű berendezésekkel állítanak elő távhőt, általában inkább a környezetterhelés és az energiahordozó igény növekedését eredményezik. Érdekes adat továbbá, hogy Magyarország klimatikus viszonyai mellett 1 oC évi átlag túlfűtés kb. 6% többlet energia-bevitelt jelent. A hőellátás messze kiemelkedő jelentőségű környezeti hatása a levegőszennyezés. Az egyéb szennyezők (víz, zaj, hulladék) viszonylag csekélyek a levegőszennyezési hatásokhoz képest. Bár a tüzelőberendezések jelentős részére különböző rendeletek rögzítenek felső határértéket a különböző szennyezőanyagokra a nitrogénoxidra és a széndioxidra az esetek többségében nincs leválasztó berendezés, de még természetes leválasztási folyamat sem létezik. A szennyezőanyag kibocsátás csökkentését elsősorban tüzelőanyag megtakarítással lehet elérni. Továbbá a központosított hőellátás nagyobb kibocsátás esetén is csökkentheti a lakókörnyezetben a kialakuló imissziót.  A kémény megfelelő-elhelyezésével és magasság megválasztásával elérhető, hogy a legmagasabb imissziók is csökkenjenek és az évi átlagos koncentráció is az évi átlagos terhelhetőségnek csak egy csekély részét érje el.

Hírfigyelő